Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Hiába népszerű a szociáldemokrata kormányfő, a jobboldal felé billenhet a szoros svéd választás

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita  & David Mac Dougall
Választási plakát Svédországban - egymás mellett a jelenlegi baloldali kormányfő Magdalena Andersson és egyik jobboldali kihívója Ulf Kristersson
Választási plakát Svédországban - egymás mellett a jelenlegi baloldali kormányfő Magdalena Andersson és egyik jobboldali kihívója Ulf Kristersson   -   Szerzői jogok  JONATHAN NACKSTRAND/AFP or licensors   -  

Soha nem volt még ilyen szoros a politikai verseny a svéd pártok közt, mint a szeptember 11-ei választások hajrájában.

A baloldalon a szociáldemokrata jelenlegi kormányfő Magdalena Andersson pártja áll győzelemre, de ez önmagában nem biztos, hogy elég lesz a kormányalakításhoz még centrista támogatással sem, ha a konzervatív Mérsékelt Párt és szövetségesei szereznek több voksot.

Andersson támogatottsága nagyobb mint pártjáé, viszont a választási kampány főbb kérdési többnyire jobboldali témák voltak, így az utolsó pillanatok is meghatározók lehetnek mindkét nagyobb blokk számára.

Mi forog kockán, kik a főbb párt, melyek a főbb választási témák, milyen eredmények várhatók, és miért fontos ez a választás?

Mindezekre a kérdésekre megtalálja a választ svéd parlamenti választásokról szóló kisokosunkban.

Miért érdekes a svéd parlamenti választás eredménye?

Svédországot a liberális, progresszív országok közt tartják számon. Ez azt is jelenti, hogy számos olyan politika illetve politikai irányelv indult onnan, amely aztán Európa többi részén is egyre inkább a mainstreambe kerül. Ilyen például a nemek közötti egyenlőség vagy az LMBT-jogok kérdése.

Már öt évvel ezelőtt is sokan figyelték a szélsőjobboldali Svéd Demokraták felemelkedését. A párt, melynek gyökerei a nacionalizmusban és a fasizmusban gyökereznek a legutóbbi választáson végül a vártnál rosszabbul szerepelt, de jelentős tényezővé vált. Politikájuk megkérdőjelezi a fennálló rendet az országban. Napirenden tartják a bevándorlással és közbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket, mindössze 12 évvel azután, hogy az első képviselőik bejutottak a parlamentbe.

Milyen a svéd választási rendszer, hogy zajlik a szavazás?

Svédországban négyévente tartanak választásokat, így döntik el, hogy ki az a 349 politikus, akiből a svéd parlament, a Riksdag képviselője lesz. Ugyanezen a napon tartják a regionális és önkormányzati választásokat is.

A külföldön élő svédeknek lehetőségük van korábban szavazni, már augusztus 24-e óta le lehet adni a voksokat az ország követségein. Levélben is van lehetőség szavazni, ez július 28-tól indult, és szeptember 9-ig kell megérkeznie a borítéknak.

Az első napok adatai azt mutatták, hogy kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, ami önmagában még nem jelenti azt, hogy vasárnap is kevesebben járulnak majd az urnához. Svédországban általában magas a részvételi arány, 4 évvel ezelőtt a választópolgárok csaknem 90 százaléka voksolt.

Érdekesség, hogy az előre szavazónak módjában áll változtatni, ha meggondolja magát. A második szavazat felülírja az elsőt. Mindenkinek van egy szavazó kártyája, melynek a száma alapján be lehet azonosítani a voksát, anélkül, hogy felfednék a kilétét, így tudják érvényteleníteni az elsőt.

Svédországban 29 választókerület van, mindegyikben meghatározott számú képviselőről döntenek a választók pártlistára voksolva, ezzel biztosítják, hogy az ország minden részéből legyen megfelelő számú delegált.

A maradék helyeket arányos kiegyensúlyozással osztják el a pártok közt, hogy a képviselők száma pontosan tükrözze a leadott szavazatok arányát.

A szavazóhelyiségekben nem szavazólap van, amin ikszelhetnek, hanem a pártok saját színes szavazólapjaik a jelöltekkel, az emberek ezekből válogatják ki, hogy mit visznek magukkal a fülkébe, és melyik párt kerül lapja kerül a végén a borítékjukba.

Ezt a rendszert az EBESZ a 2018-as választásokról szóló jelentésében bírálta, mondván, hogy veszélyeztetheti a választási titkosságát. Az emberek azonban több párt több különböző papírját is magukkal vihetik a fülkébe, így nem mindig egyértelmű, hogy végül kire szavaznak.

Ahogy, hogy mandátumot szerezzen egy párt a parlamentben országos szinten el kell érniük a négy százalékos küszöböt, vagy a 12 százalékot egy választókerületben.

A legutóbbi, 2018-as választásokon több mint két tucat más párt volt, amelyek vagy országos szinten, vagy bizonyos területeken, hiánypótló programmal kampányoltak, de egyik sem kapta meg az összes leadott szavazat több mint fél százalékát, így nem jutott képviselőhöz.

Négy évvel ezelőtt több mint két tucat párt indult országos szinten, vagy egyes területeken, de egyiknek sem sikerült legalább a leadott szavazatok fél százalékát, így nem lett képviselőjük.

Mik a főbb politikai pártok?

A jelenlegi kormányt a Svéd Szociáldemokrata Párt vezeti, az élén Magdalena Anderssonnal, az ország első női miniszterelnökével. Kisebbségben kormányoz, nincs többsége a parlamentben és hivatalos koalíciós partnere sem.

Ha egy baloldali blokk alkotna koalíciót a választás után, akkor a Baloldali Párt és a Centrum Párt lehetnének még benne.

A másik oldalon egy liberális (Liberálisok), két jobbközép (a Mérsékelt Párt és a Kereszténydemokraták) és egy szélsőjobboldali párt (Svéd Demokraták) sorakozik.  

"A bevándorlás az oka annak, hogy a Svéd Demokraták egyáltalán léteznek, ők a bevándorlásellenes választás" - magyarázta az Edinburgh-i Egyetemen előadó svéd Pontus Odmalm.

"Ezalatt a réteg alatt az 1980-as évek neonáci mozgalmából származnak, aztán megpróbálták magukat a mainstreamhez közelíteni, és kevésbé beszélni a vérről és az örökségről, és inkább más fajok összeférhetetlenségéről beszélni ugyanazon a területen" - magyarázta.

Kik a főbb pártvezetők?

Nem kétséges, hogy Magdalen Andersson az a "rocksztár", akire a szociáldemokratáknak szükségük volt, meg is próbálják személyes népszerűségét a párt szolgálatába állítani: a kampányhirdetésekben kvázi elnöki fényben tüntetik fel. 

A választók azt mondják, hogy jobban bíznak Anderssonban, mint a többi párt vezetőjében, különösen azután, ahogy a politikus az országot a NATO-tagság felé vezette. Ez történelmi változást jelent pártja katonai szövetséggel kapcsolatos álláspontjának. Igaz, történelmi konfliktus is zajlik éppen Európában, nem messze a svédektől. Anderssonnak egyelőre nem sikerült saját népszerűségével jelentősen megnöveli a pártjáét is, ez lehet az egyik momentum, amin eldől majd a vasárnapi választás.

Ráadásul nemcsak pártja népszerűségén múlhat az, hogy újra kormányt alakíthat-e, hanem azon is, hogy lehetséges szövetségesei, a Centrum Párt, a zöldek illetve a Baloldali Párt mennyi voksot szerez.

JONATHAN NACKSTRAND/AFP or licensors
Magdalena Andersson a szociáldemokraták vezetője, Annie Lööf a Centrum Párt vezetője, Marta Steveni a Zöld Párt vezetője, és Nooshi Dadgostar a Baloldali párt vezetőjeJONATHAN NACKSTRAND/AFP or licensors

Jimmie Åkesson a Svéd Demokraták vezetője, már több mint egy évtizede parlamenti képviselő. Dolgozik azon, hogy modernebbé, szalonképesebbé tegye pártját. Próbálja eloszlatni a róluk kialakult képet, miszerint párt ideológiai gyökerei a fasizmusban és ethno-nacionalizmusban találhatók. Åkesson soha nem látott sikereket ért el a Svéd Demokratákkal, mióta 2010-ben először sikerült átlépni a Riksdagba jutáshoz szükséges küszöböt és 20 mandátumot szereztek. A párt irányítása alatt megváltoztatta az Európai Unióról alkotott véleményét, már nem beszélnek komolyan az EU-ból való kilépésről, inkább annak átalakításáról. Nemzetállamok uniójaként képzelik el az uniót, ahol a kereskedelmen van a hangsúly.

 Ám hiába sikerült javítani a megítélésükön, az ukrajnai orosz invázió nehéz helyzetbe hozhatja őket.

"A Svéd Demokraták csak nehezen foglaltak állást az ukrajnai orosz invázióval szemben, Jimmie Åkesson pedig egy interjúban nem volt hajlandó választani Putyin és Biden között" - hangsúlyozta Pontus Odmalm.

Emlékeztetett rá, hogy szélsőjobboldali pártvezér elítélte ugyan az inváziót, de Putyin orosz elnökről nem volt hajlandó nyilatkozni. A párt és a Kremlin között van többféle kapcsolat - tette hozzá az Edingburghi Egyetem munkatársa. Hasonló kapcsolataik miatt már más szélsőjobboldali pártok küszködtek Franciaországban, Olaszországban és Ausztriában is.

Veterán politikusnak számít már Ulf Kristersson, volt miniszter, a jobboldali Mérsékelt Párt vezetője, mely hagyományosan a legfontosabb ellenzéki párt Svédországban. Nehéz idők járnak rájuk, mivel a párt támogatottsága csökken, a felmérések alapján a Svéd Demokraták felé fordulnak inkább a szavazóik. Kristerssonnak ezért a választáson a pártvezetői pozíciója is múlik, ha párt a dobogó harmadik helyére szorul, akkor várhatóan nem maradhat a poszton.

Ebba Busch a kisebbik jobbközép párt, a Kereszténydemokraták vezetője. A kampány alatt az egyik fő témája a bevándorlás volt, főleg a muzulmán országokból. Busch szerint ennek komoly hatása van a hagyományos, idilli svéd életformára.

Mik a legfontosabb kampánytémák?

Milyen kérdések foglalkoztatják a svédeket a vasárnapi választás előtt? A megélhetési válság, az ukrajnai háború, a téli üzemanyagszámlák, vagy esetleg Greta Thunberg hazájában a környezetvédelmi kérdések a fontosak?

Nora Theorin, a Göteborgi Egyetem politikatudományi tanszékének kutatója szerint kifejezetten a jobboldali pártoknak kedvező témák voltak a kampány középpontjában.

"Azt mondanám, hogy jelenleg a törvény és a rend, a bűnözés áll a politikai és média napirendjének élén, és sok választó számára is. Gyakran az integrációhoz és a bevándorláshoz kapcsolódik a kérdés" - mondta az Euronewsnak.

Hozzátette, hogy ezzel szemben a baloldali pártok inkább az osztályok közti szakadék, és a jövedelembeli különbségek szerepét hangsúlyozzák.

"Emellett sok a vita a gazdaságról és az emelkedő energiaárakról. Ennek következményeként a nukleáris energia a szokásosnál jobban előtérbe került, mert sok párt szerint ez a megoldás" - tette hozzá Theorin.

Mi a választás várható kimenetele, ki fog nyerni?

A legfrissebb közvéleménykutatási eredmények alapján nem lehet biztosan megmondani, hogy ki lesz a győztes, bár a szociáldemokraták előnye meggyőzőnek látszik. Azonban a kormányalakításhoz megfelelő partnert kell találni. A Novus felmérése szerint a voksok 30 százalékát szerezné meg a kormánypárt. Lehetséges koalíciós partnerei a Centrum Párt (7,1 %), a Baloldali Párt  (7,8 %)  és a Zöldek (4,5%), ami összesen kicsivel kevesebb mint a voksok 50 százaléka.

A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján továbbra is vegyes a kép, bár a szociáldemokraták egy kis plusz támogatást látszanak szerezni.

A hétvégén közzétett három közvélemény-kutatás közül kettő szerint Magdalena Andersson szociáldemokratái és a Zöldek, a Baloldal és a Centrum pártok alkotta blokk a következő kormányalakítás felé tart.

A jobboldali/szélsőjobboldali pártok együtt szűk győzelmét arathatnak egy a Svéd Demokraták, a Mérsékeltek, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok által vezetett blokkban, kérdés, hogy meg tudnak-e egyezni a politikai spektrumon bizonyos kérdésekben nagyon ellentétes álláspontot képviselő pártok.

Az Euronewsnak nyilatkozó szakértő szerint érdekes, hogy míg a politikai vitákban a jobboldali témák vannak a csúcson, addig Magdalena Andersson felé lényegesen nagyobb a bizalom, mint Ulf Kristersson felé.

Theorin megjegyezte azt is, hogy "az emberek körülbelül 30%-a csak az utolsó héten dönti el, hogy melyik pártra szavaz".