Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Hatalmasat fordult a világ II. Erzsébet hetvenéves uralkodása alatt

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám
II. Erzsébet a londoni Buckingham palota erkélyén 1953-ban és 2018-ban
II. Erzsébet a londoni Buckingham palota erkélyén 1953-ban és 2018-ban   -   Szerzői jogok  AP Photo   -  

II. Erzsébet hetven évig ült az Egyesült Királyság trónján, ezzel ő a csúcstartó a brit monarchia történetében. Uralkodása hosszát talán az érzékelteti a legjobban, ha megnézzük, milyen volt az élet 1952-ben, abban az évben, mikor trónra került a 25 éves hercegnő. Az összes változást lehetetlen lenne felsorolni, de az alábbiakban mutatunk néhány jelenetet egy olyan világból, ahol még csak 2,5 milliárdan éltek a Földön, a bolygó lakosságának fele írástudatlan volt, a hazai boltokban pedig 2 forint 80 fillérért árultak egy kiló kenyeret.

Rákosi-korszak Magyarországon

Kezdjük Magyarországgal, amely ebben az időszakban a szocialista diktatúra legsötétebb időszakát élte. Az országot Rákosi Mátyás vezette, előbb még csak a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkáraként, augusztustól viszont már a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke is ő volt. A személyi kultusz épp 1952-ben ért a tetőpontjára, Rákosi ebben az évben lett 60 éves. A diktátort a propaganda szeretett, bölcs vezérként emlegette, de ez az időszak számos magyarnak a rettegésről és a nélkülözésről szólt, az elnyomás pedig négy évvel később forradalomhoz vezetett.

Sztálin és Churchill is hatalmon volt még

A szocialista blokk legnagyobb országai szintén a kemény diktatúra időszakát élték ekkor, Kínát Mao Ce-tung, a Szovjetuniót pedig Joszif Sztálin irányította - igaz, utóbbi már nem sokáig maradt hatalmon, mert 1953-ban meghalt (a mostani orosz elnök, Vlagyimir Putyin viszont épp 1952-ben született). Az Egyesült Államok elnöke Harry Truman volt, a britektől ekkor még csak öt éve független Indiát az ország első miniszterelnöke, Dzsaváharlál Nehru irányította. Az Egyesült Királyságban pedig a második világháború után megbukó, majd 1951-ben újra hatalomra kerülő Winston Churchill volt őfelsége első miniszterelnöke.

AP
II. Erzsébet ekkor még hercegnőként kezet ráz Wintson Churchillel, 1950-benAP

Akkor is volt világjárvány

II. Erzsébet uralkodásának utolsó éveihez hasonlóan az elsőben is fontos szerepet játszott egy világjárvány - ez azonban nem a koronavírus, hanem a gyermekbénulás volt. A betegség lefolyása a fertőzések kétharmadában tünetmentes volt, rosszabb esetben azonban bénulással, sőt, halállal is végződhetett. Csak az Egyesült Államokban 1952-ben több mint ötvenezer megbetegedést regisztráltak, ez majdnem háromszorosa az egy évvel korábbi adatnak. Azonban épp ebben az évben fejlesztették ki az első hatékony védőoltást is a gyermekbénulás ellen, Jonas Salk amerikai virológus vezetésével. A vakcináknak hála a betegséget mára sikerült visszaszorítani, Magyarországon évtizedek óta nem volt gyermekbénulásos eset, de az oltást továbbra is beadják a csecsemőknek.

Halálos szmog Londonban

Hetven évvel ezelőtt Londonban a járványos gyermekbénulásnál is nagyobb gondokat okozott a szmog. December elején szokatlanul hideg volt a brit fővárosban, és gyakorlatilag leállt a légmozgás egy anticiklon miatt, ezért a főként szén égetéséből származó szennyezőanyagok rátelepedtek a városra. A négy napig tartó jelenség káoszt okozott, a látótávolság még az épületeken belül is drasztikusan lecsökkent. A szmog miatt rengeteg embernél alakultak ki súlyos légúti betegségek. Az áldozatok számát 4 és 12 ezer fő közé teszik, nagyjából 100 ezer ember pedig maradandó egészségkárosodást szenvedett.

Marylin Monroe már befutott, de Elvis még sehol

A popkultúrában a legnagyobb esemény 1952-ben az Ének az esőben (Singin' in the Rain) filmmusical bemutatása volt, Gene Kelly, Donald O’Connor, Debbie Reynolds és Jean Hagen főszereplésével. Bár talán pontosabb úgy fogalmazni, hogy ennek a filmnek volt a legnagyobb hatása az elkövetkező évtizedekben, a mozikban ugyanis ekkor még nem aratott hatalmas sikert az alkotás. Marylin Monroe ekkor már ismert volt, Elvisről azonban még senki sem hallott, a popikon karrierje csak 1954-ben kezdődött. Egy még korábbi kor nagy színészét, Charlie Chaplint pedig 1952-ben tiltották ki az Egyesült Államokból - a hidegháborús paranoia közepette balos nézeteire hivatkozva nem engedték be sztárt az országba, aki ezután 1972-ig nem is tért vissza oda.

Az első hidrogénbomba

A hidegháborúban kibontakozó fegyverkezési verseny eredményeként a királynő trónra lépésének évében történt a világ első hidrogénbomba-tesztje. Az Egyesült Államok hadserege a Marshall-szigetekhez tartozó Elugelab szigetre dobta le a Mike névre keresztelt bombát. Korabeli beszámolók szerint a sziget teljesen elpusztult a nagyjából 10 millió tonna TNT erejét produkáló robbanásban, és a környező szárazulatokon is komoly károk keletkeztek az élővilágban. A hadiipar fejlődését jól jelzi, hogy ez a bomba nagyjából ezerszer volt erősebb az USA mindössze néhány évvel korábban elkészült első atombombájánál. Ugyancsak 1952-ben hajtotta végre az Egyesült Királyság az első sikeres tesztet a saját nukleáris töltetével, ezzel a britek a harmadikként váltak atomhatalommá az amerikaiak és a szovjetek mögött.

AP
Hidrogénbombát robbant az amerikai hadsereg 1956-banAP

Magyarország tarolt az olimpián

A sportban Magyarország valaha volt legsikeresebb évét hozta el 1952. A helsinki olimpián 16 arannyal, 10 ezüsttel és 16 bronzzal az éremtáblázat harmadik helyén végzett a magyar küldöttség. Olimpiai bajnok lett a kor minden bizonnyal legjobb labdarúgó válogatottja, az Aranycsapat is, a döntőben Puskás és Czibor góljaival vertük Jugoszláviát. Az olimpián egyébként 69 ország majdnem 5000 sportolója vett részt.

Klónozás, légzsák, golyós dezodor

Végül pedig nézzük a legfontosabb találmányokat, legalábbis azokat, melyekről eddig még nem esett szó. 1952-ben tette meg első hivatalos útját a világ legelső sugárhajtóművel rendelkező utasszállító repülőgépe, a Comet. A brit gyártmányú modell egy mára az egész bolygót behálózó hatalmas közlekedési ágazat előfutára volt, és néhány darabot egészen 1997-ig használtak belőle. Szintén ebben az évben hozták létre az első vonalkódot, az első légzsákot, valamint az első golyós dezodort is. A legérdekesebb viszont talán az, hogy a klónozás története is 1952-re nyúlik vissza: Robert Briggs és Thomas King ebihalakkal hajtott végre sikeres kísérleteket, és bár az életben maradt békák jórészt rendellenesen fejlődtek, az amerikai tudósok voltak az elsők, akiknek sikerült állatokat klónozniuk.