Péntekre halasztják az Artemis holdrakéta fellövését

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Ács
Pad 39-B
Pad 39-B   -   Szerzői jogok  Chris O'Meara/AP

Üzemanyag-szivárgás veszélye miatt elhalasztja a NASA az Artemis nevű program holdrakétájának fellövését, a legvalószínűbb új kilövési időpontot péntekre prognosztizálják. Az űreszközön magyar fejlesztésű eszköz is van, az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) dózismérője, így a magyarok is élénk érdeklődéssel figyelik az űrmissziót.

Az eredeti tervek szerint a NASA Space Launch System (SLS) hordozórakétájának startját itthoni idő szerint hétfőn, a 14:33 és 16:33 közötti indítási ablakban tervezték a floridai Kennedy Űrközpontból. Az Artemis orrkúpjában szállítja a Hold körüli útra induló Orion űrhajót, annak a fedélzetén található az EK dózismérője.

A technikai személyzet még hétfőn is küzdött azért, hogy a 100 méter magas jármű motorját a megfelelő üzemi hőmérsékletre hűtsék. Már korábban aggódtak amiatt, hogy repedés jelenik meg a rakétán.

Űrhajósok a Holdra

Az SLS a NASA által valaha kifejlesztett legnagyobb rakéta. Arra fogják használni, hogy űrhajósokat küldjenek a Holdra.

Az első repülés csak bemutató, ember nélküli küldetés, de a jövőben egyre bonyolultabb missziókat terveznek, amelyek során az emberek hetekig a Hold felszínén tartózkodhatnak majd.

Az új start előtt lehetséges, hogy a rakétát vissza kell gördíteni a Kennedy Űrközpont összeszerelő épületébe, hogy nagyobb karbantartást végezzenek. Ez akár azt is eredményezheti, hogy az indítás tovább csúszik szeptemberben. 

A világsajtónak nyilatkozó több szakértő egybehangzóan mondja, hogy semmi rendkívüli nincs a start elhalasztásában, hiszen nagyon költséges projektről van szó, ami később emberi űrrepüléssel jár, így a biztonság a legfontosabb.

A magyar fejlesztésű dózismérő

A magyar kutatók dózismérői kulcsfontosságú adatokkal szolgálnak majd a kozmikus sugárzási térről a későbbi emberi személyzetet szállító űrhajók, a Hold körüli pályán keringő űrállomás és a holdbázis létrehozásához.

"Hosszú évek előkészületei, megannyi elhalasztott start, meghosszabbított határidő és a költségvetési terv többszöri újragondolása után készen áll az a rendszer, amely lehetővé teszi az első tesztrepülést (Exploration Mission-1) az Orion számára" - írja az ELTE közleménye.

Mivel a Földtől távoli kozmikus környezetben dolgozó űrhajósok egészsége elsődleges fontosságú, ezért a tesztek során kiemelt figyelmet kap a sugárvédelem. 

Mire kíváncsiak a magyar kutatók?

Miként a korábbi Matroshka-küldetésekben, a cél ez esetben is a különböző szövettípusokban elnyelt sugárzás mennyiségének és minőségének megállapítása, és ezáltal az űrhajóban utazó személyzetet érő sugárterhelés felmérése.

A közleményben megjegyezték, hogy a kozmikus sugárzás detektálásában négy évtizedes tapasztalata van az EK Űrkutatási Laboratóriumának.

Az optimális sugárvédelmi árnyékolás, a megfelelő dóziskorlátok kidolgozása, a bőrt, valamint a belső szerveket érő sugárterhelés összefüggéseinek megértése kulcskérdés az emberes küldetések tervezése során. 

Nem új keletű ötlet, hogy az űrhajósokat kívül-belül érő ionizáló sugárzást a valóságot jól modellező bábu segítségével vizsgálják. Emberi koponyát imitáló fantommal már a 90-es években is végeztek méréseket a NASA űrsiklóin, majd a Mir űrállomáson.

Nem mindegy, hogy férfi vagy nő az űrhajós

A kísérlet során alkalmazott bábukkal kapcsolatban lényeges különbség, hogy a MARE-fantomok női testet imitálnak. Biológiai és sugárvédelmi szempontból nem elhanyagolható a különbség a két nem szöveti és szervi felépítésében, emiatt az új eredmények hiánypótlók lesznek. 

A misszió során két teljesen azonos - Helga és Zohar névre keresztelt - fantomot helyeznek majd el az egymás melletti ülésekben, melyek közül az egyik (Zohar) az AstroRad elnevezésű sugárvédelmi mellényt is viseli majd.

A Hold új környezet, új adottságokkal

A Nemzetközi Űrállomáson már tesztelték a mellényt, de a Hold körüli térség kitettsége egyedi körülményeket teremt, így a most tervezett kísérlet hasznos új információkkal szolgálhat. 

A kutatók a fantomok belsejében kialakított 1400 szenzorpozíció mellett a mellény külső felületén is végeznek majd méréseket, így egyértelműen láthatóvá válik, hogy az milyen mennyiségű és minőségű sugárzástól védi meg a viselőjét.

Az Apollo-küldetésekből meglehetősen kevés és kezdetleges szabályozások mellett rögzített dozimetriai adat áll rendelkezésre, ezért igen fontosnak ígérkeznek a MARE kísérlet mérései. 

42 napos kísérlet

A 42 napos kísérlet eredményeiből megtudhatjuk majd, hogy milyen sugárzási viszonyok uralkodnak az Orion űrhajóban, és mennyire hatékony az AstroRad sugárvédelmi mellény. 

"Mindezeket az információkat a legmodernebb aktív (elektronikus) dózismérők és több más fedélzeti műszer adataival kiegészítve olyan tudásra tehet szert az emberiség, amely nagyban hozzájárul a további Artemis küldetések biztonságos kivitelezéséhez"- írja a magyar szakértők közleménye. 

Az EK a következő küldetésekben is részt vállal, a Gateway űrállomáson is ott lesznek.