Annak ellenére, hogy csaknem 2 ezer kilométerre zajlik az ukrajnai orosz invázió, a bosnyákok számára túl közel van mindez az otthonukhoz.
HIRDETÉSA bosnyákok, akiket az 1990-es években brutális és véres háború sújtott, amely 100 000 áldozatot követelt, és kétmillió ember vált külső vagy belső menekültté a 3,5 milliós országban, pontosan tudják, min mennek keresztül az ukránok.
Moszkva február végi inváziója nyomán a helyi médiában szupermarketek üres polcai és hosszú sorok jelentek meg a fővárosban; Szarajevóban útlevélért tülekedtek, a bosnyákok a legrosszabbra készültek.
Mások kitakarították pincéiket, amiket egykor a válogatás nélküli lövések és a mesterlövészek tüze elől menedékként használtak Bosznia ostromlott városaiban.
A délszláv háború óta a legtöbb ember nem hivatalos mottójává vált a "Mindenre felkészülni".
Nem csupán egy újabb háború kísértete okoz idegességet. Sokan attól tartanak, hogy az Ukrajnában izmait megfeszítő Oroszország és Szerbia, amely Moszkva egyik legfontosabb szövetségese, tovább növeli a boszniai szerb szeparatista mozgalom növekvő magabiztosságát.
A 25 éves Miran Kovačević az észak-boszniai Tuzlában él. Szülei már tél óta szorgalmazzák, hogy újítsa meg útlevelét.
"Rögtön azután, hogy Ukrajnában kitört a háború, Boszniát emlegették, mint a soron következő országot. Édesanyám azt mondta: 'Kérlek, pakold össze a bőröndjeidet, szerezz be mindent, amire szükséged van - nem fogjuk még egyszer átélni ugyanezt" – meséli.
A békefenntartásban való részvételtől a megosztottság szításáig
Egy olyan országban, amelyet három nagy délszláv etnikai csoport - szerbek, horvátok és bosnyákok - ural, Oroszországot mindig is potenciálisan jelentős bomlasztó tényezőnek tekintették, főként a névlegesen keleti ortodox vallású szerbekhez fűződő történelmi és vallási kapcsolatai miatt.
Miután a boszniai hadviselő felek aláírták az 1995-ös daytoni békemegállapodást, és véget vetettek a háborúnak, Oroszország - számos más országgal és szervezettel együtt - a Béke Végrehajtási Tanács (PIC) tagja lett, amely testület feladata a főképviselő, az ország nemzetközi békeküldötte munkájának felügyelete.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által a PIC-nek és a Főképviselő Hivatalának (OHR) adott mandátumot Oroszország - amely a testület egyik állandó helyével rendelkezik - mint nagy nemzetközi hatalom hallgatólagos jóváhagyásával adta meg.
A moszkvai erők részt vettek a háború utáni első NATO-vezette békefenntartó misszióban is, ami ritka alkalom volt, hiszen egy orosz dandár közvetlenül amerikai katonai kollégáik parancsnoksága alá került Tuzla közelében.
Az ezredfordulón és Vlagyimir Putyin hatalomra kerülésével Oroszország lassan visszatért a Nyugattal szembeni konfrontatívabb megközelítéshez.
A NATO szerbiai beavatkozását követően a Putyin vezette Kreml lehetőséget látott arra, hogy zavart keltsen a világ azon részein, amelyeket túl nagy nyugati befolyás alatt állónak érzett, beleértve Boszniát és a Nyugat-Balkánt - mondta Kurt Bassuener, a berlini székhelyű agytröszt, a Democratisation Policy Council vezető munkatársa és társalapítója az Euronewsnak.
Ukrajna keleti részeinek első megszállásával és a Krím 2014-es annektálásával Oroszország fokozatosan fokozta bomlasztó befolyását a boszniai békefolyamatra.
"Oroszország már régóta beavatkozik Bosznia belügyeibe. Regionálisan 2014-ben váltott át az opportunista rontás diszpozíciójából az agresszív bomlasztásra" - mondta Bassuener.
„Ehhez hozzájárult az is, hogy a nemzetközi közösség a háború utáni korai időkben a belpolitikába való erőteljesebb beavatkozás helyett óvatosan a háttérbe húzódtak” - tette hozzá.
"A békefenntartással kapcsolatban azt kell szem előtt tartani, hogy nemcsak a béke fenntartására szolgál, hanem arra is, hogy elvonja vagy elriassza azokat, akik destabilizálni akarják az országot, hogy ezt megtegyék" - mondta Bassuener.
"A Nyugat a biztonsági fenyegetésekkel szemben a "just-in-time" megközelítést alkalmazza, ami nem az elrettentő eszközök működtetésének módja".
HIRDETÉS"Az oroszoknak nem kell közvetlenül háborút kirobbantaniuk Boszniában. Nyerhetnek abból, ha végignézik, ahogy a NATO, az EU és a Nyugat csomót köt magára. Nem ösztönzik őket arra, hogy megnyugtassák a helyzetet".
2021 júliusában a Kreml az ENSZ BT-ben a Főképviselői Hivatal bezárását szorgalmazta, amit Kína is támogatott, annak ellenére, hogy az elmúlt három évtized céljai messze nem valósultak meg.
A lépést végül a Biztonsági Tanács további 13 tagjának tartózkodása akadályozta meg, de Oroszország elérte, hogy az ENSZ boszniai béke végrehajtásáról szóló féléves jelentéséből törölték az OHR és az új békeküldött, Christian Schmidt bármilyen említését.
2021 végén és 2022 elején Bosznia a háború vége óta a legnagyobb belpolitikai válsággal nézett szembe, amit a boszniai szerbek vezetője, Milorad Dodik idézett elő, és amely felerősítette a félelmeket, hogy az ország mintegy felét kitevő, szerbek uralta Szerb Köztársaság (Republika Srpska) nevű entitás a Kreml teljes támogatásával az utódlás felé tarthat.
A daytoni békeszerződés Boszniát két fő közigazgatási egységre vagy entitásra osztotta: a szerb dominanciájú boszniai Szerb Köztársaságra (Republika Srpska, RS) és a bosnyák és horvát többségű Bosznia-Hercegovina Föderációra (FbiH).
HIRDETÉSA két entitás bizonyos fokú függetlenséggel rendelkezik a döntéshozatalban, a kulcsfontosságú kérdésekben, mint például az adók és a védelem - és az állami szintű intézmények tartják a kezükben a gyeplőt.
Dodik - aki jelenleg a háromoldalú állami szintű elnökség boszniai szerb tagjaként tevékenykedik - éppen ezekből a szervekből akart kivonulni, és az általa javasolt intézkedések közül a legveszélyesebbnek az ország kis létszámú hivatásos hadseregének etnikai alárendeltségekre való feldarabolására tett ígéretét tartották.
Új válság, új lehetőség az orosz beavatkozásra
A politikai helyzet azonban nem javult. Júliusban újabb válság rázta meg az országot, amelyet ezúttal Schmidt főképviselőnek a választási törvény és a nemzetiségi képviselők megválasztásának módjára vonatkozó javaslata váltott ki.
Szarajevóban tiltakozások kezdődtek a főképviselő előtt, és az emberek azzal vádolták Schmidtet, hogy legitimálja az etnikai tisztogatást, amely az 1990-es évek háborúja során zajlott Boszniában.
„Ha a Nyugat bebizonyítja, hogy Boszniát lehetetlen kezelni, és nem tudja elérni a kitűzött célokat, az Oroszország kezére játszik” - magyarázza Bassuener.
HIRDETÉSA februári ukrajnai invázió óta Bosznia azon kevés európai ország egyike maradt - Fehéroroszországgal, Szerbiával és Moldovával együtt -, amely nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, mivel Dodik többször is blokkolta a lépést.
A boszniai szerb vezető azzal indokolta a semlegességhez való ragaszkodását, hogy az orosz gáztól teljes mértékben függő Bosznia nem engedheti meg magának, hogy elhatárolódjon a Kremltől az esetleges "súlyos gazdasági következmények", de a Moszkvával való szoros kulturális kapcsolatok miatt sem.
Ugyanakkor Dodik továbbra is szoros kapcsolatot ápolt Putyinnal és a Kremllel, mivel az első európai vezető volt, aki az újabb inváziót követően felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy állítása szerint "gazdasági kérdésekről" beszélgessenek.
Ezt követte Dodik június 16-i útja a szentpétervári gazdasági fórumra - amelyet az orosz Davosnak is neveznek -, ahol találkozott Putyinnal és kamerák előtt kezet fogott vele, annak ellenére, hogy Európa és a Nyugat többi része kerüli az orosz vezetőt és nem képviseltette magát az eseményen sem.
Fotózkodás a félistennel
Boszniában Moszkva április közepén teljesen kivonult a PIC-ből, elutasítva a saját és a Főképviselő Hivatal működésének finanszírozását, annak ellenére, hogy a hatályos megállapodások garantálják, hogy az 55 résztvevő ország mindegyikének be kell szállnia egy többnyire szimbolikus összeggel.
HIRDETÉSMichael Murphy boszniai amerikai nagykövet szerint, "Oroszország nem akar stabilitást, biztonságot, békét és jólétet - egy virágzó Bosznia-Hercegovinát. Ez a probléma".
A szarajevói orosz nagykövetség válaszul kijelentette, hogy Bosznia "nem olyan, mint egy gyenge gyermek, aki védelemre szorul".
"Az egész világ látta, hogy (az USA) nemrég hogyan "védte" Afganisztánt, előtte pedig Irakot, Líbiát és Jugoszláviát" - állt a közleményben. "Valójában Washington csak megerősíti a híres mondást: 'Istenem, ments meg a barátoktól'".
Dodik pedig nemrég felkerült egy brit szankciós listára bomlasztó belpolitikai akciói miatt.
Ahogy az ország egyre közelebb kerül az október elejére tervezett általános választásokhoz, Dodik lépései nagyrészt úgy tekinthetők, mintha évtizedek óta tartó boszniai hatalmi pozíciójának megerősítését szolgálnák, a szavazói között lévő Oroszország- és Putyin-barátok megnyugtatásával - mondta Dragan Bursać Banja Luka-i újságíró az Euronewsnak.
HIRDETÉSBursać szerint a Putyin és háborúja iránt tanúsított nyílt és néha szemérmetlenül megnyilvánuló támogatás, annak ellenére, hogy Európában máshol páriává vált, sok köze van a szerbek saját történelmének torz látásmódjához.
"A ruszofília a szerb önreklámozó mítoszon alapul, miszerint a szerbek "kis oroszok", ami már néhány évszázada fennáll, annak ellenére, hogy történelmileg az orosz birodalom, a Szovjetunió, majd ismét Oroszország mindig is cserbenhagyta őket" – magyarázta."Az 'anyaoroszországgal' való megszállott kapcsolatnak nincs valóságalapja".
A szomszédos Szerbia kormánya, amelyet Aleksandar Vučić elnök vezet, ragaszkodott ahhoz, hogy a balkáni ország semleges maradjon a háborúban, és úgy döntött, hogy nem alkalmaz szankciókat Moszkva ellen az Ukrajna elleni agresszió miatt.
De Dodiktól eltérően, aki nyíltan elutasítja a nyugati hatalmakkal való együttműködést, Vučić óvatos lavírozást játszott, és május 31-én, második ciklusának beiktatási beszédében kijelentette, hogy teljes mértékben elkötelezett Szerbia uniós útja mellett, és hogy a blokkhoz való csatlakozási folyamat továbbra is a legfontosabb prioritása.
Belgrád február 24. óta három olyan ENSZ-határozatot is megszavazott, amelyek elítélték Oroszország ukrajnai invázióját.
HIRDETÉSUgyanakkor egyesek aggódnak amiatt, hogy Moszkva és Putyin a szerb társadalom radikálisabb részeinek nyílt és egyre hangosabb támogatását élvezi.
A BiEPAG vezető nemzetközi agytröszt 2021 decemberében közzétett tanulmánya szerint a szerbek többsége nagymértékben bízik Oroszországban. Emellett a megkérdezettek mintegy 47%-a úgy vélte, hogy Belgrádnak Moszkvára kellene támaszkodnia nemzetbiztonsága érdekében, szemben a második helyen álló 10,7%-kal, akik az EU-ban bíznának.
Egy másik, az NSPM konzervatív szervezet által májusban végzett felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek mintegy 84%-a határozottan ellenzi a Kreml elleni jövőbeni szerbiai szankciókat.
A februári invázió óta több jobboldali nacionalista csoport számos orosz- és Putyin-párti tüntetést szervezett Belgrádban, amelyeken a Novorosszija és az orosz birodalom zászlóit, valamint a háború szinonimájává vált Z betűt ábrázoló transzparenseket vittek.
Bár Vučić többször is kijelentette, hogy Belgrád kizárólag a térség békéjében érdekelt, a szomszédos Ukrajnában zajló Putyin-háború támogatásának nyílt megnyilvánulásai miatt azok, akik Boszniát ketté akarják osztani, úgy érezték, hogy nagyszabású terveik mögött hasonlóan gondolkodó testvéreik állnak.
HIRDETÉS"Ezek az emberek elképzelik a saját Sohaország-változatukat, egy pánortodox utópiát, és az ukrajnai orosz agresszió miatt úgy tűnik, hogy álmuk végre megvalósul. És ebből már nincs visszaút" - zárta Bursać.