NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

7,5 milliárd eurós uniós forrást vonna meg az Európai Bizottság Magyarországtól

Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa
Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa Szerzői jogok Jean-Francois Badias/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.
Írta: Zoltan Siposhegyi
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Ez hatalmas érvágás lenne az amúgy is gyenge lábakon álló költségvetésnek. November 19-ig azonban még bizonyíthat a magyar kormány, és elkerülheti a forrásmegvonást.

HIRDETÉS

Több hónapnyi vizsgálat után az Európai Bizottság komoly pénzmegvonást javasol a pénzügyminiszteri tanácsnak Magyarországgal kapcsolatban. A testületnek maximum három hónapja van arra, hogy elfogadja az ajánlást és megvonja a támogatást, vagy lezárja az eljárást.

A költségvetésért felelős uniós biztos szerint Magyarország az utóbbi napokban komoly és fontos vállalásokat tett. Ezek közé sorolta a korrupcióellenes hatóság létrehozását, a közszereplők vagyonbevallásának módosítását, valamint azt is, hogy a kormány kész változtatni a közbeszerzési törvényen.

Johannes Hahn ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországon rendszerszintű a korrupció, az EU-s források nem érnek célba megfelelően, és ez jelentős kárt okoz a közös költségvetésnek. Éppen ezért az Európai Bizottság azt tanácsolja, hogy a kohéziós pénzek harmadát függesszék fel. Ez körülbelül 3000 milliárd forintot jelentene, ami katasztrofálisan meggyengítené a költségvetést és extrém inflációhoz vezetne.

Az uniós testület azonban két kiskaput is hagyott a rendszerben. Egyrészt az EU november 19-ig haladékot ad a magyar kormánynak, hogy teljesítse vállalásait. Másrészt Johannes Hahn nem tudott egyértelmű választ adni arra, hogy mi fog történni, ha a vállalások hónapokig csak vállalások maradnak. Egyelőre úgy tűnik, hogy nincs olyan eszköz, amivel meg lehet szorongatni Magyarországot, ha a kormány megígéri, hogy beáll a sorba és felszámolja a korrupciót.

A költségvetés továbbra is veszélyben van

Hahn a Bizottság döntésének ismertetésekor kiemelte, hogy Budapest 17 korrekciós intézkedést vázolt fel azóta, hogy Brüsszel elindította a feltételességi mechanizmust.

Úgy fogalmazott, hogy ezeknek "elvileg alkalmasnak kell lenniük arra, hogy kezeljék a bejelentésben leírt problémákat", köztük a közbeszerzési eljárásokban tapasztalt "szisztematikus szabálytalanságokat", a kormánytisztviselők összeférhetetlenségét, valamint az uniós pénzekkel kapcsolatos ügyekben folytatott nyomozás és büntetőeljárás hiányosságait.

Hahn azonban azt is hangsúlyozta, hogy ez csak akkor lehetséges, ha ezeket "megfelelően végrehajtják", hogy az ütemterv továbbra is "nagyon szoros", és hogy a konkrét változtatások gyakorlati bevezetése is időbe telik.

"Ebben a szakaszban továbbra is fennáll a költségvetésre vonatkozó kockázat, ezért nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy az uniós költségvetés kellően védett" - folytatta.

A Tanácsnak most egy hónapja van arra, hogy döntsön a Bizottság ajánlásának elfogadásáról. Ha igen, akkor Magyarországnak szintén egy hónap áll rendelkezésére a válaszadásra - bár kérheti a határidő meghosszabbítását -, ami azt jelenti, hogy a Bizottság legkorábban november 19-én fagyaszthatná be a Budapestnek szánt forrásokat.

A Bizottság aggályainak orvoslását célzó intézkedések között szerepel egy új, független integritási hatóság és egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozása, a büntető törvénykönyv módosítása, amely lehetővé teszi az ügyészi határozatok bírósági felülvizsgálatát, az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetése, valamint a kkv-k és mikrovállalkozások közbeszerzési gyakorlatokkal kapcsolatos képzése.

Egy magas rangú uniós tisztviselő elmondta, hogy a nyár folyamán "nagyon intenzív párbeszéd zajlott" Budapest és Brüsszel között ezekről a korrekciós intézkedésekről, és hogy "ez egy rendkívül sűrű időszak lesz", mivel Magyarország "most a jogalkotás és a szabályalkotás útján halad előre".

Megjegyezte, hogy az ország eddig "valóban tartotta magát ezekhez a határidőkhöz".

„Politikai döntés”

Daniel Freund (Zöldek) német EP-képviselő bírálta a bejelentést, mivel az "nem a helyes irányba mutat", és úgy vélte, hogy "a Bizottság könnyű kiutat mutat Orbánnak a látszatreformokhoz".

Megjegyezte azt is, hogy időközben 27 milliárd eurónyi uniós pénz jut továbbra is Magyarországnak.

Piotr Buras, az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) varsói irodájának vezetője, vezető politikai munkatársa szerint "a döntés a Bizottság eltökéltségét mutatja, hogy továbbra is keményen fellép a jogállamiság megsértése ellen", ugyanakkor "nem valószínű", hogy a forrásokat megvonják.

"Ha Magyarország megtesz néhány reformlépést, amit tulajdonképpen már megtett, akkor olyan alkura számítok, ami lehetővé teszi, hogy a Tanács elutasítsa a Bizottság indítványát" - tette hozzá. 

Hangsúlyozta, hogy "sokkal fontosabbak a Brüsszel és Budapest között folyamatban lévő tárgyalások" Magyarország gazdaságélénkítési tervéről.

Magyarország az egyetlen olyan tagállam, amelynek a COVID utáni 800 milliárd eurós gazdaságélénkítési források egy részének felhasználására irányuló tervét Brüsszel még nem hagyta jóvá. A Bizottság reformokat kért cserébe, hogy zöld utat adjon a tervnek.

HIRDETÉS

"Azt várom, hogy Magyarország még az év vége előtt elkötelezi magát néhány további reform mellett, hogy a Tanács elutasítsa a mai ajánlást, és a Bizottság végül jóváhagyhassa a magyar Helyreállítási és Rugalmassági Eszköz (RRF) tervét. Ez azonban nem lenne egyenlő az RRF-pénzek folyósításával, mivel Magyarországnak még teljesítenie kell a kötelezettségvállalásokat. Ez minden fél számára arculatmentő megoldás lesz. És egy tipikus uniós alku" - mondta Buras. 

A vasárnapi bejelentésre mindössze három nappal azután került sor, hogy az EP-képviselők kijelentették, hogy Magyarország már nem teljesen működő demokrácia, hanem helyette "a választási autokrácia hibrid rendszere".

Az európai törvényhozók állásfoglalásukban egyenesen Orbán Viktor miniszterelnökre hárították a felelősséget a kelet-európai országban tapasztalható jogállamisági sodródásért.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A bizottság nem változtat a magyar reformok értékelésén, ragaszkodnak a források befagyasztásához

A német sajtó arról ír, hogy Magyarország nem kapja meg a 7,5 milliárd eurós uniós támogatást

Költségvetési biztos az uniós forrásokról: jó irányba lépett Magyarország