Bontják a sertéstelepet, a roma holocaust áldozatainak állítanak emléket

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Az egykori náci koncentrációs tábor helyén lévő sertéstelep, Lety, Csehország
Az egykori náci koncentrációs tábor helyén lévő sertéstelep, Lety, Csehország   -   Szerzői jogok  Vaclav Pancer/CTK

Megkezdték az évek óta használaton kívüli sertéstelep elbontását pénteken a dél-csehországi Lety na Písecku településen, ahol a második világháború roma áldozatai előtt tisztelgő emlékhelyet alakít ki a cseh állam.

A nagy sertéshizlaldát, amelynek helyén 1942-ben és 1943-ban cigányokat begyűjtő és kényszermunkára fogó náci láger működött, 2018-ban 450 millió koronáért vásárolta meg az állam. A bontást az év végéig tervezik befejezni.

Emberi jogi aktivisták jelképesen maguk is hozzáláttak a sertéstelep lerombolásához, azáltal, hogy néhány percig csákánnyal és kalapáccsal tettek néhány gesztusértékű mozdulatot.

A sertéshizlalda pont a haláltábor helyén létesült

AP Photo/Petr David Josek
A sertéshizlalda a szocializmus évtizedeiben működöttAP Photo/Petr David Josek

Az emlékhelyet a brnói Roma Kultúra Múzeuma fogja szakmailag igazgatni. Várhatóan felépítik az egykori fabarakkok másait, információs centrumot alakítanak ki, amelyben a látogatók megismerkedhetnének a tábor és a csehországi romák történetével, különös tekintettel a háborús évekre.

Az emlékhely kialakítása több mint 100 millió cseh koronába (1,6 milliárd forint) fog kerülni, a bontás eredetileg 110 millió koronára becsült költsége azonban még a 10 millió koronát sem fogja elérni, mert a megemelkedett építőanyagárak miatt igen nagy az érdeklődés a bontásból származó építőanyagok iránt. A megtakarított pénzt az emlékhely felépítésére fordítják, de támogatást ígért Norvégia is.

Az emlékhely első része, a látogatóközpont már jövő tavaszra elkészül, a komplexum teljes kiépítése azonban évekig eltarthat.

Jelenleg egy szolid emlékmű áll a telep mellett

DAVID VEIS/Associated Press
Jelenleg a sertéstelep melletti emlékköveknél koszorúznakDAVID VEIS/Associated Press

1942 májusa és 1943 augusztusa között mintegy 1300 roma férfi, nő és gyermek járta meg a Prágától 75 kilométerre délnyugatra található letyi koncentrációs tábort, amely az auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborhoz vezető út utolsó állomása volt. 

A nácik által a "végső megoldás" céljára létrehozott gyűjtőtábort cseh csendőrök irányították. Csaknem 330 roma, közöttük legkevesebb 241 gyermek vesztette életét az embertelen körülmények miatt.

"Lety a legborzasztóbb hely volt" - emlékezik egy túlélő ebben a vidóban:

Egy túlélő emlékezése

Maria a túlélők egyike, aki több koncentrációs tábort is megjárt. A roma holokauszt emléknapjára készült vele egy rövid videó 2020 augusztusában, ebben mondja azt, hogy Lety mind közül a legborzasztóbb hely volt.

A cseh állam nem véletlenül igyekezett elfedni a múltat, és telepítette a halálba vezető munkatábor helyére a sertéshizlaldát, hiszen építését maga az állam rendelte el, 1939-ben a csehszlovák kormány határozott létesítéséről a munkakerülők számára.

Még a német megszállás előtt döntött a csehszlovák kormány

Cseh területen a második világháború alatt hivatalosan két roma internálótábor működött, az egyik Písek, a másik Hodonín mellett. 

A brnói Roma Kultúra Múzeuma szerint a büntető munkatáborok létrehozásáról 1939. március 2-án, tehát két héttel a német megszállás előtt még az akkori csehszlovák kormány döntött. 

Ennek ellenére ma Csehországban vita van arról, hogy a tábort cseh vagy német tábornak kell-e tekinteni, illetve hogy milyen volt a tábor valódi jellege.

Egy archív felvétel a koncentrációs táborról

Csak egy kereszt és egy sírkő

Az 1970-es években, a kommunista rendszer idején sertéshizlaldát építettek az erdő közepén, ahol annak idején a láger barakkjai álltak. Az épületektől kétszáz méterre csak egy, az 1989-es rendszerváltás után emelt nagy kereszt és egy cseh, angol és romani nyelvű felirattal ellátott sírkő emlékeztet a táborra.

Roma szervezetek 1989 óta tiltakoztak amiatt, hogy a magánkézben lévő sertéstelep a cigány népirtás emlékhelyén áll. 

A témával az Európai Unió is foglalkozott, az Európai Parlament másfél évtizede a csehországi romák helyzetéről elfogadott határozatában követelte a letyi sertéshizlalda lebontását és egy emlékmű felépítését.

A nagy világégés csehországi roma áldozatainak száma ismeretlen. Becslések szerint az akkor több mint negyvenezres csehországi roma lakosságból öt-tízezer ember pusztulhatott el.