Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A tanárok a strasbourgi bírósághoz fordultak, mert elvették tőlük a sztrájkjogot

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Ács
Tüntetés a tanárokért szeptemberben, Budapesten
Tüntetés a tanárokért szeptemberben, Budapesten   -   Szerzői jogok  AP Photo/Anna Szilagyi   -  

A kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A jelenleg is zajló polgári engedetlenségi akcióba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat, állítják szakszervezeteik, amiken keresztül a strasbourgi bírósághoz fordultak a tanárok a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével. Erről szerdán adtak ki közleményt az érdekvédők.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) lassan egy éve szeretne sztrájkolni jobb munkakörülményekért és magasabb bérekért. A kormány ezt eleinte a tárgyalások halogatásával akadályozta.

Zajló per közben határozta meg a kormány a minimálisan kötelező szintet

A felek pereskedése közben, amelynek döntenie kellett volna a még elégséges szolgáltatásról (tehát arról, hogy mik azok a feladatok, amiket a tanároknak mindenképpen el kell látniuk a sztrájk alatt), a kormány a járványhelyzetre hivatkozva február 11-én rendeletben határozta meg a minimálisan kötelező szabályokat.

Vagyis arról döntött, mi történjék az óvodákban és iskolákban sztrájk idején, például milyen legyen a gyerekfelügyelet, hány tanórát kell megtartani. Ennek meghatározása korábban a bíróság dolga volt, ha a tárgyaló felek nem tudtak megállapodni ebben a kérdésben.

Erőfölénnyel való visszaélésre figyelmeztetnek az érdekvédők

A Magyar Helsinki Bizottság teljesen abszurdnak tartja az indokolást, és hangsúlyozza, hogy a megalkotott rendeleti szabályok azt a célt szolgálják, hogy a bíróság érdemben ne vizsgálhassa, és ne dönthessen a vitatott elégséges szolgáltatásról, mivel ezt már az egyik peres fél, a kormány megtette. 

A jogvédők szerint a kormány egyoldalúan és visszaélve erőfölényével úgy alakította a szabályozást, hogy a szülők és gyerekek gyakorlatilag semmit ne vehessenek észre a sztrájkból, minden menjen tovább majdnem úgy, mint teljeskörű oktatás idején. 

"Az a sztrájk, amit nem érez meg a munkaadó (jelen esetben a kormány) és a társadalom, az nem sztrájk. A munkabeszüntetés a munka beszüntetése nélkül nem több egy sóhajtásnál: nyomásgyakorlásra nem alkalmas."
Magyar Helsinki Bizottság

A PSZ és a PDSZ Alkotmánybírósághoz fordult

Az érdekvédők úgy érzik, hogy hiába fordultak az Alkotmánybírósághoz, a testület érdemben nem vizsgálta a problémát, mondvacsinált formai okokra hivatkozva elutasította a panaszukat. 

A szakszervezetek kimerítették az összes hazai jogorvoslatot, így most a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak.

A sztrájk alapjog, amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye is véd

Ezt hangsúlyozza a Magyar Helsinki Bizottság: az állam nem üresítheti ki a sztrájk jogintézményét, nem veheti el önkényesen az egyik alapjogunkat, továbbá a kormány nem léphet a bíróság helyére sem, mert jogállamban a vitás kérdések eldöntése a bírák dolga, nem pedig az egyik peres félé.

Ezen túl gond van a rendeleti jogkorlátozás arányosságával is a jogvédők szerint. A strasbourgi bíróság gyakorlata csak azokat a korlátozásokat tekinti elfogadhatónak a sztrájkjognál, ahol létfontosságú szolgáltatásokat nyújtó dolgozóktól zárják el jogszabállyal a munkabeszüntetés nyomásgyakorló eszközét, de még ebben az esetben is vizsgálni kell, hogy a korlátozás arányos-e. 

A tanár létfontosságú munkát végez, de azt senki sem állíthatja, hogy emberek életét vagy egészségét az veszélyeztetné azzal, ha pár órát, napokat vagy akár heteket is sztrájkolna.

Megfélemlítőnek érzik a pedagógusok a tankerületektől kapott leveleket

A kormányszervnek számító tankerületek most sorra azzal fenyegetik a pedagógusokat, hogy ha részt vesznek a múlt héten elindult polgári engedetlenségi akciósorozatban, és nem tanítanak, akkor elveszíthetik munkájukat, figyelmeztetnek a szakszervezetek. 

Az egyik miskolci gimnázium igazgatóhelyettesét már fel is mentették mint vezetőt, mondván, jogot sértett azzal, hogy engedély nélküli munkabeszüntetésen vett részt.

A jogsértő helyzetet valójában nem a tiltakozó tanárok idézték elő, hanem maga a kormány, állítja a Magyar Helsinki Bizottság közleménye, és hozzáteszik: az az alapjog, amit nem lehet gyakorolni, csak írott malaszt. 

"Ha legálisan semmilyen formában nem lehetséges érdeket érvényesíteni a munkavállalónak, akkor már csak a polgári engedetlenség marad nekik. A kormány ezt tudja jól, mert a csapdát maga állította önkényes jogalkotással és hatalomgyakorlással a pedagógusoknak. Mint az illiberális állam annyi más területén, a rendelet betűje itt is ellentétben áll alapjogaink lényegével."
Magyar Helsinki Bizottság

A mostani strasbourgi eljárást azért is indította el a PSZ és a PDSZ, hogy a tiltakozók kiszabaduljanak a csapdahelyzetből, a tanárok visszaszerezzék sztrájkjogukat, és ne legyen szükség többet polgári engedetlenségi akciókra, magyarázzák az érdekvédők.