Muktada asz-Szadr hívei több kormányzati épületet is megostromoltak, miután a hitszónok bejelentette, hogy kivonul a politikából.
HIRDETÉSLegkevesebb tizenketten meghaltak és több százan megsebesültek Irak fővárosában, Bagdadban, miután összecsaptak a rohamrendőrökkel Muktada asz-Szadr síita vezető hívei.
A zavargások azután törtek ki, hogy Muktada asz-Szadr iraki síita vezető hétfőn bejelentette lemondását. Támogatói - akik a múlt hónapban már megrohamozták a parlamentet, majd többhetes ülősztrájkot tartottak az épületnél - erre reagálva hétfőn több kormányépületet is megostromoltak a fővárosban, és nem csak a rendőrökkel, de az Irán által támogatott politikai csoportokkal is összecsaptak a bagdadi kormányzati negyedben.
A halottak száma hétfő estére 12-re nőtt. A Zöld Zónának hívott kormányzati negyedben kialakult utcai harcokban további 270 ember szenvedett fegyverek és könnygáz általi sebesülést - számolt be róla az MTI.
Az állam túlélése is veszélybe került
Az iraki védelmi erők hétfő délután bejelentették, hogy helyi idő szerint este 7 órától az egész országra érvényes kijárási tilalmat vezetnek be, amelynek végét még nem határozták meg. Az ország déli részén több síita többségű tartományban is hasonló zavargások törtek ki.
Musztafa al-Kádimi, Irak ügyvivő miniszterelnöke a zavargásokra való tekintettel felfüggesztette a kabinet ülésezését, és felszólította asz-Szadrt, hogy utasítsa támogatóit a kormányépületek elhagyására. Az ENSZ iraki missziója hétfőn szintén arra kérte a tüntetőket, hogy hagyják el az épületeket, emellett felszólította asz-Szadr támogatóit, hogy „óvakodjanak az olyan cselekedetektől, amelyek események megállíthatatlan láncolatát indítanák el". A nyilatkozatban hangsúlyozták: „az állam túlélése forog kockán".
Nem először jelentette be távozását asz-Szadr
A síita hitszónok széleskörű támogatásnak örvendett, ugyanis elutasította mind az amerikai, mind az iráni beavatkozást Irak belpolitikájába. Azt mondta, szerinte senkinek nem lenne szabad hivatalt vállalnia azok közül, akik Irak 2003-as amerikai megszállása óta hatalmon voltak.
Jóllehet Muktada asz-Szadr pártja megnyerte a múlt októberben tartott választásokat, a kormányalakításhoz mégsem volt meg a kellő többségük. Az azóta eltelt időszakban a befolyásos vezető olyan kabinetet szeretett volna felállítani, amelyben nem kapnak szerepet riválisai. A kormányalakításra tett próbálkozásai azonban mind kudarcba fulladtak, így a vezető júniusban összes parlamenti képviselőjét visszahívta.
A több hónapnyi bizonytalanság és a pártok hatalomért folyó harca egyaránt erősítette a növekvő politikai instabilitást az országban, a hétfői ráadásul asz-Szadrnak nem az első visszalépése: a hitszónok többször is így reagált, amikor a politikai egyeztetések eredményei nem neki kedveztek - írta az AP. Sokan emiatt hétfőn bejelentett döntését is blöffnek tartják, azonban félő, hogy a helyzet feszültségének fokozódása még nagyobb politikai válsághoz vezethet.
Az utcai harcok hírére az állami média szerint asz-Szadr éhségsztrájkot hirdetett, amit addig tart fenn, amíg véget nem ér az erőszak.