Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Moszkva külpolitikai prioritásnak tekinti a stratégiai partnerség elmélyítését Kínával

Access to the comments Kommentek
Írta: Horváth Ferenc
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping a Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozóján
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping a Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozóján   -   Szerzői jogok  Sergei Bobylev/Sputnik   -  

Egy magas rangú orosz biztonsági tisztviselő kínai látogatásán kijelentette, hogy a Kreml a Pekinggel való kapcsolatok megerősítését tekinti legfőbb politikai prioritásának.

Nyikolaj Patrusev, a Vlagyimir Putyin orosz elnök által vezetett nemzetbiztonsági tanács titkára a Pekinggel való "átfogó partnerség és stratégiai együttműködés erősítését az orosz külpolitika elsődleges céljának" nevezte – írja az Aljazeera.

Patrusev Putyin egyik legközelebbi munkatársa. A Kínai Kommunista Párt vezető tisztségviselőjével, Guo Shengkun-nal folytatott találkozóján hétfőn azt mondta, hogy "a jelenlegi körülmények között országainknak még nagyobb készséget kell mutatniuk a kölcsönös támogatásra és az együttműködés fejlesztésére".

Patrusev hivatala a Nancsing városában folytatott megbeszélések után kiadott közleményében azt írta, hogy a felek megállapodtak abban, hogy "bővítik az információcserét a szélsőségesség és a két ország alkotmányos rendjének aláásására irányuló külföldi kísérletek elleni fellépésről".

A kínai és az orosz tisztviselők hangsúlyozták a kiberbiztonsággal kapcsolatos együttműködés kiterjesztésének szükségességét is.

Putyin a múlt héten Üzbegisztánban találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, ez volt az első találkozásuk azóta, hogy az orosz vezető február végén csapatokat küldött Ukrajnába.

A találkozót követően kiadott kínai kormányközlemény nem említette külön Ukrajnát, de azt mondta, hogy Hszi "erős támogatást" ígért Oroszország "alapvető érdekeinek".

A nyilatkozat nem részletezte, de Peking az "alapvető érdekeket" olyan kérdések leírására használja, mint a nemzeti szuverenitás és a kormányzó Kommunista Párt Tajvanra vonatkozó igénye, amelyért hajlandó háborút indítani.

Hszi kormánya, amely a február 24-i ukrajnai invázió előtt azt mondta, hogy "határok nélküli" barátságot ápol Moszkvával, nem volt hajlandó bírálni Oroszország katonai akcióit. Kína és India növelte az orosz olaj- és gázimportot, segítve Moszkvát az ukrajnai akciók miatt bevezetett nyugati szankciók ellensúlyozásában.

A Hszivel folytatott csütörtöki találkozója során Putyin dicsérte a kínai elnököt, amiért "kiegyensúlyozott" megközelítést tart fenn az ukrán válsággal kapcsolatban, és kijelentette, hogy kész megvitatni Peking Ukrajnával kapcsolatos "aggodalmait".

Putyintól a kínai aggodalmak ritka említésére azért került sor, mert az ingadozó olajárak és az ukrajnai közel hét hónapja tartó harcok miatti gazdasági bizonytalanság hatása aggodalmat kelt Kínában.

Hszi és Putyin a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozójának margóján találkozott, amely az USA befolyásának ellensúlyozására létrehozott nyolc országból álló regionális szövetség, amely Indiát, Pakisztánt és négy közép-ázsiai volt szovjet országot is magában foglal.