Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nem ismeri el a Nyugat az ukrán megyék elszakítását célzó népszavazásokat

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám
Emmanuel Macron francia elnök az ENSZ Közgyűlésén
Emmanuel Macron francia elnök az ENSZ Közgyűlésén   -   Szerzői jogok  Mary Altaffer/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.   -  

Elutasítóan reagáltak a nyugati országok vezetői arra a hírre, hogy az oroszok által megszállt ukrajnai megyékben népszavazásokat akarnak kiírni az Oroszországhoz való csatlakozásról. Az elmúlt nyolc évben az oroszon kívül egyetlen kormány sem ismerte el a 2014-es donyecki és luhanszki referendumokat, a krímit pedig csak néhány. Könnyen lehet, hogy a mostaniakkal is ugyanez lesz a helyzet.

„Vicces lenne, ha nem volna olyan tragikus a helyzet" - így foglalta össze az érzéseit Emmanuel Macron francia elnök a Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyékben szeptember 23. és 27. között tartandó népszavazások tervével kapcsolatban. A négy, részben orosz megszállás alatt lévő ukrán megye Moszkvával kollaboráns vezetése kedden egymás után jelentette be, hogy már a hétvégén referendumot akarnak tartani az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Az oroszbarát szeparatisták 2014 májusában is a népszavazás eszközéhez nyúltak a hatalmuk legitimálásához. Ezek nyomán jött létre a Moszkvát kiszolgáló Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság, melyeket azóta sem ismert el egyetlen független állam sem, Oroszország kivételével. A Krímben 2014-ben szintén népszavazással döntöttek az Oroszországhoz való csatlakozásról, ennek eredményét csupán néhány állam ismerte el, például Venezuela, Bolívia, Kuba, Szudán, Szíria, Kazahsztán és Afganisztán.

Ezúttal a tét még nagyobb a Donbaszban. A négy megye nagyjából Ukrajna területének 15 százalékát adja, azaz együtt körülbelül akkorák, mint Magyarország. Ráadásul, ha Moszkva valóban annektálja a megszállt területeket, az várhatóan komoly háborús eszkalációhoz vezet majd.

A 2014-es népszavazások a nyugati világ szerint egyáltalán nem voltak demokratikusak és legitimek, a most hétvégén tartandók pedig még kevésbé ígérkeznek annak. A referendumok bejelentésére adott nemzetközi reakciók is ehhez illeszkednek. Az Egyesült Államok, a különböző uniós tagállamok, Kanada, Törökország, az EU és a NATO vezetői sorra jelentették be kedd este, hogy nem fogják elismerni az eredményt.

Az uniós külpolitika első embere, Josep Borrell azt is kilátásba helyezte, hogy ha tényleg megtartják a népszavazásokat, akkor az EU újabb szankciókat vethet ki Oroszország ellen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén kedden, de még a referendumokról szóló bejelentések előtt azt mondta, hogy nincs értelme Moszkva további szankcionálásának.

Hiába azonban a nemzetközi felháborodás, az összehangolt referendumok valószínűleg nem a nagyvilágnak szólnak, hanem Moszkva háborús céljait hivatottak támogatni. Ha valóban megtartják a népszavazásokat, és kimondják, hogy az érintett megyék Oroszország részei, annak óriási következménye lesz a háború alakulására. Innentől kezdve ugyanis az orosz hadsereg már a „saját" területét védené, legalábbis orosz értelmezésben, ami lehetőséget nyújtana arra, hogy Moszkva elszakadjon a különleges katonai művelet mantrázásától, és másképp keretezze a konfliktust.

Ahogy arra Rácz András Oroszország-szakértő is felhívta a figyelmet, orosz sorkatonákat alapesetben tilos külföldre küldeni, de a szóban forgó területek annektálásával ez az akadály kiküszöbölhető. A „honvédelemre" hivatkozva ráadásul könnyebb részleges vagy teljes mozgósítást elrendelni, az orosz területek elleni támadás pedig akár még nukleáris fegyver bevetésére is okot adhat a moszkvai stratégiai doktrínák szerint.

Kedden az orosz parlament elfogadott egy törvényt, amely szigorítja a katonai mozgósítás idején a parancsmegtagadókra és a dezertálókra kiszabható büntetéseket. A tervek szerint kedd este Vlagyimir Putyin orosz elnök is beszédet tartott volna, ami