Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Ingyenessé teszik a vasúti közlekedést Spanyolországban, hogy csökkentsék a megélhetési költségeket

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
Utasok várakoznak az Atocha vonatállomáson a felszállásra a spanyol államvasutak egyik szerelvényére 2013-ban
Utasok várakoznak az Atocha vonatállomáson a felszállásra a spanyol államvasutak egyik szerelvényére 2013-ban   -   Szerzői jogok  Paul White/AP   -  

Szeptembertől ez év végéig ingyenesen lehet utazni a spanyol államvasutakkal 300 km-es távig - jelentette be a spanyol kormány július közepén. Bár a kezdeményezést elsősorban a spanyol bérletesek számára akarják elérhetővé tenni, a turisták is élhetnek vele. Kérdés, hogy mennyire fenntartható a 47 milliós országban a vasút ingyenessé tétele.

Az elmúlt években egyre több ország döntött úgy, hogy részben vagy egészben ingyenessé teszi tömegközelekedését a lakosság számára, elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt. 2018-ban Észtország a világon elsőként tette teljesen ingyenessé a buszos utazást, 2020-ban pedig Luxemburg is követte ezen az úton, emellett Franciaországban is voltak próbálkozások a városi közlekedés ingyenessé tételére.

Az orosz-ukrán háború kitörése után az egyre magasabb üzemanyagárak és a megélhetési költségek emelkedése miatt Németországban is úgy döntöttek, hogy 9 eurós bérlettel lehet utazni a buszokon és vonatokon a három nyári hónapban. Most újabb ország csatlakozott a trendhez: a spanyol kormány júniusban először 30 százalékkal csökkentette a jegyárakat a tömegközlekedésben és 50 százalékkal a vasúton, majd július 12-én teljesen ingyenessé tették a vonatozást a zónázó és a 300 km-es távot nem meghaladó utak esetében. A döntés nem vonatkozik azonban a gyorsvasúti hálózatra, ott továbbra is fizetni kell a jegyért. 

Tényleg segít ez a spanyoloknak?

Az ingyenessé tétellel egyszerre két legyet is akarnak ütni: a lépés nemcsak a környezet- és klímavédelmet szolgálja, de szociális intézkedésként is fel lehet fogni. A legnagyobb zónázó hálózattal rendelkező Madridban és Barcelonában az ingyenessé tétel sokaknak valóban jelentős megtakarítás lehet. Madridban napi szinten 900 ezren használják a vasutat. A következő négy hónap alatt a legrosszabb esetben is nagyjából 120, de akár 370 eurót is megspórolhat egy ingázó - számolta ki a G7.

Az intézkedést a legutóbbi válságcsomagban jelentették be, a spanyol nagybankokra és energiavállalatokra kivetett extraadóval, az alacsonyabb keresetűeknek adott egyszeri, 200 eurós állami juttatással, szociális lakásépítési programmal és más baloldali elemekkel. Ezek összértéke előreláthatólag meghaladja a 15 milliárd eurót - ennek azonban alig felét fedezi az extraprofit-adóból két év alatt bejövő pénz. Az infláció mértéke az országban már 10 százalékos, a benzinárak eközben már a két eurós lélektani határt is átlépték - úgy, hogy az állam április óta literenként 20 cent kedvezményt ad rá.

Mindezek fényében kérdés, hogy a 47 milliós Spanyolországban a vasút ingyenessé tétele mennyire roppantja meg az amúgy is rossz bőrben lévő gazdaságot. "A teljes mai ingyenesség a holnap megszorításait jelenti" - mondta Jordi Puigneró, az autonóm katalán kormány második embere. A katalán kormány pénzügyi felelőtlenséggel és populizmussal vádolja a madridiakat, és attól tart, hogy a most meghozott döntés veszélyezteti a helyi önkormányzatokat is, mivel részben ők is finanszírozzák a tömegközlekedést.

Az önkormányzatok másutt sem teljesen elégedettek: vannak olyanok, akiket a vasút irányába terel majd ez a lépés, de nem biztos, hogy ők az autósok lesznek, sokkal inkább a (még fizetős) városi tömegközlekedésből érkezhetnek új utasok. Erre véleményük szerint a vasúti hálózat nincs felkészülve, járatsűrítésről pedig nincs szó. Galíciában pedig azért bírálják az ingyenessé tételt, mert itt alig van kiépítve a vasúti hálózat, így nálunk szinte semmilyen spórolást nem jelent az intézkedés.

Hagyták elavulni a spanyol vasutat, most ráeresztenék az utasokat

Spanyolországban a presztízsprojektnek számító, akár 350 km/órás gyorsvasutakat leszámítva a hagyományos vasutat elhanyagolták. A régi vonalakat bezárták, felszámolták, a felújításra nem költöttek, a teherszállítást kiszervezték közútra. A leromlott infrastruktúra, az ebből adódó késések, és az emiatti utascsökkenés miatt újabb és újabb vonalakat zártak be. És akkor még nem említettük a széles nyomtávú vasúti hálózatot, mely alól csak a gyorsvasút jelent kivételt. Ez azonban valóban elsőrangú: a maga 3600 kilométeres hálózatával a spanyol AVE Kína után a világ második legkiterjedtebb hálózatát üzemelteti.

A spanyol vasút felújítása vitathatatlanul elkelne - főképp, ha tényleg többen kezdik használni azt. 

A fent már említett németországi tapasztalatok ugyanis azt mutatják: az olcsó jegyek miatt hirtelen megnövekedett utasszámot a spanyolnál jóval fejlettebb rendszer nem bírja el. A túlzsúfolt vonatok Németországban is kezdenek lepusztulni, az egyre több betegszabadság pedig azt mutatja, hogy a német vasutasok a teljesítőképességük határán vannak.