Tájkép csata után: Oroszország elvesztette az arcát, de megmentette a hadseregét

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Tanács
Orosz rakétatámadás Harkiv ellen 2022 szeptember 11.-én
Orosz rakétatámadás Harkiv ellen 2022 szeptember 11.-én   -   Szerzői jogok  Leo Correa/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved.

Gyakorlatilag véget ért a Harkiv megyei ukrán offenzíva - Ukrajna csatát nyert, de Oroszország a civil infrastruktúra elleni csapásokkal azonnal megmutatta, hogy a háborúnak messze nincs vége. Pontos képet még nehéz alkotni, de megpróbálunk számot vetni azzal, mit nyert Ukrajna, mit nyerhetett volna még és mi következik. Tájkép csata után.

A nyugati elemzők és az ukrán közvélemény eufórikusan reagáltak a sikeres harkivi offenzíva hírére. Mivel a frontról érkező hírek javarészt a propaganda szűrőjén keresztül érkeznek, időbe telik reális képet alkotni a kialakult helyzetről, de úgy tűnik, hogy az ukránok előrenyomulása a legtöbb helyen véget ért. Az oroszok a Harkivtól észak-keletre lévő területet is kiürítették, ott nagyjából az orosz-ukrán határ választja el a két hadsereget, keleten pedig az Oszkil folyó vonala lett az új frontvonal, a stratégiai jelentőségű Kupjanszk folyón túli része is jelen tudásunk szerint orosz kézen maradt. A Donyec-folyó északi partján található Liman elleni ukrán támadás - szintén jelen tudásunk szerint - eddig nem vezetett eredményre, vélhetően a harkivi régióból kivont/elmenekült orosz csapatok egy része ott vetette meg a lábát.

Ukrajna az oroszok által megszállt terület nagyságához képest elenyésző - 100 000 négyzetkilométerből körülbelül 3000 - négyzetkilométert foglalt vissza, és ennek a visszaszerzett területnek a biztosítása fontosabb volt a hadvezetésnek annál, mint hogy az orosz élőerőben minél nagyobb kárt okozzanak. Csak becslések vannak az elesett/ fogságba került orosz katonák számáról, 10 000 fő körüli számok keringenek, ugyanakkor nagy csapattesteket nem kerítettek be az ukránok. Hadianyagban jelentősebb az oroszok vesztesége, az elmúlt napokban az ukrán források szívesen vicceltek azzal, hogy Oroszország több fegyverrel segíti Ukrajnát, mint Németország és Franciaország együtt. Ez a jelenlegi anyagháborúban - amelyben Oroszország részben azért élvezett előnyt, mert szinte végtelen lőszerkészletei vannak a szovjet típusú hadifelszereléshez, míg Ukrajna sem gyártani nem tud már ilyet, szövetségeseinek készletei pedig kifogyóban vannak - nagy segítség Ukrajnának. 

Rakétacsapások: Oroszországtól szeretettel

Bár láttuk, hogy a sikeres offenzívának bőven vannak anyagi, területi, hadászati előnyei, a legnagyobb mégis az a hatás, amit a harcoló felek moráljára, azok hazai és külföldi támogatására gyakorol. Ukrajna ezzel az offenzívával cáfolta azokat az egyébként nem feltétlenül ellenséges vagy rossz szándékú szakértőket, akik azt állították, hogy ebben az anyagháborúban az oroszokkal szemben nem érhetnek el sikert. Oroszországban ebben a pillanatban is sokan nyíltan kritizálják - ha nem is magát Vlagyimir Putyint - az orosz hadvezetést, a nyilvános közbeszédben is markánsan megjelent a gondolat, hogy Oroszország valamit rosszul csinál. Más kérdés, hogy a kritikus hangok többsége azon a véleményen van, hogy a presztízsvereség oka az, hogy Oroszország eddig túlságosan is lovagias volt Ukrajnával. 

Ezért is fogadták ujjongó hangok azokat a rakétacsapásokat, amelyeket vasárnap intézett Oroszország az ukrán civil infrastruktúra, elsősorban erőművek ellen. (Többen is összefüggést látnak aközött, hogy a harkivi offenzíva nyomán Ukrajna hivatalosan megváltoztatta háborús céljait, és ezek között már Oroszország demilitarizálása is szerepel.) Az ország keleti felében gyakorlatilag elsötétült az ország, és ami ennél is fontosabb, megállt a vonatközlekedés is, ami a vasútra alapozott szovjet logisztikának - amilyen az orosz és az ukrán - azt jelenti, hogy nem lehet a csapatokat sem újrarendezni és átcsoportosítani, holott az ukránoknak épp ez lenne most a feladatuk. Vagyis Oroszország gyorsan megmutatta, hogy ha a harctéren nem is, az ukrán gazdaság és hátország tönkretételében - tehát a háború gazdasági hadszínterén - még bőven maradtak tartalékai. 

Kérdéses azonban, hogy egy olyan vereség után, mint a harkivi, mit érhet el Oroszország a lakosságot sújtó újabb csapásokkal. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai beszéde nagyon erősen összefoglalja azt, hogy miennyire eltávolodott fejben az ukránok többsége Oroszországtól. 

- Olvassatok a számról - mondta Zelenszkij. - Ha választani kell, gáz nélkül leszünk vagy nélkületek? Nélkületek. Világítás nélkül vagy nélkületek? Nélkületek. Víz nélkül vagy nélkületek? Nélkületek. Étel nélkül vagy nélkületek? Nélkületek. Hideg, éhség, sötétség és szomjúság sem olyan ijesztő és halálos nekünk, mint a ti barátságotok, a ti testvériségetek. A történelem mindent helyre tesz majd. Lesz gázunk, világításunk, vizünk és ételünk. Nélkületek.

Herszonból kiszorulhatnak az oroszok, de a többi egy nagy talány

Bár a déli offenzíváról részben az terjedt el, hogy az egy dezinformációs művelet volt, amely elterelte az orosz hadvezetés figyelmét Harkivról, de valószínűleg az ukránoknak valós és reális céljuk, hotgy hosszú távon a Dnyeper keleti oldalára szorítsák át az oroszokat. Ez az offenzíva ugyan keveset mozdult előre, (az ukrán hadvezetés szerint itt is visszafoglaltak 500 négyzetkilométert)  de az idő Herszonban az ukránoknak dolgozik olyan értelemben, hogy az orosz hadsereg a Dnyeper miatt - a hidakat, a Nova Kahovkai átkelőt és a kompokat is folyamatosan lövi az ukrán tüzérség - nem tudja a csapatai utánpótlását megfelelő minőségben megoldani. Ezt leszámítva továbbra is Oroszország ellenőrzi Ukrajna területének jelentős részét, ráadásul még nem tudni, hogyan növeli háborús erőfeszítéseit Moszkva.