Sanna Marin, Finnország menő miniszterelnöke, a jólétben dúskáló boldog társadalom elkötelezettje

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Sanna Marin, Finnország miniszterelnöke
Sanna Marin, Finnország miniszterelnöke   -   Szerzői jogok  Forrás: Instagram/SannaMarin, Twitter/VFinnishProbs/   -  

Fiatalságát nem az anyagi bőség, hanem a szeretet jellemezte – holott szivárványcsaládban nőtt fel. Sanna Marint ugyanis anyja és annak barátnője nevelte. Egyes konzervatívok számára ez bizonyára nagy megrázkódtatást jelenthet – jegyezte meg Sanna Marin, aki alig 34 évesen lett Finnország miniszterelnöke. Saját keserű tapasztalatai alapján állítja, hogy a munkanélküli fiataloknak fel kell ajánlani akár ideiglenes munkát is, amely fizetéssel jár. „Helyreállítja a társadalomba és önmagába vetett hitet” – állapította meg annak az országnak a kormányfője, aki egyes felmérések szerint a világ legboldogabb országát vezeti abban a hálátlan időszakban, amikor Finnország – Oroszország háborúja miatt – hosszú évtizedes semlegességét volt kénytelen feladni.

Orbán Viktor egészen biztosan megkönnyebbült, amikor 2019 decemberében lemondott Antti Rinne. Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnöke ugyanis már három éve napirendre vette a magyar jogállamiság helyzetét.

A magyar kormányfő nyomban ostorozni kezdte a skandináv államot, és akkori tusványosi beszédében felrótta, hogy még alkotmánybírósága sincs. „Képzeljék el, amikor a magyar jogállamiságban mi egyszer csak azt mondanánk, fölszámoljuk az Alkotmánybíróságot, és a parlament alkotmányügyi bizottsága gyakorolja a normakontrollt. Ez a helyzet körülbelül Finnországban” – érvelt Orbán három éve azok után, hogy a finn elnökség a jogállamisághoz kötötte volna az EU-s pénzek kifizetését.

„Magyarország az egyik legkorruptabb ország az Unióban” – a többi között így reagált a Helsingin Sanomatban megjelent véleménycikkében Petri Tuomi-Nikula, Finnország volt budapesti nagykövet a megalapozatlan vádakra, és nem kímélte a magyar vezetést Antti Rinne sem.

„Magyarország, Lengyelország és a többi, a jogállamiságot megsértő tagállam [...] cselekedetei hatással lesznek az uniós kifizetésekre is. Az említett két ország esetében a kohéziós alapokon keresztül az uniós finanszírozás kifejezetten jelentős összeget tett ki” – figyelmeztetett budapesti látogatása előtt a finn kormányfő.

Antti Rinnet azonban három hónappal később megbuktatta koalíciós partnere, helyére pedig az üstökösként politikába robbanó pártelnök-helyettes, a szociáldemokraták alelnöke, Sanna Marin került.

A közlekedési miniszter csupán 34 évesen lett minden idők legfiatalabb női kormányfője. (Az osztrák Sebastian Kurz 33 éves volt, amikor kancellárnak nevezték ki.)

Finnország féléves uniós elnöksége már a végéhez közeledett. Sanna Marin már nem gerjesztette a jogállamiság kérdését. Budapesten egy időre fellélegezhettek.

Egy jobb finn társadalom létrehozása a célja

„Nem a semmiből bukkant elő” – idézte a New York Times a Tampere Egyetem gendertanulmányainak professzorát. „És eléggé közkedvelt” – tette hozzá Johanna Kantola.

Marint feltörekvő csillagnak nevezték már akkor, amikor 2015-ben először került a parlamentbe. Sokak számára természetes választásnak bizonyult új, miniszterelnöki szerepe is.

A finn politika ingatag, polarizált időszakában vette át az ország vezetését. A 2019 áprilisában megrendezett választásokon a szociáldemokraták csak hajszállal előzték meg a jobboldali, populista Finnek Pártját, és tizenhat év elteltével először nyertek miniszterelnökséget. A felmérések szerint azonban a Finnek Pártja azóta egyre népszerűbb.

A voksoláson a centrista pártok támogatottsága csökkent, és egyetlen párt sem szerezte meg a szavazatok 18 százalékát. Miután Rinne bajba került, egyik koalíciós partnere sem akarta megkockáztatni az új szövetség bukását és egy újabb választás kiírását.

Az új kabinet megalakulásakor Marin egy figyelemre méltóan női és fiatal kormány élére került. A koalíció másik négy pártját is nők vezették, közülük hárman – a miniszterelnökhöz hasonlóan – 35 évnél fiatalabbak voltak.

Röviddel eskütétele után Sanna Marin hárította a kinevezése iránti globális érdeklődést. Azt mondta, a kormányzásra összpontosít.

„Gondolataimban már az intézkedésekkel foglalkozom. Nem kísértem figyelemmel a nemzetközi és országos médiavisszhangot” – jelentette ki szerényen, és arra emlékeztetett, hogy változást ígért, egyszóval tettekre van szükség.

Sanna Marin 2013 és 2017 között a tamperei városi tanács vezetőjeként tett szert országos népszerűségre, amikor a közösségi médiában megosztott közvetítések, amelyeken gyakran parázs vitába torkolló heves üléseket vezet, országos figyelmet keltettek.

„A stílus, amellyel a helyzetet kezelte, elég nagy csodálatot váltott ki” – emlékeztetett Kantola professzor, aki szerint Marin városvezetőként is a politikára és a problémákra fókuszált, és elkerülte, hogy magára irányítsa a figyelmet.

Sanna Marint először 2015-ben választották be a parlamentbe. Négy évvel később újraválasztották, amikor megkapta a közlekedési és hírközlési tárcát. Kantola szerint a fiatal nő volt a legjobb választás a miniszterelnöki posztra.

A kormányfő baloldali pártján belül még baloldalibbnak számít: a klímaváltozást, a nemi egyenlőséget és a szociális jólétet tartja kormányzása kulcskérdéseinek, miközben egy boldogabb társadalom elkötelezettje.

„Finnország nem lesz kész négy év alatt, de jobbá válhat. Ezen fáradozunk. Olyan társadalmat szeretnék építeni, ahol a gyermekekből bárki lehet, és ahol minden ember méltóságban élhet és öregedhet” – írta Twitter-bejegyzésében.

Szegény család gyermeke

Tulajdonképpen saját, hányatott gyermekkorára utalt.

A kormányzás, sőt még a politika világa sem tűnt akkoriban elérhetőnek Sanna Marin számára. Helsinkiben született szerény jövedelmű családban 1985-ben. Fiatal korában gyakran költöztek.

„Középiskolásként úgy éreztem, hogy a politikai szereplők egészen mások, és más háttérrel rendelkeznek, mint én” – vallotta be a Me Naiset magazinnak első parlamenti megválasztása után.

Fiatalon kezdtem politizálni, 20 éves korom körül – írta saját blogjában, amelyben arról is beszámolt, hogy részt vett a diákmozgalomban és az ifjúsági szervezetben.

Mindössze 22 évesen indult először jelöltként a tamperei önkormányzati választásokon, de elbukott. A „nagy áttörés” – amint azt maga is nevezi – a 2012-es választáson következett be, amikor 826 szavazattal beválasztották a városi képviselő-testületbe. Három évvel később, 2015-ben már megtöbbszörözte támogatói számát, 10 911 vokssal bejutott a parlamentbe, akkor már a szociáldemokraták alelnökeként.

„Szegény család gyermeke vagyok” – ismerte el őszintén. Édesanyja gyermekkorát árvaházban töltötte, apja iszákos volt, ezért is váltak el, amikor Sanna még csöppnyi kislány volt.

„A családom – sok más finn családhoz hasonlóan – tele van szomorú történetekkel” – vallotta be a kormányfő, aki az első diplomás volt a családban, és ezért köszönetet a finn jóléti államnak és a „bátorító, igényes” tanárainak mondott.

Az írta: fiatalságát nem az anyagi bőség, hanem a szeretet jellemezte – annak ellenére, hogy szivárványcsaládban nőtt fel. Sanna Marint ugyanis anyja és annak barátnője nevelte fel. Egyes konzervatívok számára ez bizonyára nagy megrázkódtatást jelenthet – jegyezte meg blogjában.

Nem sokban különbözött társaitól. „A házi feladatomat lustán végeztem, az iskolai teljesítményem közepes volt. Azt hiszem, én voltam a legrosszabbul teljesítő tanuló az osztályomban”, de szerencséjére az osztály kemény magja a felszínen tartotta.

Pirkkalában, ahol felcseperedett, a nemzedékeket az egyház és az általa szervezett ifjúsági munka kovácsolta össze. Esténként kávéztak és biliárdoztak. Másokhoz hasonlóan bentlakásos iskolába járt. „Még mindig nem tartozom gyülekezethez, bár nagyra értékelem az egyházak által végzett munkát” – írta Sanna Marin.

Első komoly nyári munkáját egy tamperei pékségben kapta, ahol 15 évesen csomagolt. Zsebpénzre újságkihordással tett szert, a középiskola befejezése után pedig bolti pénztárosként dolgozott, sőt, néha munkanélküli segélyre szorult. „A munkanélküli fiataloknak mindig fel kell ajánlani akár ideiglenes munkát is, amely fizetéssel azonos. Helyreállítja a társadalomba és önmagába vetett hitet” – jegyezte meg Sanna Marin erről az időszakról.

A tamperei önkormányzat támogatásával iratkozott be a helyi egyetemre, ahol igazgatástudományt tanult, de közben értékesítőként is dolgozott. Diákhitelt nem mert felvenni, mert nem bízott abban, hogy törleszteni is tudja.

A politika sokáig idegennek tűnt számára. „Soha nem tudtam volna elképzelni, hogy egy napon ez lesz a munkám.” A szavazás kimenetele, megválasztása viszont egyértelmű volt számára – kötelességgel és joggal járt. Naplószerű blogjában megjegyezte, hogy otthon ugyan politikáról nem beszéltek, de mindennapi kérdésekről és értékekről annál inkább. A szociáldemokraták mellett a Zöldekkel és a baloldallal is kacérkodott ugyanazzal az idealista céllal: hogy a világot jobbá tegye.

Hálás vagyok, hogy politikával foglalkozhatom. Ugyanakkor mély aggodalommal töltenek el a társadalmi feszültségek, és a populista mozgalmak felemelkedése Európában, meg a világ különböző részein. Attól tartok, sötét idők várnak ránk.

A férjével, Markus Räikkönen volt focistával, a viszonylag tehetős kommunikációs vezetővel, és hároméves kislányukkal, Emmával, Tampere Kaleva negyedében élnek.

A Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével készült közös fotón Sanna Marin nem egy hivalkodó karórát, hanem egy Apple Watcht viselt, amely az időmérés mellett inkább a fizikai és egészségi állapot javítását szolgálja.

Finnország Oroszország része? – kérdezte Trump

A női Vogue magazin riportere alig egy hónappal Sanna Marin beiktatása után volt a miniszterelnök vendége a rezidencián, egy szerény, 19. századi, fából épült kúriában, ahonnan nem túl izgalmas kilátás nyílik a januárban halványszürke Balti-tenger öblére. Egykor az orosz főkormányzók nyári menedékhelye volt.

Marin a kislányát öltöztette, aki a nagymamával indult egy rövid, téli sétára. „Ez volt a lányom” – mondta üdvözlés helyett a divatlap újságírójának, aki magától értetődően megjegyezte, hogy a miniszterelnök szűk, fekete nadrágot, fekete cipőt és egy fekete gombos, fehér félkörökkel tarkított blúzt viselt – a Papu termékeit. A finn divatmárka mellesleg úgy hirdeti magát, hogy egyszerű ruhái a „világ legboldogabb országában” készülnek.

Emmának, a kormányfő lányának nem sokkal korábban volt a születésnapja, de az ünneplést elhalasztották. „Dolgoztam” – magyarázkodott az anya.

Marin kormánya előreláthatóan kitölti négyéves mandátumát, mivel a szociáldemokratáknak 40 képviselőjük van a parlamentben, a Finnek Pártja azonban 39 mandátummal szorosan a nyomában van.

„Nagyon baloldali kormányunk van egy olyan országban, amely egyáltalán nem annyira baloldali” – mondta Emilia Kullas egy helsinki üzletbarát agytröszt igazgatója.

Finnország ugyan 5,5 millió lakosával kis ország, de az egyenlőségi jogok, a családtámogatás és a Marin által megtestesített előremutató környezetvédelem tekintetében a súlya fölött teljesít. Ezzel tekintélyt szerzett a világszínpadon. Néhány nappal miniszterelnöki kinevezése után Marin Brüsszelben találkozott európai kollégáival. A sötétkék öltönyök tengeréből két nő emelkedett ki: Marin és Merkel – jegyezte meg a Vogue. Két hónappal később Marint a davosi Világgazdasági Fórumon a sajtó elragadtatással fogadta, ahol a Finnország nemek közötti egyenlősége iránti elkötelezettségéről és éghajlati céljairól beszélt.

„Nagyon érdekes volt” – mesélte szűkszavúan washingtoni útjáról, amikor 2019 októberében elkísérte Sauli Niinistö államfőt a Fehér Házba.

És hogyan viselkedett Trump? – kérdezték, Marin azonban ügyesen kerülte a csapdát: az 5G technológiáról és jégtörő hajókról beszélgettek, mondta, majd hozzátette: „Nagy megtiszteltetés volt a Fehér Ház vendége lenni”.

Óvatossága ellenére Sanna Marint belekeverték egy amerikai botrányba.

Trump egyszer megkérdezte kabinetfőnökét, hogy Finnország Oroszország része-e – ezt állította John Bolton az elnökről szóló könyvében.

Egy magát Lin Peace-nek nevező Twitter-felhasználó felidézte: Trump azt hitte, hogy Finnország orosz ellenőrzése alatt áll, majd Marin szájába adott egy mondatot, miszerint 2017. január 20-a, Trump beiktatása óta azon töprengett, hogy vajon az Egyesült Államok orosz irányítás alatt áll-e.

„Imádom ezt a nőt!” – rajongott a twitteres álfelhasználó.

Posztját rövid idő alatt 120 ezren lájkolták, és több mint 35 ezren osztották meg – írta a finn közszolgálati médium, amely emlékeztetett, hogy az álfelhasználó álhírét a washingtoni finn követség sajtótanácsosának, sőt a kormányszóvivőnek is cáfolnia kellett.

„Mutass nála menőbb miniszterelnököt!”

Finnországban az államfő foglalkozik a kül-, a miniszterelnök pedig a belpolitikával, az évtizedeken át semlegességet valló skandináv ország NATO-csatlakozási kérelmét azonban Sauli Niinistö és Sanna Marin együtt jelentette be azok után, hogy Oroszország hadüzenet nélküli támadást indított Ukrajna ellen.

A NATO-tagság megerősítené Finnország biztonságát, NATO-tagként pedig Finnország a teljes védelmi szövetséget erősítené – állt közleményükben, amihez a kormányfő hozzáfűzte: az ukrajnai invázió „mindent megváltoztatott” Finnország biztonsága szempontjából, amelynek 1340 kilométeres határa közös Oroszországgal.

A finn kormányfő ezzel a megállapításával nem nagyon érte el a lakosság ingerküszöbét, közszereplőként azonban néhány keserédes pillanatot el kellett viselnie.

Vizsgálat indult például annak a kiderítésére, hogy a kormányfő hivatala jogosan költi-e a kosztpénzt, miután az Iltalehti megszellőztette, hogy az adófizetőknek havi 850 eurójába, nagyjából 340 ezer forintjába kerül Sanna Marin reggeliztetése. Vajon Marin jogosult a juttatásra? – tette fel a kérdést a napilap.

Az összegen azonban nem szörnyülködött a Politico, amely felhívta figyelmet arra, hogy Finnországban egy kis sör durván 25 euróba, 10 ezer forintba kerül, a legtöbb étteremben pedig a vendég három fizetési lehetőség: banki kölcsön, hitelkártya vagy vitális szerve felajánlásával törlesztheti méregdrága fogyasztását.

Mindenesetre a miniszterelnöki hivatal már az Iltalehti cikke megjelenésének estéjén sajtóközleményben megerősítette, hogy 2020 januárjától 2021 májusáig 14 363,20, azaz átlagosan havi 845 eurót költöttek Marin hivatali rezidenciáján a reggelin kívül más étkeztetésre.

Marin azt mondta: betartotta azokat szabályokat, amelyeket 2019-es hivatalba lépésekor elmagyaráztak neki. Reggelijét azonban azóta maga fizeti, holott elődei igénybe vették az ingyenes étkeztetés lehetőségét. (Dehogy ingyenes, annak a számláját is az adófizetők állták.)

A Sanna Marin ellen irányuló támadások azonban nem csitultak. Már azt is felrótták neki, hogy állami támogatásból fizette esküvőjét.

Erre kikelt magából:

„_Jaahas_”, magyarán basszus – kezdte nyersen. „Most az az állítás terjed, hogy az esküvőnk számláját állami pénzből fizették ki. Nem! Az összes esküvői költséget, köztük az ételeket, italokat, a személyzetet, a virágokat, a dekorációt, a fotósokat és a zenét a saját zsebünkből fizettük. A frizurámat és a sminkemet magam készítettem, mint minden áldott nap” – háborodott fel Sanna Marin.

A miniszterelnök női mivoltát sem kímélik. „Jól edzettnek” nevezte Sanna Marin hátsóját a Seiska bulvárlap, amelynek fotóját az internet népe is felkapta. Az alapos tudósításból az sem maradt ki, hogy férjét, Markus Räikkönent az Erottaja karaoke bár előtt egy szőke társaságában látták – miközben Sanna Marin Kijevbe utazott, hogy személyesen győződjön meg a háború borzalmairól.

Július második hétvégéjén egy újabb fotó terjedt viharos sebességgel a neten: rövidre vágott farmerben, bőrdzsekiben indult a kormányfő szabadsága alatt Európa egyik legrégibb rock fesztiváljára, a Ruisrockra.

„Mutass nála menőbb miniszterelnököt!” – üzente a tweetelő.