NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Mit tanult az unió a görög válságból most, amikor újabb válságok előtt áll

Mit tanult az unió a görög válságból most, amikor újabb válságok előtt áll
Szerzői jogok euronews
Írta: Efi Koutsokosta
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A görög munkanélküliségi ráta a legmagasabbak között van, ugyanakkor a minimálbér az euróövezetben a legalacsonyabbak közé tartozik.

12 évvel ezelőtt itt, Görögországban tört ki az Európai Unió egyik legnagyobb válsága, amely alapjaiban rázta meg az EU-t. 2010-ben Görögország bejelentette, hogy esetleg nem tudja teljesíti adósságát, ami az euróövezet életképességét fenyegette.

A fizetésképtelenség elkerülése érdekében az EU és a Nemzetközi Valutaalap több százmilliárd eurós vészhelyzeti finanszírozást nyújtott - de ezt nem adták ingyen. A hitelezők megkövetelték Athéntől a megszorító intézkedések végrehajtását, ami végül a szegénység jelentős növekedéséhez vezetett. 

A gazdaság több mint negyedével zsugorodott, az emberek jövedelme harmadával csökkent, a munkanélküliség pedig csaknem 30%-ra ugrott. Egyes uniós vezetők most azt mondják, hogy túlságosan keményen bántak Görögországgal, amely végül teljesítette a feladatot.

Görögországban 2018-ban véget ért a harmadik és egyben utolsó mentőprogram, és ezzel az ország lezárta e borús időszakot. 4 évvel később az EU Bizottsága a tervek szerint megszüntette a görög költségvetés felügyeletét, ezzel hivatalosan is véget vetett az adósságválságnak.

De mi maradt ezután? És mi a tanulság az EU számára, amely most egy újabb válsággal néz szembe, amely ismét próbára teheti egységét és stabilitását?

Mindezek megvitatására a görög válságkezelés két kulcsszereplőjével, Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság korábbi elnökével és a mentőcsomagok korszakának utolsó pénzügyminiszterével, Euklidesz Cakalotosszal, majd a görög gazdaság jelenlegi vezetőjével, Hrisztosz Sztaikourasszal beszélgett Efi Koutsokosta.

Efi Koutsokosta: Görögország tehát 12 évnyi fájdalmas és mindent elsöprő adósságválság után végre hivatalosan is kilépett a megerősített felügyeleti programból. Mit jelent ez a görög emberek számára, és mit jelent ez az EU számára?

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke: A görög polgároknak is van okuk a büszkeségre. Mert sokat szenvedtek ebben a szörnyű időszakban. A méltóságukat nem mindig tartották tiszteletben. A görög társadalomra kirótt intézkedések túl szigorúak voltak. Ezért az a tény, hogy Görögország most nem az eurózónából, hanem a programból lépett ki, jó hír Görögország számára. Jó hír Európa számára is, mert ez azt mutatja, függetlenül az összes elkövetett hibától, hogy létezik az európai szolidaritás, és azok, akik megvédték Görögországot, közéjük tartoztam én is, helyesen tették, hogy nemet mondtak azoknak, akik ki akarták zárni Görögországot a közös valutaövezetből.

Efi Koutsokosta :Ma azt látjuk, hogy vannak olyan populista pártok Európa-szerte, amelyek még mindig Görögország példáját és az EU görögökkel szembeni viselkedését használják fel arra, hogy Brüsszelt okolják az emberek minden problémájáért. Mi a valóság és mi a mítosz ebben a helyzetben?

Jean-Claude Juncker : Nem az Európai Unió volt a probléma, hanem Görögország volt a probléma. Mert Görögország hosszú éveken keresztül nem törődött a költségvetéssel, az államadóssággal és így tovább. Tehát a hiba Görögországban volt. De ahogyan az Európai Unió Görögországgal bánt, az nem volt a lehető legjobb megoldás. De végül, annyi erőfeszítés után, megvan a siker. A populisták kifogynak az érvekből, ha Görögországra hivatkoznak. Nekik is, ahogy én is teszem, csodálniuk kellene a görög emberek bátorságát, és nem kellene megpróbálniuk manipulálni az eredményeket és a történetet.

Efi Koutsokosta : Akkoriban sokan gondolták, hogy valójában a döntéshozatal a németek kezében van. Túlságosan is német dominanciájú az EU?

Jean-Claude Juncker : Ami Görögországot illeti, nem Németország volt az egyetlen ország, amely nagyon kritikusan viszonyult Görögországhoz. A hollandok, az osztrákok, a szlovákok, a szlovénok, a finnek és mások is folyamatosa támadták Görögországot a válság idején. Nem Németország volt az egyetlen. És Németország nem uralta és nem uralja az egész Európai Uniót. Néha a németek belföldön azt a benyomást keltik, hogy ők Európa urai, de ez nyilvánvalóan nem így van.

Efi Koutsokosta : Amikor a németek meggondolják magukat valamiben, akkor valahogy mindenki meggondolja magát, és közelebb kerülünk egy páneurópai megoldáshoz. Ez volt a helyzet Görögország esetében. Most is ez a helyzet.

Jean-Claude Juncker : Igen, de ez nem csak annak köszönhető, hogy a németek ebben az értelemben egyre inkább európaiak. Ez minden ország esetében így van, mert a 27 ország megtanult egy leckét. Mégpedig azt, hogy ha az európai kormányok összetartanak, és többé-kevésbé ugyanazt teszik, az a legjobb módja annak, hogy Európa az ilyen jellegű válságokat kezelje.

05.53-06.05 Efi Koutsokosta:Efi Koutsokosta : Az EU sok pénzt adott Görögországnak, de fájdalmas feltételekhez kötötte. Emlékszik olyan pillanatokra, amikor az EU valóban kézzelfogható módon mutatott szolidaritást?

Jean-Claude Juncker : Sok pillanat volt. Amikor Cíprasz miniszterelnök úgy döntött, hogy népszavazást tart a programról. Keményen meg kellett küzdenem azért, hogy megakadályozzam, hogy más tagállamok hivatalosan kérjék Görögország kilépését az euróövezetből. Mert ez a népszavazás nagyrészt botrány volt, mert a görög emberek nemet mondtak, a programot ugyanakkor végrehajtották. A program pontosan...

Efi Koutsokosta...ugyanúgy. Ugyanaz volt, mint amire nemmel szavaztak?

Jean-Claude Juncker : Igen. A görögök hibáztak, mert olyasmiről szavaztak, ami már nem létezett. Szükségtelen volt. És zavart okozott a pénzügyi piacokon, Görögország nagyobb nyomás alá került, mint korábban, ezért szeretném elfelejteni ezt a fejezetet.

Euklid Tsakalotos, Görögország volt pénzügyminisztere: Amikor hatalomra kerültünk, az első hat hónapban, januártól nyárig, amikor a kompromisszumot kötöttük, nem volt sok szolidaritás. Az eredeti Juncker-memorandum, amelyet népszavazásra vittünk, teljesen elfogadhatatlan volt. Büntető jellegű volt, nem tartalmazott semmit az adósságról. Nekünk sikerült egy jobb kompromisszumot kötnünk. És azt hiszem, amikor a Syriza-kormány megmutatta az erejét, hogy valóban ki akar lépni a memorandumból, miközben mindent megtesz a legkiszolgáltatottabbak védelmében, azt hiszem, lassan az európaiak is rájöttek: "Nézzétek, ez megvalósítható". Azt hiszem, végül úgy gondolták, hogy ez egy győzelem lehet Görögország számára, és azt hiszem, Juncker elnök úr is ezt mondta. Elég sokat kockáztatott. Nem úgy, mint Wolfgang Schäuble, az akkori német pénzügyminiszter, aki szerintem valójában azt akarta, hogy kilépjünk az euróövezetből. Tény, hogy kiléptünk a programból, ami az előző kormányoknak nem sikerült. Megvan ez az adósságfolyosó, megvolt a puffer, amely némi védelmet nyújt, ez olyasmi volt, amire az európaiak végül is büszkék lehetnek, de hatalmas árat fizettünk érte. Ezt ne felejtsük el. Mert minden olyan gazdaság, amely a GDP 26%-át veszíti el, ami az első és a második memorandum során történt... a GDP 26%-át! Nem tudom, hogy azok az emberek, akik minket hallgatnak, valóban fel tudják-e fogni, hogy a 26% mekkora szám. Nincs még egy olyan gazdaság, amely békeidőben ennyit szenvedett volna.

Efi Koutsokosta : Görögország tehát nemrégiben kilépett az EU úgynevezett megerősített felügyeleti keretéből. Mit jelent ez a görög emberek számára?

Euklid Tsakalotos : 2018 nyarán léptünk ki a megállapodásból, és akkor abban állapodtunk meg, hogy három-négy év múlva kilépünk a megerősített felügyeletből. Ez jó hír. A nagy kérdés most az, hogy amit 2018-ban elértünk, ami egy világos folyosó volt az adósság szabályozásával, hogy ne legyenek minden évben nagyon magas pénzügyi követelményeink - alacsonyabbak, mint Spanyolországé és Portugáliáé -, ki tudjuk-e használni ezt a teret, ezt a folyosót arra, hogy a növekedés erősödésével csökkenteni tudjuk az adósságállományt, a GDP-arányos adósságot. Nem vagyok túl optimista, azzal kapcsolatban, ahogy ez a kormány ezt a feladatot megoldotta, de itt tartunk most. Amit 2018 nyarán elértünk, az az volt, hogy egyszer és mindenkorra kiléptünk a memorandumból, hogy volt egy puffer, amely megnyugtatta a pénzügyi piacokat, egy adósságot szabályozó folyosó, amely 10-12 évet adott nekünk arra, hogy a reálgazdasági oldalon összeszedjük magunkat. 

Efi Koutsokosta : A görög példát és azt, ahogyan az EU viselkedett Görögországgal és a görög polgárokkal szemben, még ma is felhasználják egyes politikai erők az EU-ban arra, hogy azt mondják, milyen rossz az EU, és hogy Brüsszelt okolják az emberek problémáiért. Mi a valóság és mi a mítosz?

Euklid Tsakalotos : Azt hiszem, jogosan. Európa mindig is le volt maradva. Most az energiaválságban is le van maradva. Úgy értem, egy hatalmas katasztrófa kellett ahhoz, hogy az egységes európai szintű energiapolitika első jeleit láthassuk. Úgy gondolom tehát, hogy Európa le van maradva. Úgy gondolom, hogy az EU-t még mindig valós veszély fenyegeti, ami alatt az Észak-Európa és Dél-Európa gazdaságai közötti eltérést értem. Ha meg akarjuk érteni Salvinit és Melonit, ha meg akarjuk érteni az Arany Hajnalt, ha meg akarjuk érteni az új jobboldal felemelkedését, akkor meg kell néznünk az egyenlőtlenséghez vezető gazdaságpolitikát, amely korlátozza a közszolgáltatásokat, az emberek egészségügyhöz, közlekedéshez és oktatáshoz való hozzáférését. 

Efi Koutsokosta : Akkor végül is ugyanahhoz a ponthoz érkeztünk. Ott van Észak és ott van Dél. Különbözőképpen közelítik meg a dolgokat, és ezt látjuk ma is. Mik a tanulságok?

Euklid Tsakalotos : Hadd legyek őszinte. Az nem lehet, hogy ugyanaz a fizetőeszköz, egyes országok mégis fejlődnek, más országok pedig nem. Egyszer ez így össze fog omlani. Ha közös valutát akarunk, akkor konvergenciára van szükség. Konvergencia kell a politikai döntéshozatalban is, és az észak-európaiaknak meg kell érteniük, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan, ha Texas bajban van, vagy Mississippi bajban van, vagy bármelyik állam, akkor működik a szolidaritás a költségvetési politikán, a stabilizációs politikán keresztül. Ugyanez vonatkozik ránk is. Ez a közös valuta logikája.

Efi Koutsokosta: Melyek a válság tanulságai, amelyeket nem szabad elfelejteni, különösen most, hogy egy újabb hatalmas válság közeledik.

Jean-Claude Juncker : Nem szabad megismételnünk azokat a hibákat, amelyeket az euróválság során Görögországban elkövettünk. Én mindig is úgy véltem, hogy az erőfeszítések elosztása a gazdagok és a szegények között nem volt eléggé kiegyensúlyozott. Ez részint az Európai Uniónak, az IMF-nek, az EKB-nak és a Bizottságnak köszönhető. Az én időm előtt vak megszorító költségvetést vezettünk be, ami hiba volt. Szeretném, ha a Bizottság vállalná a önvizsgálatot, a bevezetett válságellenes eszközök társadalmi következményeit. Ez nem a magas rangú tisztviselők dolga. Ez a politikusok ügye.

Görögország gazdasága gyorsan növekszik, de az országnak még mindig a legmagasabb a GDP-arányos adóssága az eurózónában, 189%-os. A munkanélküliségi ráta a legmagasabbak között van, ugyanakkor a minimálbér az euróövezetben a legalacsonyabbak közé tartozik.

A jelenlegi válság ismét a déli országokra irányítja a figyelmet. Az Euronews riportere Symela Touchtidou korábban beszélt Görögország pénzügyminiszterével, Christos Staikourasszal.

Symela Touchtidou : Miniszter úr, Görögország nemrégiben kilépett a felügyeleti programból. Mit jelent ez gyakorlatilag a görög emberek számára?

Christos Staikouras, görög pénzügyminiszter: Ez nagy siker Görögország számára. A görög emberek hatalmas áldozatvállalásának a sikere. Valamint a jól működő kormány és partnereink sikere. Ez azt jelenti, hogy 2010 óta először visszatértünk a normalitáshoz. Ennek pozitív közvetlen és közvetett hatásai lesznek a görög gazdaságra és társadalomra. Javítja a nemzetközi piacokhoz való hozzáférésünket. Fokozza a magasabb, erőteljesebb és robusztusabb gazdasági növekedés előfeltételeit, s így sokkal több beruházás számára lehet vonzó Görögország. Ezzel sokkal közelebb kerülünk a végső célunkhoz, a gazdaságpolitikánk végső mérföldkövének eléréséhez, amely a befektetésre ajánlott státusz.

Symela Touchtidou : Gyakorlatilag Görögországnak most nagyobb gazdasági szabadsága van, de ez egy olyan időszakban történik, amikor az európai és a világgazdaság kilátásai meglehetősen borúsak. Mennyi mozgástere van valójában az embereknek, a háztartásoknak és a vállalkozásoknak Görögországban?

**Christos Staikouras :**Megpróbáltunk pénzügyi mozgásteret teremteni a fiskális téren, hogy a háztartási árak felett biztonsági hálót hozzunk létre. És azt is elértük az elmúlt három évben, hogy hatékony költségvetési intézkedéseket hajtottunk végre annak érdekében, hogy ne csak 2021-ben térjünk vissza erőteljesen, hanem csökkentsük a munkanélküliséget is, ami kulcsfontosságú, figyelembe véve, hogy az összes uniós tagállam közül nálunk volt a legmagasabb a munkanélküliség. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy erőteljes a gazdasági növekedésünk. Figyelembe véve ezt a gazdasági teljesítményt megteremtjük az előfeltételeket ahhoz, hogy még jobban csökkentsük az adókat és a szociális hozzájárulásokat. Ugyanakkor nagyon közel kell lennünk a görög társadalomhoz, azért, hogy a gazdasági válság és az energiaválság miatt az utóbbi időben európai szinten tapasztalt áldozatok egy részét felfogjuk.

Symela Touchtidou: És a támogatások számlája? Aggasztja Önt, hogy ez jelentősen növeli Görögország államadósságát, amely már így is magas? 

Christos Staikouras : Először is, a GDP százalékában kifejezett államadósság már 2021-ben 13%-kal csökkent, ami a legnagyobb csökkenés az euróövezet kezdete óta. Arra számítunk, hogy ez a csökkenés 2022-ben még nagyobb lesz. A GDP százalékában kifejezett 49 milliárd euró körüli készpénztartalékunk a legmagasabbak között van európai szinten. Ugyanakkor az adósság jelentős része a hivatalos szektorban van, fix kamatozással. A legfontosabb kérdés pedig az, hogy az éves bruttó finanszírozási igény a GDP mintegy 10%-át teszi ki. Ez az európai átlag fele. Mindezek a görög adósság versenyelőnyei sok más európai társaihoz képest.

Symela Touchtidou: Ha előre tekintünk, az EU-ban vita folyik a költségvetési szabályokról és a gazdaság irányvonaláról. Ön szerint újra kellene gondolni az adósságra vonatkozó szabályokat? És mit javasolna a kollégáinak?

**Christos Staikouras :**Mindenképpen be kell építenünk az elmúlt három év súlyos európai szintű válságának tapasztalatait. Már 2021 novemberében elmondtuk a partnereinknek a prioritásainkat, és 2022-ben mindezeket a prioritásokat megvitattuk. Az alapvető kritérium, hogy költségvetési fegyelemre van szükségünk, ami a gazdasági növekedés előfeltétele, ugyanakkor a költségvetés rugalmassága is elengedhetetlen, hogy figyelembe tudjuk venni a gazdaság ciklikusságát. A nemzeti szintű koherens és fenntartható politikák végrehajtása érdekében be kell építenünk azokat a tapasztalatokat, amelyekkel a gazdaságélénkítési és rugalmassági terv és az európai szinten meglévő függetlenségünk révén szembesültünk.

Efi Koutsokosta : Mindezeket túlélve, mit lát ma? Ön szerint jobb a helyzet Görögországban, nemcsak pénzügyileg, hanem társadalmilag és politikailag is? 

Jean-Claude Juncker : Úgy gondolom, hogy nem lehet összehasonlítani a mostani helyzetet azzal a helyzettel, amivel a század elejétől 2015-ig küzdöttünk, amikor végre meghatároztuk a helyes választ a görög problémára. Görögországnak még mindig komoly nehézségei vannak. Görögország Európa egy zavaros régiójában helyezkedik el. Törökország, a török légiközlekedés, az afrikai kontinens északi részének közvetlen szomszédsága, a menekültek. Ez még mindig nagy probléma Görögországban. Az idők még mindig nehezek. Azt hiszem, a legnagyobb probléma az, hogy Görögország nem azt a szerepet tölti be Európában, amit kellene. Görögország nélkül az Európai Unió nem lenne teljes, és szeretném, ha Görögország erőteljesebben hallatná a saját hangját.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Súlyos mínuszokból pár év alatt az élvonalba került a görög gazdaság

Juncker szerint Ukrajna a korrupció miatt még nem alkalmas az EU-tagságra

Juncker: Európának nem az a szerepe, hogy leckét adjon másoknak, hanem az, hogy példát mutasson