Magyarország nem támogatja az EU-s gázársapka bevezetését, ellenzéki pártok szerint azért, mert Orbán Viktor kormánya az orosz érdekeket szolgálja ki.
HIRDETÉSKiszivárgott információk szerint nem valószínű, hogy az EU korlátozza az orosz gáz árát a gyors, még az előttünk álló tél energiaválságát enyhítő intézkedések között – értesült a The Guardian. A brit lap úgy tudja, hogy a rendelettervezet viszont magában foglalja az olaj- és gáztársaságok magas árakból adódó többletnyereségére kivetett adót.
A Guardian újságírói által látott, a "villamosenergia-vészhelyzeti eszközről" szóló rendelettervezet nem tartalmaz sem az orosz gázra, sem az importált gázra vonatkozó árplafont, miután a tagállamok a múlt héten nem tudtak megállapodni a korlátozásokról.
Az EU várhatóan a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok magas nyereségére vetne ki az eddiginél jóval magasabb adókat, viszont azzal segítené az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelők működését, hogy bevételeikre külön felső határt szabna.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen várhatóan szerdán, az Unió helyzetéről szóló éves beszédében teszi közzé a villamosenergia-árak emelkedésének kezelésére vonatkozó európai tervet.
A végleges szöveg még változhat, de a tervezetből kiderül, hogy az EU végrehajtó testülete biztosra veszi, hogy nem kapna elegendő felhatalmazást az uniós tagállamoktól az általa preferált megoldáshoz, azaz az orosz gáz árának korlátozásához.
A brit lap emlékeztet, hogy az EU több tagállama (köztük kiemelik Magyarországot, Szlovákiát és Ausztriát) nagy mértékben függnek az orosz energiahordozóktól, mivel nagy mennyiségben importálnak onnan földgázt. Különösen ezeket az országok szenvednék meg, ha a Moszkva elzárja a gázt válaszul, ha Brüsszel az egész EU-ra vonatkozó árplafont vezetne be az orosz gázra.
Az Európai Bizottság kételyei megalapozottnak tűnnek összevetve Vlagyimir Putyin kijelentéseivel, az orosz elnök rögtön a szállítások leállítását helyezte kilátásba, amint felmerült az EU-s ársapka esetleges bevezetésének lehetősége.
Mindezek ellenére egy tucatnyi tagország szorgalmazza az EU-n kívülről importált valamennyi gázra vonatkozó árplafon és a közös beszerzés bevezetését.
Például Franciaország és Lengyelország is azzal indokolja az intézkedés szükségességét, hogy ez tűnik a leghatásosabb módszernek az elszálló árak megfékezésére. A lépéstől várt hatékonyságot azzal is magyarázzák, hogy a gáz ára adja az alapját az árképzésnek számos további területen, túl a földgáz közvetlen felhasználásán.
Németország attól tart, hogy az orosz gázra vonatkozó árplafon túlságosan megosztja a tagállamokat, lehetőségeik és érdekeik alapján nagyon eltérő az EU-tagok hozzáállása.
A gázár az itáliai választások egyik legfontosabb kampánytémája lett. Hétfőn televíziós vitát tartott a jobboldali Olasz Testvérek elnöke, Giorgia Meloni és vetélytársa, Enrico Letta, a Demokrata Párt főtitkára. Meloni a hétfő esti adásban úgy fogalmazott, hogy Németország az az EU-tag, amelyik nem akar egységes, uniós gázárplafont az Oroszországgal kötött előnyös szerződések miatt, mert ezek révén Berlin egyharmad áron vásárol gázt Olaszországhoz képest.
Hollandia és Dánia óvakodik bármilyen árplafon beveztésétől, a norvég miniszterelnök pedig arra figyelmezteti az EU-t, hogy a szükségletekhez képest nincs elég gáz Európában.
A tagállamok tehát megosztottak a kérdésben, ezért az uniós szabályozási javaslatok kidolgozásáért felelős Európai Bizottság olyan intézkedések kialakítására törekszik, amelyek egyben tartják a 27 tagú államszövetséget.
Ennek az uniós egységnek a megosztása Moszkva célja a finn kormányfő szerint, ezért használja Putyin zsarolásra az energiaellátást. Sanna Marin finn miniszterelnök erről kedden beszélt Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. Szerinte az eddiginél még több szankciót kell kivetni Oroszországra. Fontosnak nevezte, hogy a szankciók érezhetők legyenek az oroszok mindennapi életében.
Magyarország nem támogatja a gázársapka bevezetését, mondta szintén kedden a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára, Menczer Tamás, az állami médiának nyilatkozva.
Az ársapkának az államtitkár szerint két következménye lenne: Oroszország egyáltalán nem szállítana gázt Európába, ezáltal még kevesebb, még drágább lenne az Európában elérhető gáz. Szerinte már a szankciók lebegtetésének híre is árfelhajtó hatású.
Az ellenzéki pártok szerint Orbán Viktor kormánya azért ellenzi az EU-s gázárplafont, mert az orosz érdekeket képviseli, illetve szolgálja ki.
Közben a keddi kereskedésben tovább enyhült a nyomás a gázpiacon. Az európai gázár, az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, októberi határidőre 185,9 eurón állt 9 órakor, a kereskedés első órájának végén, ami 1,75 százalékos csökkenés a hétfői záróértékéhez képest.