NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Sorozás nélkül akarja megoldani az elhúzódó háborút Putyin

A 2021-es győzelem napi felvonulás a Vörös téren Moszkvában
A 2021-es győzelem napi felvonulás a Vörös téren Moszkvában Szerzői jogok AP/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

1,15 milliósra bővítené Putyin az orosz hadsereget. Egyelőre nem világos, hogyan akarja elérni a célt.

HIRDETÉS

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön kelt rendeletében az orosz hadsereg létszámának jelentős, 137 ezer fős emelését tűzte ki célul, és erre jövő év januárjáig adott időt. A lépés 180 fokos fordulat az elmúlt évek erőfeszítéseihez képest, mikor a Kreml épp azon volt, hogy karcsúsítsa a hadsereget. A létszám jelentős emelésének bejelentése a legfrissebb jele annak, hogy Putyin elhúzódó háborúra készül Ukrajnában.

A rendelet, melyen az elnöki iroda pecsétje látható és a Kreml oldalán posztolták, az aktív állományban lévő katonák számát 137 ezer fővel, 1,15 millió főre emelné jövő év januárig. Ennek érdekében az elnök elrendelte, hogy a kormány teremtse meg a létszám növelésének anyagi feltételeit - vagyis tegyen félre rá elegendő pénzt.

Az intézkedést épp akkor jelentették be, mikor egyre-másra érkeznek jelentések arról, hogy úgy tűnik, az orosz hadsereg egyre súlyosabb emberhiánnyal küzd és a probléma kezd akuttá válni. A februári invázió kezdete óta brit és amerikai becslések szerint az orosz hadseregnek 80 ezer fős vesztesége lehet - ideértve a halálos áldozatokat és a sebesülteket is. Ez a veszteség és az előrenyomulás megtorpanása, a frontvonalak megszilárdulása a most kiadott rendelettel együtt egyes elemzők szerint arra utal, hogy Putyinnak esze ágában sincs beszüntetni az előrenyomulást.

Mikhail Klimentyev/Copyright 2022 Sputnik
Vlagyimir Putyin augusztus 25-én, mikor a rendelet megjelentMikhail Klimentyev/Copyright 2022 Sputnik

"Ez a lépés nem arra utal, hogy minél gyorsabban véget akarna vetni a háborúnak. Ez inkább azt jelenti, hogy egy elhúzódó konfliktus esetére kovácsolnak terveket" - nyilatkozta Dara Massicot, a RAND Corporation rangidős kutatója a New York Times-nak.

Mások arra gyanakodnak, hogy az elnöki rendelet az egyéb erők hadseregbe való beolvasztásának ágyaz meg bürokratikus és pénzügyi szinten - ilyenek azok a Csecsenföldről és más orosz régiókból származó "önkéntes" seregek, melyek most Ukrajnában harcolnak. Pavel Luzin, orosz katonai elemző szerint a katonaság most rendeletbe adott bővítésével a korai kétezres évekhez térnek vissza.

"A rendelkezés az én szememben nem feltétlenül jelenti egy nagyobb mozgósítás vagy egy új terv kezdetét. Termésetesen lehet, hogy erről van szó, de az is lehet, hogy csak így próbálják a különböző toborzási erőfeszítéseket egyesíteni" - mondta Michael Kofman, a C.N.A arlington-i kutatóintézet igazgatója a twitteren.

Abban azonban a katonai elemzők is kételkednek, hogy az orosz hadseregnek sikerülhet ilyen rövid időn belül elérni a kitűzött célt és ennyivel növelni a hadsereg létszámát csupán önkéntesekkel. Figyelembe véve Oroszország csökkenő népességét és a háború pusztítását, nehéz elképzelni, hogy elegen fognak jelentkezni és elérik a most kitűzött célt. "Az orosz hadsereg jelen körülmények között sosem lehet egymillió fő feletti hadsereg, főleg nem azokkal a nagy veszteségekkel és tömeges távozásokkal, melyeket a háború okozott" - tette hozzá Luzin.

Fogadkoznak, hogy nem lesz kötelező sorozás, de ez korántsem biztos

Putyin vezetése alatt a kétezres évek óta az orosz hadsereget a szovjet minta alapján próbálták átalakítani, abban bízva, hogy a kötelező katonai szolgálat után sikerül annyi újoncot hivatásos katonává képezni, hogy elérjék a nyugati hadseregek szintjét. Az orosz honvédelmi minisztérium éveken át dolgozott azon, hogy annyi hivatásos katona legyen állományban, hogy a 18 és 27 év közötti férfiak számára kötelező szolgálatot és kiképzést csökkenteni tudja.

A Kreml azt állítja, hogy az orosz hadsereg részéről Ukrajnában csakis szerződéses katonák és önkéntesek harcolnak. Az elfoglalt területeken élő ukrán férfiakat ennek ellenére a híradások szerint besorozták, és arról is szólnak hírek, hogy az elfoglalt, magukat független köztársaságnak kikiáltó területek katonái egyesülnek az orosz sereggel, főleg, ha a területeket az Orosz Föderáció területéhez tudják csatolni.

A hatóságok kimagaslóan jó fizetésekkel és egyébb juttatásokkal próbálják arra csábítani az orosz férfiakat, hogy feliratkozzanak a toborzólistákra. Szíriai harcosokat és zsoldosokat is toboroztak, májusban pedig Putyin aláírta azt a törvényt, mely eltörölte, hogy a jelentkezők maximum 40 évesek lehetnek.

Alexander Zemlianichenko/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved
Orosz katonák mutatják be új egyenruhájukat a 2022-es győzelem-napi parádén, MoszkvábanAlexander Zemlianichenko/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved

És bár az orosz társadalom egyértelműen nem támogatja a kötelező sorozást, ám vannak más lehetőségek is arra, hogy fiatalokkal töltsék fel a hadsereget: bármikor kötelezővé tehetik számukra egyéves katonai szolgálatuk kezdetét és meg is hosszabbíthatják annak időtartamát.

Jövő télig biztosan eltart a háború

Eközben egyre több jel utal arra, hogy az ukrán-orosz háború a jövő télig, vagy akár tovább is eltarthat. Az orosz elnök azon célja, hogy Ukrajna egészét vagy legalábbis nagy részét az Orosz Föderációhoz csatolja, egyelőre nincs belátható távolságban. Az oroszok déli és keleti offenzívája lelassult és egyik oldal sem mutatja akár a legkisebb jelét sem annak, hogy fegyverszünetet kössenek. Épp ellenkezőleg: Ukrajnában az egyik vezető biztonsági szakértő épp a napokban nyilatkozta, hogy a háború legnehezebb napjai még csak most következnek.

"Nagyon nehéz lesz - mondta Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője a Radio Liberty-nek adott interjújában. - És ha valaki azt gondolja, hogy már túléltük a legnehezebbet, ami pedig előttünk áll, már nem lesz olyan vészes, annak sajnos nincs igaza."

Az ukrán vezetők igyekeznek nyugati támogatóikat, akik fegyverrel és pénzzel segítik őket, egységben tartani. Biden amerikai elnök a múlt héten megerősítette támogatását Volodimir Zelenszkij felé. Az ukrán hadseregnek azonban az elmúlt hetekben a támogatás ellenére sem sikerüt jelentős területeket visszafoglalni.

Putyin a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy az orosz csapatok "lépésről lépésre szabadítják fel kelet-Ukrajnát - míg a háborút támogató kommentátorok sürgetik, hogy növelje a harcok intenzitását és mozgósítson több embert. Az orosz Hadügyminisztérium ezzel párhuzamosan azt hangoztatja, hogy lassított katonái előrevonulásán - a nyugati elemzők szerint már itt volt az ideje, hogy a Kreml megmagyarázza a katonai sikerek elmaradását, miután az elmúlt hetekben ők sem értek el jelentős áttörését. 

Pedig a háború felgyorsítását egyre többen sürgetik Oroszországban. A Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy minden "a terv szerint halad", az elemzőknek pedig nehezére esik, hogy kitalálják, mi lesz Putyin következő lépése: a támadások intenzitását növeli, fenntartja a jelenlegi tempót, vagy ép annak lehetőségét keresi, hogy lezárja a háborút? Szinte lehetetlen megmondani, mik Putyin jövőbeni tervei. Az orosz elnök a covid-járvány kitörése óta ugyanis mindenkitől, még legbizalmasabb tanácsadóitól is elzárkozott.

Az amerikai hivatalnokok eközben arra számítanak, hogy Moszkva hamarosan megrendezett népszavazásokat kezdeményez az elfoglalt területeken, mint ahogy tette ezt a Krím-félszigeten is 2014-ben, hogy alátámassza a terület elcsatolásának legitimitását, egyben megszilárdítsa Moszkvának a félsziget felett gyakorolt ellenőrzését.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

33 ezernél több katonát vesztett már az orosz hadsereg, ingadozó a harctéri morál

Putyin zsoldoshadseregének tulajdonosa marad az EU-s szankciólistán

Titokban tárgyal a Kreml a Moszkvában bebörtönzött amerikai újságírót érintő fogolycseréről