Jourová szerint szükségünk van jogilag kötelező erejű szabályokra.
Meg kell védeni a sajtó szabadságát az Európai Bizottság szerint és ezt támasztja alá, a témában készülő új törvényjavaslat is. A bizottság alelnökét Zsiros Sándor kérdezte a rséztletekről:
Zsiros Sándor: "Vendégem Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke. Támánk, hogy milyen lehetőségei vannak az Európai Uniónak a sajtószabadság ügyében. Vera Jourová, köszönjük, hogy elfogadta meghívásunkat."
_Vera Jourová:_„Nagyon köszönöm a meghívást.”
Zsiros Sándor:"Az Európai Parlament strasbourgi épületében vagyunk, témánk pedig az Európai Bizottság új, a médiaszabadságról szóló törvényjavaslata. A sajtó szabadsága az Európai Unió egyik alapértéke, miért van szükség külön jogszabályra a megmentéséhez?"
Vera Jourová:"Szükségünk van jogilag kötelező erejű szabályokra, hogy jobban megvédhessük a médiát Európában, mert szinte minden tagállamban negatív tendenciákat látunk. Páneurópai probléma a médiára nehezedő politikai nyomás, illetve a gazdasági nehézségek. Sok gondot látunk a közmédiákban, nem tapasztalunk kellő átláthatóságot a médiatulajdonlás és a közpénzen történő reklámozás terén. Ezért döntöttünk úgy, hogy jogilag kötelező erejű szabályozással kezeljük a kérdést, amiről most kezdődnek a tárgyalások."
_Zsiros Sándor:_„Meglátása szerint melyek a legproblémásabb területek a médiában, illetve melyek a legproblémásabb országok?”
Vera Jourová:"A legproblémásabb területnek azt látjuk, hogy egyre szűkül a szabadság, az újságírói munkavégzés tere. Mindenekelőtt többet kellene tennünk azért, hogy megvédjük a médiát a politikai beavatkozástól, ezért a törvény egyik nagyon fontos eleme kimondja, hogy az államnak nem szabad beavatkoznia.
Hasonlóan fontos terület a kémprogramok használata, vagy az újságírók rákényszerítése a forrásaik felfedésére. Ilyen, a média elleni támadásokat tapasztalunk egyes országokban. Mi is abban hiszünk, hogy minden tagországban szükség van közszolgálati médiára, tehát nem állami vagy pártmédiára.
Harmadszor pedig úgy gondolom, hogy meg kell próbálnunk egyensúlyt teremteni a média és az online platformok között, mert utóbbiak túl sok hatalmat ragadnak magukhoz. Azt akarjuk, hogy a hivatásos újságírók által készített tartalom fennmaradjon, ne távolítsák el, ne kiszorítsák ki."
Zsiros Sándor: „Nem említett konkrét országokat.”
Vera Jourová: „Igen, valóban rákérdezett az országokra is. Nem titkolom, csalódott voltam, amikor többször is megkérdeztek, akár ebben a házban is, hogyan segítek a magyarországi médiának?
Foglalkozunk a KESMA-val, szerintünk a konglomerátum túl erős médiatulajdon-koncentrációt jelent, ami szembemegy a médiapluralizmussal.
Emellett reagálnunk kellett a Klubrádió ügyére, elsősorban az engedély kérdésére és az engedély problémájára. Igen, foglalkozunk a távközlési szabályokon alapuló jogsértéssel, Lengyelországban is látunk problémákat az egyes médiumok adóemelésének tervével, vagy a TV 24-et érintő problémákkal.
El kell mondanom, elegem van abból, hogy nem tudok segíteni, nem tudtam segíteni. Mégsem tudok mit tenni, mert a médiának sincs erősebb védelme, mint bármely más szereplőnek az egységes piacon, pedig sokkal többre lenne szükség a média esetében, mint mondjuk a zoknigyártásban. Semmi bajom a zoknigyártókkal, de a médiának speciális a szerepe, komoly munkát kell végeznie a demokrácia védelmében."
Zsiros Sándor: "Többször említette a tulajdonkoncentrációt. Hogyan tud az Európai Unió hozzányúlni ehhez a kérdéshez a versenyjog érintése nélkül?"
Vera Jourová: "A verseny kevés volt ahhoz, hogy megoldásokat hozzon. Többször egyeztettem szeretett kollégámmal, Margrethe Vestagerrel, és azt láttuk, hogy túl magasra került a léc. Több szempontot kell figyelembe vennünk és mérlegelnünk ahhoz, hogy megítélhessük, vajon az összefonódás a pluralizmus csökkenését jelenti-e.
Zsiros Sándor: "Mi a helyzet az újságírók ellen használt kémprogramokkal ? Ez sok országban jelen lévő probléma, bizonyos államokban legális a használatuk. Hogyan lehet megmenteni az újságírókat ezektől?"
Vera Jourová: "Két okot, illetve két helyzetet kifejezetten kiemelünk, amikor kémprogramot használhat az állam. Tehát nem magánszervezetek, hanem az állam és csak akkor, ha igazolt a használat és igazolt a fenyegetés, ha a nemzetbiztonságot befolyásoló ügyről van szó, vagy ha súlyos bűncselekmény történik. Mindkét eseteben indoklásra van szükség és a bíróságnak engedélyt kell adnia, hiszen továbbra is tiszteletben kell tartanunk az Alapjogi Chartát. "
Zsiros Sándor:"Von the Leyen elnök beszédében hallottuk, hogy egyes idegen hatalmak, idegen autokráciák belülről támadják az Európai Uniót trójai falovakkal. Tudja, hogy kik ők?"
Vera Jourová:"Ó, pontosan feltérképeztük, hogy kik az orosz trollok a területünkön. Kik a szövetségesek. Kik a megbízottak. Néha hasznos idióták. Azok, akik vagy pénzért, vagy valamilyen ideológiai okból csinálják. Mi nem hallgattathatjuk el az embereket azért, mert kinyilvánítják, amit gondolnak, vagy megosztják véleményüket, azonban harcolnunk kell a tények meghamisítása ellen. Ezért a dezinformáció és az orosz propaganda elleni intézkedések bevezetésekor egységesítjük ezeknek a csatornáknak a tényellenőrzését és demonetizálását, hiszen tisztában vagyuk azzal, hogy kik azok, akik félretájékoztatnak Európában. Putyin az energiát használja fegyverként ellenünk, de ugyanez igaz a szavakra is, ezért úgy gondolom, hogy nem szabad naivnak lennünk és többet kell tennünk."