Az 1990-ben Nobel-békedíjjal is kitüntetett orosz politikus már hónapok óta kórházban volt, de onnan is bírálta Vlagyimir Putyin ukrajnai invázióját.
HIRDETÉSHosszú betegség után egy moszkvai kórházban elhunyt Mihail Gorbacsov, akinek vérontás nélkül sikerült véget vetnie a hidegháborúnak, de a Szovjetunió felbomlását már nem tudta megakadályozni.
Az Index egy hónappal ezelőtt szólaltatta meg a legendás orosz politikus legjobb magyar barátját, Zolcer Jánost. Akkor azt mondta, hogy Gorbacsovot hónapok óta kórházban ápolják, nagyon rossz állapotban van, már alig lehet érteni amit mond és alig várja, hogy újra találkozzon 23 éve elhunyt feleségével.
Az 1990-ban Nobel-békedíjjal is kitüntetett ex-államfő az utóbbi időben azzal került be a híradásokba, hogy nyíltan bírálta az ukrajnai konfliktust. Szerinte ez nem ,,különleges művelet" hanem testvérháború, hiszen rengeteg olyan orosz van, akinek vannak ukrán rokonai. Akárcsak Gorbacsovnak, akinek az édesanyja ukrán földön született.
Hős, ellenség és megint hős
A szovjet pártfőtitkárok közül Gorbacsov volt az egyetlen, aki már a kommunizmus alatt született. Egy falucskában, Privolnojéban, 1931 márciusában. Jogot végzett a moszkvai Lomonoszov egyetemen. Huszonnégy évesen vette feleségül a filozófushallgató Rajsza Tyitarenkót, akivel egy lányuk született, Irina.
1985-ben lett a Kommunista Párt főtitkára. Reformokat vezetett be, és meghirdette a glasztnosztyot, vagyis a nyitás politikáját. Találkozott Ronald Reagan amerikai elnökkel, akivel később a leszerelést célzó atomsorompó-egyezményt is aláírta. Valamint fogadta a lengyel születésű, antikommunizmusáról is ismert pápát, II. János Pált is.
1989-ben, már a berlini fal ledőléséhez vezető tüntetések kirobbanása után Kelet-Németországba látogatott. 1990-ben vette át a Nobel-békedíjat, immáron elnökként, nem pártfőtitkárként. A hidegháború vége után is hatalmon maradt, igaz, már csak rövid ideig.
Helyzete akkor vált kritikussá, amikor a legnagyobb szovjet tagállam, Oroszország kikiáltotta szuverenitását, és Borisz Jelcint választották az Orosz Föderáció vezetőjének. Ekkor már gyakoriak voltak a tüntetések. 1991-ben több ezer bányász demonstrált magasabb fizetésért és jobb körülményekért. Augusztusban keményvonalasok próbálták megpuccsolni, és házi őrizetbe helyezték. Közben az orosz parlamentet több ezer kommunista próbálta tartani az ellenük tankkal vonuló, hőssé váló Borisz Jelcin ellen, sikertelenül.
Decemberben, miután orosz, ukrán és fehérorosz vezetők bejelentették a Szovjetunió megszűnését, Gorbacsov lemondott. Felesége, az első ismertté vált szovjet first lady végig, mindenben támogatta őt. Rajsza Gorbacsova 1999-ben halt meg, leukémiában. Felesége elvesztését a politikus soha nem tudta igazán feldolgozni.
Gorbacsov többször akart visszatérni a politikába, mindenféle pártokkal, mozgalmakkal próbálkozott, sikertelenül. 2011 decemberében Oroszországban a korábbi két évtizedben nem látott utcai megmozdulások kezdődtek. Addigra Gorbacsov már régen és nyíltan szembefordult Oroszország vezetésével, és a tüntetők oldalára állt. Saját lemondásának huszadik évfordulóján azt mondta, ideje, hogy az akkor épp miniszterelnök Vlagyimir Putyin visszavonuljon.
Gorbacsov George Bush egykori amerikai elnökkel és Helmut Kohl volt német kancellárral együtt főszereplője volt a berlini fal leomlásának huszadik évfordulóján rendezett ünnepségeknek. Mert bármi is történt később, a hidegháború lezárása mindig is Gorbacsov nevéhez kötődik majd.