Így próbálják megőrizni energiafüggetlenségüket az orosz nyomás mellett.
HIRDETÉSA francia kormány szeretné 100 százalékig visszaállamosítani az Électricité de France áramszolgáltatót, hogy ezzel is biztosítsa az ország energiastabilitását - jelentette be az új miniszterelnök Élisabeth Borne.
Az EDF 84 százaléka eddig is állami kézben volt, 1 százalék a dolgozóké és a maradék 15 százalékon osztoznak a részvényesek. Bár a vállalatot legutóbb áprilisban tőkésítette fel a párizsi vezetés, az az ukrajnai konfliktus és az energiaár befagyasztás miatt komoly adósságot halmozott fel. Arról nem is beszélve, hogy az 56 franciaországi reaktor fele karbantartás miatt nem üzemel.
Emmanuel Macron februárban széleskörű nukleáris programot jelentett be, amelynek keretében Franciaország 2050-ig hat új, második generációs európai nyomottvizes reaktort (EPR) épít, és további nyolc kisebb reaktor építését is megfontolja. A köztársasági elnök azt is jelezte, hogy minden olyan reaktor időtartamát meghosszabbítják ötven éven túl, amelynek esetében ez lehetséges, és nem zárnak be egyet sem. Ez a döntés teljes ellentétben áll az államfő 2018-ban tett bejelentésével, amikor tucatnyi elöregedett reaktor bezárását helyezte kilátásba.
A hat új reaktor üzembe állítása lépcsőzetes lesz 2035-től. A döntéssel hosszú távon 2050-ig Franciaországnak 25 gigawatt új nukleáris kapacitása lesz a jelenlegi 61 gigawatt mellett. A fejlesztések költségei több mint 50 milliárd euróra rúgnak.
Franciaországban 72 százalékos a nukleáris energia aránya a lakosság energiaellátásban, ez a legmagasabb a világon, és az ország energiafüggetlenségét 18 atomerőműben 56 reaktor biztosítja.