Az országban súlyos szegénység uralkodik, a jogfosztások sorozatosak. A nőket kizárták a közigazgatásból, és most az iskolákból is.
HIRDETÉS2021. augusztus 15-én a tálibok átvették a hatalmat Afganisztánban. Szabadabb országot ígértek, mint előző, 2001-ben véget ért kormányzásuk idején, a Kabulból érkező hírek viszont rendre mást mondanak: a nők jogait korlátozták, lezüllesztették az oktatást, az egészségügy romokban hever, vidéken pedig súlyos éhínség van.
A BBC hosszas helyszíni riportot közölt arról, hogy mi történt az utóbbi egy évben Afganisztánban. Tudósítójuk szerint a kabuli reptér most nyugodt képet fest, különösen ahhoz képest, hogy egy évvel ezelőtt az országot elhagyó gépekre felmászó afgánok drámáját láthattuk ugyanitt. A reptéri nyugalom azonban csak a látszat, a tálibok egyéves uralma pedig távolról sem sikertörténet.
Tanult nők felel állásból egyenesen az utcára
A tálib vezetést a hatalomátvételt követően rendre kérdezték, a jövőben hogyan alakulhat a nők helyzete az országban. Ígértek fűt-fát, többször is elmondták, hogy megmaradnak a jogaik, hogy járhatnak egyetemre, hogy továbbra is dolgozhatnak az államigazgatásban, de ennek az ellenkezője történt.
A BBC-nek a pénzügyminisztérium egykori női alkalmazottai elmondták: át kellett adják a munkájukat férfiaknak, miközben olyan állásokról van szó, amit a tapasztalatuknak és a végzettségüknek köszönhetően érdemeltek ki. Egyikük 17 éven keresztül dolgozott ott, mielőtt 2021 augusztusában azt mondták neki, hogy ő hazamehet, és küldje el egy férfi rokonának az önéletrajzát, aki jelentkezhetnek az állására – és nem ő volt az egyedüli, akit így bocsátottak el.
A nők csoportba tömörültek, nevük "Women Leaders of Afghanistan", közülük mindegyik a régi-új törvényeknek köszönhetően tudott karriert építeni az utóbbi húsz évben. Semmi mást nem akarnak, csak visszakapni az állásukat.
A pénzügyminisztérium adóhatóságának egykori vezetője, Amina Ahmady tavaly kijutott az országból, de arról panaszkodott, hogy máshol elveszíti az identitását, és hogy azt csak a saját országában képes megőrizni.
A tálib vezetés eközben állítja: a nők dolgoznak Afganisztánban, ami persze igaz is, csak éppen nincs szabad mozgásterük. A tálibok határozzák meg, hogy mit csinálhatnak, és az eddigi, magasabb pozíciójú állásokat esélyük nincs betölteni: kaphatnak munkát az egészségügyben; reptéri biztonsági dolgozóként, esetleg pedagógusként dolgozhatnak.
A csoport tagja elmesélt egy történetet, hogy az utcán megállította egy tálib, és kritizálta, hogy mégis hogy viseli a hidzsábot (amit amúgy szabályszerűen viselt), mire ő közölte vele, hogy “maguknak fontosabb problémákra kell megoldást találniuk, mint a hidzsáb megfelelő viselése”.
Az egyetemről is kizárták a nőket
Néhány héttel ezelőtt írtuk, hogy a tálibok az afgán nőket egy tollvonással írták ki a felsőoktatásból. A 2021-es hatalomátvétel után a kormány állította, hogy támogatják a nők oktatását, már amennyiben az megfelel az iszlám szabályrendszerének. Néhány egyetemen, például Kabulban felváltva tanítanak férfiakat és nőket, máshol délelőtti és délutáni oktatásra osztják szét a nemeket. Új női hallgatók viszont aligha jutnak be az egyetemekre, jelenleg ugyanis hatodik osztályig járhatnak a nők iskolába, így azok, akik most kezdik a tanulmányaikat, vagy akik még csak alsósok, biztosan kiesnek a középiskolai- és a felsőoktatásból.
"Amennyiben nem lesznek érettségizett nők, akkor az egyetemeken sem lesznek női hallgatók. Bízom benne, hogy az oktatási minisztérium mielőbb megtalálja a módját, hogy visszaengedje a nőket az iskolába, és hogy a nők oktatási tilalmának véget vetnek” – közölte még júliusban Maulawi Ahmed Taqi, az afganisztáni tálib kormány felsőoktatási minisztériumának szóvivője. Taqi szerint a minisztériumnak vannak tervei, de ha szabályozzák, hogy mit tanulhatnak a nők és mit nem, akkor többeket eltántoríthatnak a továbbtanulástól.
"Át akarják szervezni az egyetemeket, hogy a nők csak meghatározott karokon tanulhassanak – közölte afgán forrása a The Guardiannel. – Az az alapfelvetésük, hogy minek folytasson egy nő például mérnöki tanulmányokat? Végezhetnek tanárként, tanulhatják a saríát, folytathatnak egészségügyi tanulmányokat, de azt például nem hiszem, hogy megengednék nekik, hogy orvosként végezzenek."
"A múltban is volt mindenféle korlátozás és erőszak az afgán nőkkel szemben, de akkor voltak iskolák. A nők a tudásukkal szolgálhatták az országot. Most azonban még azt a reményüket is elvesztették, amit az oktatás jelentett" - mondta Azita Nazhand afgán nőjogi aktivista az Euronewsnak.
A BBC-nek nyilatkozott egy tizennyolc éves lány, akinek éppen az érettségi előtt zárták be az iskoláját Heratban. Ő volt osztálya legjobb tanulója, most viszont a nővére üzletlében segédkezik. Azt mondja, nagyon megviselték a történtek, mivel a hozzá hasonló ambiciózus fiataloknak elvágták a jövőjét, márpedig ő Afganisztánban akar tanulni, és ott is akar élni.
Éhínség vidéken
Hétvégén az Euronews is megírta, hogy Afganisztán lakosságának a fele élelmiszersegélyeken tengődik. "Egy évvel a tálib hatalomátvétel után hihetetlenül nagy a szegénység. Az emberek jövedelme csökkent, egyre több adósságot vállalnak, megélhetési gondjaikon például a lányok korai férjhez adásával, vagy gyerekmunkával próbálnak enyhíteni" – részletezte Neil Turner, egy norvég humanitárius szervezet Afganisztánért felelős igazgatója.
A BBC szerint a fiatalok olyan munkákat vállalnak, mint az aratás, amiért napi 2 dolláros fizetség jár. Ghor tartományban idénymunkások nyilatkozták nekik, hogy a szárazság miatt idén kevesebb búza termett, mint 2021-ben, és csak tíz napot dolgozhattak, ami kevés. Egy férfi a csatornának elmondta, hogy ez volt az egyetlen munkalehetőség a környéken, és hozzátette, hogy egy évvel ezelőtt még villamosmérnöknek tanult, csak kénytelen volt megszakítani a tanulmányait, hogy eltartsa a családját. A férfi közölte, hogy üdvözli a tálib vezetést, de olyan kormányra van szüksége az országnak, amelyik lehetőségeket teremt.
A BBC megjegyzi, hogy sok afgán Iránba ment idénymunkásnak, de kénytelenek voltak hazatérni, mert ott sem volt elég munka.
Ahmad Shah Din Dost, Ghor kormányzója a csatorna munkatársával közölte, hogy elszomorítja a szegénység, az utak minősége, az iskolák és a kórházak állapota, de így is határozottan kijelenti, hogy nincs szükségük a Nyugat segítségére, megoldják a maguk problémáit.
A BBC ellátogatott egy klinikára, ahol alultáplált felnőtteket és gyereket kezelnek. A tartomány egészségügyi vezetője közölte a csatornával, hogy kritikus a helyzet, cselekedni kell: "Meg kell mentenünk az emberek életét. Az emberek élete pedig nem politikai nézeteken múlik.”
HIRDETÉSEgy évvel ezelőtt a tálibok azt ígérték, hogy felvirágoztatják Afganisztánt. Külföldi szakértők úgy vélték, döntés kérdése, hogy az országot olyan fényes útpályára állítják, mint amilyet Dubaj járt be az utóbbi évtizedekben, vagy tovább züllesztik, és Iránhoz hasonló szigor lesz. Dubaj fényei egyelőre nem látszanak.