Az elhelyezkedését érik kritikák, de magát az épületet látszólag megszerette a közvélemény. A pavilont tervező japán építész most először járt a helyszínen.
HIRDETÉSElőször látta élőben a Magyar Zene Házát az épület japán tervezője, Fudzsimoto Szú. A januárban megnyílt intézmény már több mint félmillió látogatott vonzott, és az elmúlt hónapokban a Liget projekt legkevésbé ellentmondásos elemévé vált. Az alagsorában berendezett kiállítás ráadásul nagyon színvonalas.
A japán sztárépítész, Fudzsimoto Szú a koronavírus-járvány miatt nem tudott eddig Magyarországra utazni, így most először látta azt a saját szemével, hogyan valósították meg a kivitelezők a terveit. Szú az Euronews stábjának azt mondta, elégedett a kivitelezéssel, és úgy érzi, hogy a jelenlegi, válságos időkben a művészeti központ szerepe felértékelődik:
„Az embereknek ebben a nehéz időszakban is szükségük van egy olyan helyre, ahol találkozhatnak, ahol hagyományos és kortárs kulturális programokon vehetnek részt és szórakozhatnak. Szerintem egyre fontosabb az, hogy az embereknek legyen egy ilyen közösségi terük. És azt hiszem, hogy ez a ház, amely nyitott a park felé, és amely kívül és belül is sok különböző tevékenységet és programot kínál, nagyon fontos ebből a szempontból” – magyarázta az építész.
Ellentmondásos kezdet, biztatóbb folytatás
A Városliget megújítását célzó Liget Budapest Projekt már a kezdetektől fogva számos kritikát váltott ki civil szervezetekből és ellenzéki politikusokból egyaránt. A Zene Házának építése különösen ellentmondásosan indult: 2016-ban a fakivágások ellen tüntető civileket erőszakkal távolították el a helyszínről.
A kormány évekig azt hangoztatta az épület kapcsán, hogy a pavilont olyan helyen húzzák fel, ahol már korábban is házak álltak. A projekt kritikusai pedig azt, hogy az ominózus házakat (a Hungexpo épületeit) a szocializmus idején építették fel, és a területen újra parkot kellene kialakítani, ahogy az eredetileg is történt.
A tiltakozások nem állították meg az építkezést, így a Zene Háza elkészült, és 2022 januárjában át is adták. A fogadtatása pedig meglehetősen pozitív volt, az épület sok embernek tetszik. Természetközeliségével és különleges megoldásaival ráadásul komoly nemzetközi sikert aratott, több elismerés mellett megkapta például a zsűri különdíját az ingatlanszakma Oscarjának tartott MIPIM Awardson.
Zenetörténeti kiállítás, ahogy még nem láttuk
A Zene Háza számos programnak ad otthont, de talán a legkülönlegesebb ezek közül a zene történetét bemutató állandó kiállítás, ami tele van interaktív elemekkel. A Hangdimenziók című tárlat az ősi ritmusoktól indul, és végigkíséri a látogatót a zenetörténet legfontosabb fordulópontjain egészen a 21. századig és a felhőalapú zenehallgatásig.
A kiállítás kifejezetten hosszú, végigjárásához két-három órát javasolnak, de ilyen időtartamban is szórakoztató. Az egyik teremben például egy gregorián kórusnak kell vezényelnünk (és ha rosszul csináljuk, az bizony hallatszik a végeredményen is), máshol egy Lisztet játszó automata zongorát hallgathatunk meg látványosan animált környezetben.
Néhány méterre innen az Operaház működésébe látunk bele hologramok segítségével, a tárlat végén pedig többféle DJ-eszközt is ki lehet próbálni. Útnak indulás előtt azonban érdemes ránézni a hivatalos honlapra, mert sávosan engednek be a kiállításra, és főleg hétvégén előfordul, hogy betelnek bizonyos időpontok.