Habeck zöld gazdasági miniszter a háromból két atomerőműnek meghosszabítaná a működési idejét. A zöld bázis az egészre nemet mond.
HIRDETÉSMiközben Robert Habeck zöldpárti gazdasági és klímavédelmi miniszter a három még üzemben lévő német atomerőműből kettőnek meghosszabítaná a működését, a zöld bázis lázadozik: terveik szerint a párt októberi kongresszusán nemet mondanának a kormány tervére.
A német ökopárt a hetvenes évek végén a környezetvédelmi mozgalmakból, főként az atomerőmű-ellenes civil kezdeményezésekből nőtt ki, így identitásának alapja az atomellenesség. Ez gyakorlatilag végig változatlan maradt a "reálpolitikusok" és a "fundamentalisták" frakcióharcai idején is, és újult erővel tör előre most, amikor pedig az európai energiahelyzet még a zöld pártvezetőket is pragmatikus, atom- sőt szénpárti lépésekre sarkallja.
A balliberális kormánykoalícióban részt vevő zöldek gazdasági minisztere, Robert Habeck a három még működő német atomerőműből kettőnek meghosszabítaná az üzemidejét, ahogy azt Olaf Scholz kancellár néhány hete be is jelentette. Németországnak ugyanis komoly gázhiánnyal kell szembenéznie Oroszország ukrajnai háborúja miatt, így hónapok óta igyekszik alternatívákat keresni az orosz gázhoz.
Míg Scholz az eredetileg eltervezett év végi leállítás helyett mindhárom erőművet (Emsland, Isar 2, Neckarwestheim 2) tovább működtetné, Habeck Emslandot bezárná, de a zöld bázisnak még ez is elfogadhatatlan. Dacára annak, hogy az atomerőművek a németországi villamosenergia-termelésnek csak 6 százalékát teszik ki.
A zöldek radikális alapszervezetei a párt október közepén tartandó kongresszusára olyan beadványt készítenek elő, amely teljesen megtiltaná az atomerőművek további üzemeltetését. "Felszólítjuk a pártvezetést, a parlamenti frakciót és a szövetségi kormányt, hogy tartsák magukat a 2022. december 31-i kivezetési határidőhöz az utolsó három németországi atomerőmű esetében" - áll az indítványban, amelyet eddig 98-an írtak alá.
Álláspontjuk szerint az atomenergia továbbra is olyan "magas kockázatú technológia, amely nem használható sem a villamosenergia-, sem a hőterhelési csúcsok fedezésére. A hulladékártalmatlanítás problémája is megoldatlan, és az atomenergia összességében gazdaságtalan" - állítják. Attól is tartanak, hogy az ideiglenes meghosszabbítás kaput nyit az atomenergia hosszú távú felhasználása számára. Arról viszont nem írnak, milyen klímabarát alternatíva tudná kiváltani a gázt, az atomot és a szenet egyszerre.
Az Európai Parlament azonban július elején zöld energiaforrásként ismerte el az atomot és a földgázt, miután az Európai Bizottság is erre tett javaslatot. A zöld besorolással rendelkező iparágak több uniós támogatást és kedvezményeket kaphatnak, vagyis a döntés értelmében a nukleáris energia és a földgáz-felhasználás is ilyen címkét kapna.
A német zöldeknél - és utána várhatóan: a német kormánykoalícióban - éles belvita várható a kérdésről, amely a lehető legrosszabbkor jön az ősszel rezsitüntetésektől tartó német kormány számára. Ráadásul a zöld pártvezetés sem egységes atomügyben: Annalena Baerbock külügyminiszter, Habeck mellett a másik társelnök ugyanis "őrültségnek" tartja az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítását.
A Die Welt beszámolója szerint viszont ötből négy német azt tartja őrültségnek, ha az ország eddigi legnagyobb energiaválságában kiszáll egy megbízható energiaforrásból. Az NDR számára készített új közvélemény-kutatás szerint Alsó-Szászországban még a zöld szavazók többsége is ellenzi a megmaradt atomerőművek leállítását. A lépést bírálta az EU és a Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) is.