NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A Népszava szerint közel a megállapodás a magyar kormány és a Bizottság között

Orbán Viktor érkezik a lkötcsei találkozóra
Orbán Viktor érkezik a lkötcsei találkozóra Szerzői jogok Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Ha az Orbán-kormány valóra váltja az ígéreteit, meghozza a szükséges intézkedéseket és jogszabályi változtatásokat, esélye lehet rá, hogy az év vége előtt megússza a pénzmegvonást és megkapja Brüsszel jóváhagyását a helyreállítási tervhez.

HIRDETÉS

Úgy tűnik, a magyar kormány hajlandó az Európai Bizottság kérésének eleget téve valódi korrupcióellenes lépéseket tenni az uniós támogatásokért cserébe. Bár a magyar vállalások egyelőre nincsenek kőbe vésve, de a kabinet jelentős engedményekre hajlandó, az egyeztetések biztatóan alakulnak- írja a Népszava belső forrásokra hivatkozva. Johannes Hahn költségvetési biztos szintén optimistán nyilatkozott a megegyezés kilátásairól a Szabad Európának.

Eltökéltnek tűnik a magyar kormány, hogy a korábban bejelentett Korrupcióellenes Munkacsoport és a többek között uniós pénzek felhasználását ellenőrző Integritás Hatóság valóban érdemi munkát végezzen - legalábbis erre utaltak a Népszavának nyilatkozó brüsszeli források. A két szervezetet független, nemzetközi szervezetek bevonásával hoznák létre, így gondoskodva az uniós pénzekkel elkövetett csalások megelőzéséről és kiszűréséről. 

A jogállamisági eljárás miatti pénzbefagyasztás visszavonása és a helyreállítási pénzek folyósítása érdekében az Orbán-kormány több mint tíz jogszabályt hozna, illetve módosítana - írja a lap, mely szerint körvonalazódik a megegyezés a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosításáról és az OLAF helyszíni ellenőrzéseihez nyújtott magyar támogatásról is, sőt, bizonyos esetekben ingyenessé tennék a közérdekű adatigénylést és változtatnának a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatát érintő előírásokon is.

Eltökéltnek tűnik a kormány a korrupcióellenes harcban

Az Európai Bizottság szeptember 22-én dönt arról, hogy folytatja-e a Magyarországgal szemben indított jogállamisági eljárást, melyet azért kezdeményezett, mert tapasztalatai szerint a felelős magyarországi hatóságok büntetlenül hagyják az EU-s támogatásokkal elkövetett korrupciót. A jogállamisági eljárás keretében pénzmegvonás is kezdeményezhetnek - ez a 2021-2027 között járó EU-s alapok 20 százalékát - akár 3500 milliárd forintot - is zárolhatnának.

Az eljárással párhuzamosan zajlanak a tárgyalások Budapest és Brüsszel között a 2500 milliárd forintnyi helyreállítási forrásról is. Itt elsősorban arról van szó., hogy a magyar kormány nem arra  - az országspecifikus jelentésben szereplő gyengeségek (oktatás) kiküszöbölésére, klímaváltozás elleni harcra -, és nem úgy - például a Bizottság által átláthatatlannak és problematikusnak látott közérdekű alapítványokon keresztül - akarta elkölteni a pénzt, amire a Bizottság ezt szánta. Itt is sürget az idő, mert ha az év végéig nem sikerül aláírni a pénzügyi megállapodást, bukhatjuk a teljes összeg 70 százalékát. A két téma annyiban összefügg, hogy amíg a jogállamisági/korrupciós téma le nem zárul, addig nem tudni, mennyi pénzt kaphat Magyarország. 

Az utóbbi hetekben a kormány törvényjavaslatokat terjesztett elő és határozatokat hozott a mielőbbi megegyezés érdekében. Ígéretet tett például a törvényalkotást megelőző széleskörű társadalmi konzultációra, egy közbeszerzések értékelését végző rendszer létrehozására és független ellenőrző hatóság felállítására.

A korrupcióellenes hatóságot és munkacsoportot jelentős hatáskörökkel ruháznák fel, nemcsak vizsgálni, de szükség esetén beavatkozni is tudnának az európai uniós támogatást kapott közbeszerzések esetében. Tagjaik nagy részét feddhetetlen, szakmailag elismert, pénzügyi és jogi kérdésekben tapasztalt szakemberek adnák, az Európai Ügyészség magyar megfelelője volna, és amit november 21-ig kell létrehozni.

Feddhetetlen felügyelő szervezetet akar az EU

A Népszava szerint a hatóság igazgatóságába jelentkező pályázókat egy háromtagú, nemzetközi szervezetek képviselőiből álló testület értékelné, kinevezésüket pedig az Állami Számvevőszék elnöke kezdeményezné a köztársasági elnöknél. Az igazgatóságba nem lehetne kormánytagot vagy pártpolitikust delegálni, a testület tevékenységét pedig kétévente felülvizsgálnák, szintén nemzetközi részvétellel. Mint Gulyás Gergely bejelentette, az új hatóság betekinthetne a közbeszerzési döntésekről szóló iratokba és csalás gyanúja esetén feljelentést tehetne. Forrásaink szerint a testület kérelmezhetné a közbeszerzési döntések bírósági felülvizsgálatát is. Ehhez kapcsolódhat a törvényjavaslat, amelyet az Igazságügyi Minisztérium júliusban nyújtott be az Országgyűlésnek annak biztosítására, hogy korrupciós büntetőügyekben az ügyészség nyomozást lezáró döntésével szemben legyen helye bírósági jogorvoslatnak.

Az Integritás Hatóság támogatná a korrupcióellenes munkacsoportot, amelyet december 1-jéig szeretnének felállítani. Az állandó testület a tervek szerint évente legalább kétszer ülésezne, és publikus jelentéseket készítene a közbeszerzésekről. Paritásos alapon működne, vagyis tagjainak legalább a felét alkotnák a korrupcióellenes tevékenységet folytató civil szervezetek, akiket ugyanolyan jogok és kötelességek illetnének meg, mint a többi résztvevőt.

Az Európai Bizottság a jogállamisági eljárásban kezdettől fogva kifogásolta, hogy a magyarországi hatóságok nem segítik az EU Csalás Elleni Hivatalának, az OLAF helyszíni ellenőrzéseit. A megegyezést itt azt jelentheti, hogy az Orbán-kormány jogszabályi kötelezettséget vállalna: ha egy vizsgált gazdasági szereplő megtagadja az OLAF-fal való együttműködést – például elmulaszt átadni dokumentumokat vagy nem engedélyezi a házkutatást –, a magyarok biztosítják az uniós szerv kérésének a végrehajtását az adóhatóság képviselőjének kirendelésével.

Változások a vagyonkezelő alapítványoknál és a vagyonbevallásnál is

Módosításokra számítanak az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról rendelkező törvényben is, miután a kormány nem tudta meggyőzni az EB-t arról, hogy ezekre átlátható közbeszerzési szabályok vonatkoznak, illetve hogy a kuratóriumok tagjain is számon kérhetők az összeférhetetlenségi szabályok. Júliusi levelében a brüsszeli testület világossá tette, hogy ha ezekre a szervezetekre nem terjesztik ki a közbeszerzési és összeférhetetlenségi előírásokat, akkor nem kaphatnak az EU közös kasszájából. Állítólag közel van a megállapodás.

Előrehaladott tárgyalások folynak a parlamenti képviselők közvetlen családtagjaira kiterjedő vagyonnyilatkozati rendszer bevezetéséről, és arról is, hogy bizonyos esetekben – idetartozna a közbeszerzés – az adatkezelő hatóság nem kérhetne pénzt közérdekű adatokért. A jelenleg hatályos törvény szerint az adatigénylés teljesítéséért a közfeladatot ellátó vagy közpénzzel gazdálkodó szerv költségtérítést állapíthat meg az adathordozó (papír, CD, pendrive), a kézbesítés és a munkaerő-ráfordítás költsége alapján.

Ha az Orbán-kormány valóra váltja az ígéreteit, meghozza a szükséges intézkedéseket és jogszabályi változtatásokat, esélye lehet rá, hogy az év vége előtt megússza a pénzmegvonást és megkapja Brüsszel jóváhagyását a helyreállítási tervhez. Addig azonban a feje fölött lóg a pénzügyi szankció lehetősége és a helyreállítási támogatások elvesztésének a kockázata.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Üres gesztus vagy komoly áttörés a magyar korrupcióellenes hatóság?

Mégis lesz korrupcióellenes hatóság Magyarországon

Elhunyt Jacques Delors, az Európai Unió legmeghatározóbb politikusainak egyike