Az amerikaiak várható élettartama 2019-ben még átlagban 79 év volt, 2021-re viszont 76 évre csökkent
HIRDETÉS2019-ben egy átlagos amerikai még 79 évnyi****várható élettartammal számolhatott, 2021-re viszont ez a szám 76 évre csökkent. Ilyen meredek zuhanásra két év alatt majdnem száz éve nem volt példa. Aggasztó az is, hogy 2019 óta immár folyamatosan csökkenő tendenciát figyelnek meg. A jelenség több okra vezethető vissza, és ezek közül csak az egyik a koronavírus-járvány.
Már a második egymást követő évben csökkent az amerikaiak várható élettartama - jelentette be az egyesült államok-beli Betegség és Járványmegelőzési Központ előzetes adatai alapján.
A friss adatok azt mutatják, hogy a születéskor várható élettartam olyan alacsony szintre esett vissza, amire 1996 óta nem volt példa. Míg 2020-ban még 77,0 év volt a várható átlagos élettartam egy amerikai számára, addig 2021-re ez már csak 76,1 év. Ennél nagyobb csökkenést csak 2019-ről 2020-ra mértek, amikor 78,8-ról egyetlen év alatt 77,0-ra csökkent az érték. A 2019 és 2021 között eltelt két évben tehát 2,7 évvel rövidült le a várható, átlagos élettartam - erre az 1920-as évek eleje óta nem volt példa.
A nők és férfiak várható élettartama közötti különbség is tovább nőtt: 2021-re átlagban már 5,9 évvel élt tovább egy amerikai nő, mint egy amerikai férfi. A nemek között utoljára 1996-ban volt ekkora a különbség.
A 2021-ben született férfiak várható élettartama 73,2 év, míg a nőké 79,1 év - ami egyébként 0,8 évnyi csökkenést mutat 2020-hoz képest.
Miért élnek egyre rövidebb ideig az amerikaiak?
A várható élettartam csökkenésének több oka is van: kutatók szerint 16 százalékkal nőtt például a halálos balesetek és a halálos kimenetelű sérülések száma - ideértve a drogtúladagolásokat is, melyek a halálos kimenetelű balesetek csaknem felét teszik ki. A legfrissebb adatok alapján 104 500 túladagolás miatti halálesetet jelentettek az elmúlt 12 hónapban.
Szintén nőtt a szív- és érrendszeri betegségek, a krónikus májbetegségek és májcirózis, illetve az öngyilkosság miatt elhunytak száma is.
A legrövidebb ideig az őslakosok élnek, a legtovább pedig az ázsiaiak
Etnikai csoportokra lebontva is érdekes különbségekre derült fény. Az őslakos amerikai indiánoknál és alaszkaiaknál tapasztalták a legnagyobb visszaesést a várható élettartamban: míg 2020-ban még 67,1 évre számíthattak ebben a két csoportban, addig 2021-re ez a szám 65,2 évre csökkent. Ez összességében majdnem két évnyi csökkenés. Ha 2019-tól kezdve nézzük ugyanezt, akkor pedig az derül ki, hogy ugyanezen népcsoport várható élettartama 6,6 évvel csökkent.
A második legnagyobb csökkenést a fehér lakosságnál figyelték meg. Itt 2020-ról 2021-re egy évvel csökkent a várható élettartam: 77,4-ről 76,4 évre. A feketéknél ugyanez az arány csak 0,7 év volt: a 2020-as 71,5 évnyi várható élettartam 2021-re 70,8 évre csökkent.
Az ázsiai népességnél tapasztalták a legkisebb csökkenést: a 2020-as 83,6 évről 83,5 évre csökkent a várható élettartam. A spanyolajkú lakosságnál szintén elenyésző, 0,2 évnyi csökkenés mutatkozott: 77,9 évről 77,7 évre.
Az adatok alapján jól látszik az is, hogy a covid-19 járvány hatásai máshogy érintették a különböző etnikai csoportokat. Míg a fehér lakosság a járvány kitörésének első évében csupán 1,4 évnyi visszaesést tapasztalt a várható élettartamban, a fekete lakosság több mint három, a spanyolajkú pedig több mint 4 évvel lett kevesebb, miután közülük több áldozatot szedett a betegség.
Ám ez a trend később megfordult: Dr. Steven Woolf professzor szerint azért, mert az Egyesült Államok azon régióiban, ahol az oltásszkeptikusok aránya a népességen belül nagyobb volt, ott a szkeptikusok jórésze a fehér lakosságból került ki - ami később a fehér népesség várható élettartamának csökkenésében mutatkozott meg. Az eredendően jobban érintett fekete és hispán lakosság azonban a járvány első, sok áldozatot követelő éve után komolya(bba)n vette a vírussal szembeni védekezést, így ott ez az arány sokkal kisebb lett - számolt be róla a New York Times.