Gorbacsov keserűen és csalódottan fogadta az ukrajnai függetlenséget, de még megfogalmazta a reményt, hogy a független Ukrajna majd "visszacsatlakozik" a megreformált Szovjetunióhoz. Ugyanakkor figyelmeztetett arra a veszélyre is, hogy a Szovjetunió területén több atomhatalom alakulhat ki.
HIRDETÉSA nemrég elhunyt utolsó szovjet államfőről nem köztudott, hogy 2016 óta ki volt tiltva Ukrajnából. Lemondása előtt nem a Szovjetunió szétesését, hanem újra szervezését szerette volna elérni, amibe a tagállamok teljes önállósága és függetlensége szerinte nem illett bele, ezért szerette volna Ukrajnát is a neo-szovjet tömbben tartani, vagy oda visszacsábítani. De ez a tömb nem jött létre.
Több konfliktusa is volt Ukrajnával
Mihail Gorbacsov azért nevezhető a Szovjetunió első és utolsó elnökének, mert korábban az államfői posztot többször átalakították és átnevezték, kollektív testületre ruházták, és csak a legvégső szakaszban hozták létre ezt a közjogi pozíciót.
Gorbacsov bonyolult nézetrendszere csak vonakodva törődött bele, hogy Ukrajna kiszabaduljon a moszkvai fennhatóság alól, mert mondása szerint az Unió elképzelhetetlen Ukrajna nélkül. A felbomlást később is többször hibának ismerte el, de felelősségét másokra helyezte, teljes joggal.
Ugyanis nem sokkal az összeomlás előtt egy hármas találkozó zajlott Borisz Jelcin orosz elnök, Leonyid Kravcsuk ukrán és Sztanyiszlav Suszkevics belarusz vezető között, ahol megállapították, hogy a Szovjetunió jelen állapotában megszűnt létezni, értelmét és működőképességét elvesztette, és a volt köztársaságok laza szövetsége váltja majd fel (FÁK - Független Államok Szövetsége), immár önálló szuverenitásokkal.
Gorbacsov szerint a Szovjetunió koporsójába az utolsó szöget ezeknek a vezetőknek a kapzsisága szállította, nála csak a kalapács volt. A három meghatározó köztársaság (és több kisebb) együttes akaratát látva, december végén lemondott hivataláról és bejelentette a Szovjetuniónak, mint szuverén államnak a megszűnését.
De még 2016-ban is azt mondta a Newsweeknek, hogy a legutolsó pillanatig próbálta a Szovjetuniót egyben tartani. A végjátékban az a hite mozgatta, hogy a testvéri népek közti együttműködés létrehoz egy újjászervezett közös államot, de ezt a reménykedését a realitások pár nap alatt porrá zúzták.
1991. október 22-én a szovjet államfő és pártfőtitkár, valamint hét másik tagköztársaság vezetője közös közleményben kérte Ukrajnát, hogy maradjon a szövetség kötelékében. Erre akkor került sor, amikor az ukrán parlament saját fegyveres erők létrehozásának tervét jelentette be, annak ellenére, hogy Gorbacsov első reakciója szerint „veszélyesek az ilyen különálló hadseregek, komolytalanok, felelőtlenek és illegálisak”.
A szovjet vezető törvénytelennek minősítette az önálló ukrán haderő létrehozását
Megakadályozni viszont már nem állt hatalmában. Az ukrán törvényhozás hajthatatlan volt, és Gorbacsov tiltakozását mellőzve megszavazta az önálló ukrán hadsereg, légierő, haditengerészet és nemzeti gárda létrehozását, amely végül összesen 450 000 katonát tudott kiállítani.
Az ukrán kormány joghatóságot kért a köztársaságban tartózkodó 1,5 millió szovjet katona felett is, de ezt nem kapta meg. Ugyanakkor elfogadta, hogy a nukleáris hordozóknak – köztük 176 ICBM-nek (interkontinentális ballisztikus rakétának) – központi szovjet ellenőrzés alatt kell maradniuk. Vagyis lemondott az atomcsapás lehetőségéről.
Az új ukrán törvény kimondta, hogy fegyveres erői "Ukrajna függetlenségének, területi integritásának és sérthetetlenségének védelmét szolgálják". Ezzel a ma látott orosz-ukrán katonai szembenállás már 1991-ben gyökeret eresztett. Később az 1994 decemberi Budapesti Memorandum enyhített ezen, de az alapvető ellenérdekeket nem számolta fel.
A jegyzéknek nem is ez volt a célja, hanem az Ukrajna birtokában ragadt atomtöltetek sorsának elrendezése, amiért cserébe megígérték Ukrajna területi integritásának biztosítását. A jegyzőkönyvet Oroszország, az USA és az Egyesült Királyság írták alá, Kína és Franciaország később csatlakozott.
A megállapodás értelmében Ukrajna leszerelte a világ akkor harmadik legnagyobb nukleáris arzenálját, és csatlakozott az atomsorompó egyezményhez. A most folyó ukrajnai háború kapcsán az USA többször is jelezte, hogy a Budapesti Memorandum sérelmet szenved, mivel Oroszország is vállalta Ukrajna (valamint Belarusz és Kazahsztán) szuverenitásának védelmét.
Téves az uralkodó nézet, hogy a szovjet államot Gorbacsov zúzta szét
Gorbacsov mintegy hat éves uralma alatt egyetlen politikai lépése vagy nyilatkozata sem utalt a Szovjetunió megszüntetésére, hanem sokkal inkább a modernizálására, világpolitikai súlyának visszaszerzésére és a népképviselet létrehozására.
A kapzsiság tekintetében főként az orosz és ukrán vezetőket emlegette, amikor megjelent a Levada Központ felmérése, ami szerint az orosz lakosság 56%-a még mindig sajnálja a Szovjetunió felbomlását, és máig is fenntarthatónak és megőrizhetőnek gondolta.
Gorbacsov kijelentése egybecseng Vlagyimir Putyin orosz elnök véleményével, aki a 20. század "legnagyobb geopolitikai katasztrófájának" tartja a szovjet összeomlást.
Ukrajna döntése rombolta le a kártyavárat - nem lehetett visszacsinálni a Szovjetuniót
Ukrajna 1991. december 3-án határozta el, hogy szakít a világtörténelem legrosszabbul szervezett diktatúrájával, ahogy ezt akkor Volodimir Javoriszki író összefoglalta.
A népszavazáson 32 millió ukrán döntött a függetlenségről, 90% fölötti elsöprő arányban, 84%-os részvétel mellett. Ezzel gyakorlatilag felszámolták a Szovjetunió fennmaradásának utolsó esélyét is.
Gorbacsov keserűen és csalódottan fogadta az eredményt, de még megfogalmazta a reményt, hogy a független Ukrajna majd "visszacsatlakozik" a megreformált Szovjetunióhoz. Ugyanakkor figyelmeztetett arra a veszélyre is, hogy a Szovjetunió területén több atomhatalom alakulhat ki, ami áttekinthetetlenné tenné a globális stratégiai viszonyokat.
HIRDETÉSUkrajna nem így gondolta. „Új Ukrajna született. Nagy történelmi esemény, amely nemcsak Ukrajna, hanem a világ történelmét is megváltoztatja” – jelentette ki Leonyid M. Kravcsuk, a ravasz ex-kommunista, aki a köztársaság első megválasztott elnöke lett. Nem jósolt rosszul, mint azt ma is láthatjuk, noha ő nem az egykori tagállamok közti háborúskodásra, hanem békés versengésükre és együttműködésére gondolhatott.
Egyben gyarmatosítónak nevezte az oroszokat, őseiket is beleértve.
Az orosz elnök, Borisz Jelcin közönyösen fogadta az ukrán kiszakadást, sokkal kevesebb nemzeti emócióval, mint Gorbacsov, hiszen ő maga volt az egyik előkészítője. Az USA kormánya azonnal jelezte, hogy elismeri Ukrajna szuverenitását, és George H.W.Bush elnök külügyminisztere, James Baker az új kijevi kormány első vendégei között volt. Azonnali elismerés érkezett Varsóból is, Lech Wałęsa köztársasági elnöktől.
Óvatosabb volt az ügyben az akkor még csak 12 tagú Európai Unió, attól tartva, hogy Ukrajna nem fogja teljesíteni a Szovjetunió által vállalt korábbi kötelezettségeket és megbontja a nukleáris egyensúlyt. Ezek az országok és maga az Unió is további tárgyalásokhoz kötötte a függetlenség elismerését.
Kravcsuk első elnöki beszédében az ország nemzetközi elismerését sürgette, 70 évvel az ország bolsevik megszállása után. Már akkor jelezte, hogy Ukrajna az európai politikai és pénzügyi közösségek tagja kíván lenni, és kérte a nyugati pénzügyi támogatásokat az ország gazdasági fejlesztéséhez.
HIRDETÉSSok orosz szemében ezzel már elnöksége első napján áruló lett, hazájával együtt. Azért is, mert azokban az években Ukrajna termelte a Szovjetunió kukoricájának és cukorrépájának felét, a búza, a hús és a tej ötödét. Birtokában volt a vasérc 47%-a, a szén egyötöde, és a vegyipari berendezések harmada. Igen jelentős volt a köztársaság hadiipari kapacitása is, főként azokon a keleti területeken, ahol jelenleg a leghevesebb harcok dúlnak.
Az ukránok nem felejtik sem Csernobilt, sem a Krímet
Ukrajna lakosainak szemében Gorbacsov is "imperialistának" számít. A Zelenszkij-kormány nem szentelt különösebb figyelmet Gorbacsov halálhírének, akinek anyja és Raisza felesége amúgy felerészt ukrán származású volt. A közvélemény szerint Gorbacsov nem sokat törődött Ukrajnával, és gátolni próbálta függetlenségét, amit örökre felrónak neki.
Vitalija Formancsuk tanárnő szerint Gorbacsov a Kreml diktátora volt, aki sokat ártott az ország kultúrájának. Mások azt nehezményezik, hogy nem szólalt fel kellő eréllyel a februári orosz invázió ellen, ami viszont nem teljesen igazságos, hiszen már végstádiumban volt a háború kirobbanásakor. Alapítványa, a Demokratikus értékek kutatóintézet két nappal az invázió után közleményt adott ki „az ellenségeskedés mielőbbi beszüntetésére” és „a béketárgyalások azonnali megkezdésére”, amit tekinthetünk a volt elnök személyes üzenetének.
Néhány évvel korábban még abszurdnak nevezte annak a lehetőségét, hogy Oroszország és Ukrajna háborúba keveredjen, de most már nem maradt ereje és ideje a mélyebb véleményalkotásra.
A személye ellen Ukrajnában élő ellenszenv másik oka az, hogy a Krím 2014-es annektálásakor Putyin oldalára állt, és a megszállást megerősítő népszavazást a nép akaratának nevezte. Természetesen előkerül Csernobil drámájának emléke is, amikor a Gorbacsov vezette rezsim előbb egyszerűen letagadta, majd kicsinyítette a katasztrófa tényét, amivel késleltette a lakosság evakuálását és nem tett meg minden tőle telhetőt a következmények elhárításáért.
HIRDETÉSÁm ezek az önvallomások nem hatották meg az ukránokat, és 2016 májusában Kijev eltiltotta Gorbacsovot az országba való belépéstől, amiért védelmébe vette a Krím megszállását.
Gorbacsov szóvivője, Vlagyimir Poljakov azt mondta, hogy a volt vezető tudott arról, hogy Ukrajna fontolgatja a tilalmat, de úgyse akarna már maradék életében Ukrajnába látogatni. A kitiltás végül azután született meg, hogy Gorbacsov interjút adott a The Sunday Times magazinnak, amelyben azt mondta, hogy ugyanúgy viselkedett volna a Krím ügyében, mint Putyin elnök.
"Mindig az emberek szabad akaratával vagyok, és a Krím-félszigeten a legtöbben azt akarták, hogy újra egyesüljenek Oroszországgal" - mondta Gorbacsov az interjúban. Egyben évtizedekre visszamenően gyorsan megvádolta az Egyesült Államokat is, amiért "vidáman dörzsölte a kezét" a Szovjetunió megszűnése miatt.
A Krímről tett kijelentései kitörölhetetlenek lettek az ukrán köztudatból, ezért Gorbacsovot ők azonos szintre helyezik Sztálinnal, és most már Vlagyimir Putyinnal is. Annak ellenére, hogy korábban súlyosan nehezményezte a sajtószabadság és a választások korlátozását. 2016-ban mondta a The New York Timesnak, hogy "fenntartom a véleményemet, hogy Oroszországnak több demokráciára van szüksége. Az elnökhöz közel álló emberektől rendre hallunk olyan kijelentéseket, amik a tekintélyelvűséget hangsúlyozzák, a határozottságot dicsőítik, és azt sugallják, hogy a demokráciát csak a távoli jövőben lehet elérni. De ez nem igaz".
Mit gondol róla Putyin?
Putyin elnök szerint főként Gorbacsovnak róható fel, hogy a Szovjetunió meghajolt az áruló és kétszínű Nyugat akarata előtt. A február 24-i támadás előestéjén mondott beszédében az orosz elnök felidézte a szovjet összeomlás idejét, és egyenes vonalat húzott a két helyzet között. „A hatalom és az akarat megbénulása az első lépés a teljes leépülés és a feledés felé” – mondta Putyin, utalva a Szovjetunió összeomlására. „Csak egy pillanatra veszítettük el az önbizalmunkat, de ez is elég volt ahhoz, hogy felborítsa az erőviszonyokat a világban.”
HIRDETÉSPutyin nem vitatja Gorbacsov kimagasló szerepét a hidegháború felszámolásában, de sokallja az ezért fizetett árat, azaz a nyugati függőséget és a gazdasági kiszolgáltatottságot. Ugyanakkor kevésbé bírálja Borisz Jelcint, aki gyakorlatilag az elnöki székbe segítette 9 évvel később, és akinek uralma alatt az oligarcha-rendszer kiépült.
Putyin részéről az önbizalom elvesztésének és a "gyenge idegzetű vezetőnek" az említése egyértelműen Gorbacsovra utal, értve alatta a kelet-európai szocialista rendszerekről való lemondást, és a Varsói Szerződés feloszlatásának engedélyezését (1991).
Egy júliusi rádióinterjúban Alekszej Venediktov újságíró, aki Gorbacsov közeli barátja volt, így foglalta össze az elnöki örökséget: „Gorbacsov összes reformja most a nulla szintjére került. Hamuba és füstbe szállt. Ennyi maradt élete munkájából".
Mint ahogy megszűnt már az a rádióadó, ahol egykor Venediktov dolgozott (Echo Moscow), és a legnívósabb orosz újság, a Novaja Gazeta is, amelynek létrehozását Gorbacsov is finanszírozta a Nobel-békedíjából.
Putyin elnök nem lesz jelen Gorbacsov temetésén, mivel szigorúan beosztott napirendjébe ezt az eseményt hivatala nem tudja beilleszteni.
HIRDETÉS