Egy még ritkábban emlegetett név, akire érdemes figyelni. Josh Hawley szenátor magasra tör, és ha a republikánusok sikeresek a novemberi időközi választásokon, az a fiatal Trump-2. számára szinte belépőjegy a 2024-es elnökjelöltséghez.
HIRDETÉSA különféle elemzések és politikai jóslatok szerint a Missouri-i szenátor erős esélyese a republikánus jelöltség elnyerésének, feltéve, hogy Donald Trump nem indul a versengésben. Ezért egyáltalán nem zárható ki, hogy az USA elnökét 2024-től Josh Hawleynak hívják vagy hívhatják majd. A fiatal és rendkívül ambiciózus politikus minden témában megszólal, kérdez vagy ellentmond, aminek legutóbbi példája a Svédország és Finnország atlanti belépése ellen leadott szavazata volt az amerikai Szenátusban.
Josh Hawley (42) missouri szenátor volt az egyetlen a felsőházban, aki megvonta támogatását a NATO északi bővítésétől. Ez önmagában nem földrengető meglepetés, mert a teljes kétpárti hozzájárulás ritka tünet az amerikai történelemben, és mindig akad valaki, aki másfelé kóborol, mint amerre a nyáj halad. Még a Japánnak címzett 1941-es hadüzenet alkalmával is volt olyan tagja a Kongresszusnak, aki a hadiállapot ellen szavazott, pedig akkor magát az Egyesült Államokat érte közvetlen katonai támadás.
Hozzá kell tenni, hogy még Hawley előtt, a képviselőházban is akadtak, akik nem adták voksukat Svédország és Finnország NATO-csatlakozásához. Őket 394:18 arányban verték le, és az összes elutasító szavazat a republikánus táborból érkezett. A Szenátusban viszont ő volt az egyetlen direkt ellenszavazó, a saját táborán belül is.
Mi az indoklás?
Hawley álláspontja nem okozott meglepetést, de viszolygást vagy erős ellenreakciókat annál inkább. A szenátor már korábban jelezte, hogy nem támogatja a bővítési döntést, és ezt egy írásában meg is indokolta. Cikkének lényege, hogy az Egyesült Államoknak nem kellene kiterjesztenie biztonsági kötelezettségvállalásait Európában (például újabb tagok befogadásával), mert Amerika „legnagyobb külföldi ellenfele” továbbra is Kína.
Hawley szerint az ország fokozott európai kötelezettségvállalásai csökkentenék az amerikaiak biztonságát.
A szenátor úgy látja, hogy az USA jelenleg nem áll készen a kínai imperializmus nyomásának feltartóztatására. 'Az európai kötelezettségvállalások kiterjesztése csak súlyosbítaná ezt a problémát – Amerika biztonsága pedig csorbulna' - írta a szenátor. Ezt azzal indokolta, hogy bővítés esetén még több amerikai erőre lesz szükség Európában, több munkaerőre, nagyobb tűzerőre, több erőforrásra és még több kiadásra.
A szenátor levezetése szerint a 2018-as és 2022-es amerikai nemzetvédelmi stratégia egyaránt elismeri, az Egyesült Államok nem tudja egyszerre két nagyobb háborúban legyőzni Kínát és Oroszországot. (Való igaz, hogy szenátusi meghallgatása során Lloyd Austin tábornok, Joe Biden védelmi miniszterjelöltje is kizárólag Kínát jelölte meg fő stratégiai ellenfélként, viszont az ukrajnai konfliktus akkor még előjelekben is alig létezett, és a globális katonai térkép teljesen átrajzolódott.)
Hawley úgy látja, hogy az USA hadereje a csendes-óceáni térségben nem rendelkezik a szükséges fegyverzetekkel és felszerelésekkel, és főként azért, mert Washington figyelmét túl hosszú ideig kötötték le a közel-keleti 'nemzetépítő tevékenységek' és az Európában megörökölt kötelezettségvállalások. A szenátor szerint a rideg valóság az, hogy választani kell, vagyis kevesebbet kell áldozni Európára (és más térségekre is) ahhoz, hogy Kínát és Ázsiát a megfelelő súllyal kezelhessék.
110% Trump
Hawley okfejtése teljes mértékben azonos az előző amerikai elnök, Donald Trump védelmi filozófiájával, aminek hangot is adott augusztus elején Dallasban, a CPAC nevű konzervatív szervezet gyűlésén.
Miként Trump, úgy Hawley sem gondolja, hogy Amerikának fel kell adnia a NATO-t, de többet vár el az európai szövetségeseketől. Elsősorban azt, hogy Európa hagyományos védelméért nekik kell az elsődleges felelősséget vállalniuk azáltal, hogy többet fektetnek be saját védelmi kapacitásaikba. A NATO-tagállamok 2006-ban rögzítették, hogy nemzeti GDP-jük legalább 2 százalékát honvédelemre fordítják. Hawley szerint ennek magasabbnak kellene lennie, hiszen maga az Egyesült Államok ennél jóval többet költ védelemre. Szerinte más tagok ezt a kötelmet nem veszik komolyan, és csak kevesen teljesítik a minimális kötelezettséget.
Hawley-val vitázva saját szenátusi frakcióvezetője, Mitch McConnell azt hangsúlyozta, hogy a NATO erősítése egyáltalán nem csak részletkérdés, hanem Amerika számára is nemzetbiztonsági súlyú ügy, amit kétpárti támogatással kell alátámasztani.
McConnell (aki Ukrajnába is ellátogatott májusban), úgy véli, hogy a felvételre váró észak-európai országok modern gazdasággal és interoperábilis, vagyis sokrétű és a nemzetközi hadszíntéren is bevethető haderővel rendelkeznek. Ez nem mondható el a NATO mindent tagjáról. A jelöltek demokráciája szilárd, ezért nem gyengítik, hanem éppen hogy 'erősítik az emberiség történetének legsikeresebb katonai szövetségét'.
Republikánus oldalról is több bírálat érte Hawley állásfoglalását. A hangadó Ted Cruz texasi szenátor sem tud azonosulni Hawley okfejtésével. Szerinte Kínát nem azzal lehet legyőzni, ha az USA visszavonul a világ más pontjairól, hanem éppen ellenkezőleg, vagyis bővíteni kell a szövetségesek és partnerek körét. Erre utal az USA lassan éledező diplomáciai aktivitása a Közel-Keleten és Afrikában is.
Tom Cotton arkansasi szenátor egyenesen képmutatónak nevezte Hawley nézeteit. „Furcsa, amikor egy szenátor, aki korábban Montenegró vagy Észak-Macedónia NATO-ba való felvételét támogatta, hirtelen irányt vált, és megtagadná Finnország és Svédország tagságát” – mondta Cotton.
Hogyan lehet Hawley Trump-utód?
A szenátor azok közé tartozott, akik a pennsylvaniai szavazatok érvénytelenítésére szavaztak, majd a Capitolium elleni támadás során felemelt ököllel köszöntötte a lázadókat. Állítása szerint washingtoni lakását és családját fenyegetések is érték, melyekért az 'Antifa-szemétládákat' hibáztatta. A rendőrség viszont nem tapasztalt bűncselekményt, és a tiltakozókat békésen feloszlatták.
2020 decemberében ő volt az első szenátor, aki bejelentette, hogy ellenezni fogja Joe Biden győzelmének végső igazolását a Kongresszusban. Mivel a terv blokkolásához elegendő volt az egyszerű többség, Hawley jól tudhatta, hogy fellépésének nem lesz eredménye, Mégis csatlakozott azokhoz, akik a januári események alaphangját megadták, és ezzel a lázadás egyik szimbóluma lett.
Az elnöki végszavazás alkalmával Hawley ott volt azon nyolc szenátor között, akik Joe Biden elnöksége ellen voksoltak. Az ostrom után több támogató visszavonta milliós adományait Hawley-tól, a Simon & Schuster vezető könyvkiadó pedig megtagadta a szenátor könyvének megjelentetését. A Hallmark áruházlánc szintén visszakérte korábbi támogatását, és a politikus népszerűsége is zuhanórepülésbe kezdett. Polgári mozgalmak egyenesen gyilkosnak nevezték Hawleyt, amiért buzdított az ostromra, és hazudott az elnök vétkességével kapcsolatban.
"A felemelt ököl ügye" most júliusban a kongresszusi vizsgálat során újra napirendre került. Több vélemény szerint magatartása súrolja a lázadásra való bujtogatás határát. Az eset felújítása a demokraták hidegen tálalt bosszújának tekinthető. „Integettem nekik, feltartottam a hüvelykujjamat, felemeltem feléjük az öklömet, és megköszöntem, hogy ott voltak, amihez minden joguk meg is volt" - magyarázta Hawley a The Washington Postnak adott interjújában, még tavaly májusban. Azóta nem sokat beszéltek az ő személyes felelősségéről és szerepéről, de most megint a vizsgálat reflektorfényébe került. Úgy fest, hogy ettől nem rémült meg különösebben, mert a felemelt ököllel díszítve még egy bögrét is forgalomba hozott.
HIRDETÉSNémi ellentmondás, hogy amikor az ostromra végül sor került, Hawley is sürgősen a capitoliumi őrség által védett helyre menekült, majd egy hátsó kijáraton kisurrant az épületből.
Egy év elteltével Hawley politikai háttere – szívós munkával – talpra állt. A nagyvállalati adományokat sikeresen pótolta magánszemélyek befizetéseivel, így politikai alapítványában már mintegy 7 millió dollár gyűlt össze, és hosszú ideig sikerült elterelni a figyelmet a Capitolium ostromában játszott szerepéről is.
Ugyanakkor elutasítottsága még mindig kétszerese az elfogadottságának, tehát ha elnöki ambíciókat táplál, akkor erősebben kell nyitnia a centrumpolitika felé. Ő maga határozottan tagadja, hogy dédelget ilyen szándékot, de ez egyelőre inkább taktika a részéről, amíg Donald Trump jelölése el nem dől. Addig is azt a politikát folytatja, amit Trump is tenne, ha a Kongresszusban ülne, vagyis ellenezni és leszavazni bármit, amit Joe Biden előterjeszt.
Ami a Capitoliumot illeti, Hawley nem bánná, ha Trump újraválasztása esetén kegyelemben részesülnének az eddig vagy addig elítélt lázadók. Mint mondja, nem gondolná feladatának a megválasztott elnök döntésének bírálatát, de még kommentálását sem. Ennek oka az, hogy a Republikánus Párt de facto vezetője továbbra is kétségtelenül Donald Trump, és bármely republikánus jelöltnek extrém kockázatot jelent az ő nézeteinek bírálata a párt szavazótáborának körében.
Hawley számolhat azzal is, hogy a republikánus törzsközönség körében nem hogy romlana, hanem kifejezetten javulna Donald Trump megítélése, ha bűnvádi eljárás alá helyeznék, mivel azt egyértelműen a demokraták politikai aknamunkájának és boszorkányüldözésnek tekintenék.
HIRDETÉSHawley helyzetét kényelmessé teszi, hogy ő maga a szenátorok '2. osztályába' tartozik, ami azt jelenti, hogy mandátumát nem kell megújítani ősszel az időközi választásokon. (35 hely kiadó a szenátusban, és ezek rotációban váltják egymást négy évente.)
Yale-i diákból Trump zászlóvivője
A Stanford és a Yale egyetemek jogi karán egyaránt diplomázott fiatalember jogi karrierje gyors és dinamikus volt. Előbb ügyvéd és többféle keresztény alapítvány jogásza, de 38 évesen már Missouri főállamügyésze, 2019 óta pedig a USA szenátora. Egyes kritikusai szerint bigott vallásos, aki nézeteit beerőlteti a jogi döntésekbe, és teokratikus állammá alakítaná Amerikát, mások viszont kiegyensúlyozottabbnak tartják, aki a nagy gyógyszergyárak és tech-cégek ellen is fellép, és több eljárást is folytatott a nemi erőszak és szexuális zaklatás ügyeiben. Külpolitikai nézeteiben pedig Hongkong és Tajvan függetlenségének egyik leghangosabb szószólója.
Ezért van az, hogy bizonyos ügyekben és konkrét esetekben együtt tudott működni a szenátusi demokratákkal, de ezek sosem voltak a hatalom jelentős kérdései. Azokban stabilan Donald Trump egyik zászlóvivőjének számít a Kongresszusban, és még két évig biztosan az is marad.
Családi vacsora az abortuszjog korlátozásának megünneplésére
A Legfelsőbb Bíróság abortusz-korlátozó döntését a Hawley-család személyes sikerként élte át. A szenátor felesége, Erin Hawley ügyvédnő ugyanis egy életpárti szervezet vezető jogásza, aki hosszú évek óta dolgozik együtt Mississippi állammal, mint tanácsadó és jogi szakértő, és aki részt vett a mindent eldöntő legfelsőbb bírósági beadvány megszövegezésében is.
A bírósági döntés estéjén Hawley elvitte feleségét és két kisfiát egy ünnepi vacsorára egy mexikói étterembe. „Aznap este megpróbáltam úgy elmagyarázni nekik a történetet úgy, hogy megértsék, Anyu főszereplő volt ebben a témában, és a Mamára mindig emlékezni fognak az amerikaiak (ebben valószínűleg igaza is van). Örökre szólóan részese ennek a döntésnek” – mesélte Hawley.
HIRDETÉSA szenátor karrierje gyors és energikus volt. Még 2016-ban Hawley 14 millió dollárt kalapozott össze a győzelemhez, ami főügyésszé emelte. Nem túl hosszú vádlói munkája során több érdekes és fontos ügyben járt el. Ilyen volt Tory Sandersnek, egy fekete autósnak az esete, akinek kifogyott az üzemanyaga, majd összetűzésbe került a benzinkutassal. Vitájuk elfajult, a kiérkező rendőrség pedig bekísérte Sanderst, aki a fogva tartás során meghalt. Hawley nem emelt vádat a brutálisan eljárt rendőrök ellen, és ezt többször is rasszista vádként hozták fel ellene a polgári szervezetek.
2017 júniusában Hawley keresetet nyújtott be három nagy gyógyszergyártó cég ellen, amiért eltitkolták a vényköteles fájdalomcsillapítók rizikóit, és ezzel hozzájárultak az opioid-járványhoz, aminek már egymillió feletti áldozata van az Egyesült Államokban. A szövetségi szinteken eddig kiszabott kártérítés az állam történetének legnagyobb büntetési tételelei közé tartozik, aminek értéke már meghaladja a 20 milliárd dollárt.
Több ügyvéd szerint Hawley szemérmetlenül használta hivatali jogkörét pártja védelmében is. A legnagyobb figyelmet kiváltó eset az volt, amikor kiderült, hogy az állam republikánus kormányzója, Eric Greitens olyan applikációt használt, ami olvasás után törli az üzeneteket, és ez sérti a szövetségi adatvédelmi szabályokat. A hivatalos vonatkozású üzeneteket meg kell őrizni és archiválni kell, ám Hawley – szokásával ellentétben – vonakodott a vizsgálat elindításával. Ezt végül helyettese tette meg, és az eljárás vége a kormányzó lemondatása lett,
Hawley ellenfelei szerint viszont erre csak azért került sor, mert az üzenetek között szexuális zsarolások is szerepeltek, és ezt nem védhette tovább. A Sors később úgy hozta, hogy 2022-ben Hawley akadályozta meg azt is, hogy a volt kormányzó szenátor lehessen Missouriban. Ezt már nem kerülhette meg, pedig Greitens egyik kedvenc kormányzója volt Donald Trump elnöknek, aki bevette őt a Nemzeti Gárdát felügyelő különleges kormányzati csoportba.
Másik jelentős akciója, amit viszont már nem tudott végig vinni, mivel közben bekerült a Szenátusba, a nagy tech-cégek elleni támadássorozat volt. 2017 novemberében vizsgálatot indított, hogy a Google üzleti gyakorlata sérti-e az állami fogyasztóvédelmi és trösztellenes törvényeket, és hogy a Google milyen adatokat gyűjt a szolgáltatásainak felhasználóitól és azokat hogyan értékesíti.
HIRDETÉS
Vizsgálati anyagának fontos része volt az is, hogy a keresőmotor eredményei politikailag elfogultak-e. Nem sokkal később, a Facebook–Cambridge Analytica adatbotrány után Hawley bejelentette, hogy hivatala több idézést bocsátott ki a Facebook ellen.
Hasonló eljárások folyamatosan zajlanak, de immár nélküle. Josh Hawley ennél magasabbra tör. Ha a republikánusok sikeresek a novemberi időközi választásokon és visszaszerzik a Szenátust, Hawley előtt hatalmas esély nyílik a többségi frakcióvezetőségre, ami belépőjegy lehet a 2024-es elnökjelöltséghez.