Még nincs itt a világ vége, de itt lesz, ha nem gazdálkodunk jobban a vízkészleteinkkel. Vagy visszaadjuk a termőföldek negyedét a természetnek, vagy az egészet a sivatagnak.
HIRDETÉSKiszáradó tavak, az Alföldön elszaporodó kaktuszok, kiégett termés és elmocsarasodó Fertő tó - ez nem a baljós jövő, hanem a jelen.
Eltűnik a víz
Az extrém kevés csapadék miatt az utóbbi hetekben két horgásztó is eltűnt a Föld színéről. A Debrecen melletti Vekeri-tóban egykor még nyüzsögtek a halak, mára csak a tetemeik maradtak. A stégek a semmiben állnak. Az, hogy a tó egy pocsolyává zsugorodott nem csak a természetnek nagy veszteség, de a környékbeli családoknak és a horgászoknak is, hétvégente ugyanis ezrek jártak ide kirándulni.
Az elmúlt egy hónapban a környéken 50 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a sokéves átlaghoz képest - ez egyértelműen a klímaváltozás számlájára írható.
Az ország túlsó szegletén, a Pécs melletti Bicsérdi-tó egy üres medencévé változott. Az egyetlen élőlény egy gólya, amely a haltetemek közt kutat táplálék után. A portásbódé betört ablakán keresztül még látni lehet a trófeákat, és a nagy fogásokról készült képeket, de ez már a múlté.
Lukács Balázs ökológus szerint nincsen itt a világ vége, de rengeteget számít, hogy most hogyan kezeljük a vizeinket. Az esővizet gyűjteni, az áradásokkor keletkező többletet pedig raktározni kell. Valamint a kanyarulatokat is érdemes visszaállítani a túlszabályozott folyók esetében, hogy minél nagyobb földterület jusson vízhez.
A legnagyobb magyar tavak sincsenek biztonságban. A Velencei-tó szintje naponta egy centivel csökken, most alig több, mint 70 centin áll.
A Fertő tónál is rekord alacsony a vízállás. Van ahol a vitorlások a sárban állnak és a strandokon sem ér a víz deréknél feljebb. Az osztrákok arra kérték a magyar kormányt, hogy kezdje meg a vízkészlet pótlását a Mosoni-Dunából.
Hatalmas a gazdák kára
Az aszály már a mezőgazdaságot is súlyosan érinti. Eddig mintegy 300 ezer hektárnyi kukorica és 200 ezer hektárnyi napraforgó száradt el; a kár 400 milliárd forint - tudtuk meg a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökétől. Petőházi Tamás elmondta, hogy minden művelet után le szokták zárni a talajok felső rétegét, hogy ne párologjon ki a benne lévő kevéske víz. Idén azonban nem volt ami kipárologjon.
A Tiszántúlon a legrosszabb a helyzet. 9 aszálymonitor állásból 7 jelzett extrém aszályt. Éves szinten 200 milliméter csapadék hiányzik. Az Alföldön fele annyi volt az árpa hozama, mint a nyugati országrészben, ráadásul a minősége is sokat romlott.
A gazdák kétségbeesésükben már az országos jégkármérséklő rendszert teszik felelőssé az aszályért. Miután több gépkezelő is életveszélyes fenyegetést kapott tőlük, az Agrárgazdasági Kamara úgy döntött, hogy nem bombázza tovább a felhőket ezüst-jodiddal.
A terméskiesés a legrosszabbkor jött. Az ukrajnai krízis miatt a terményárak már eddig is az egekben jártak, a szárazság pedig tovább ronthat a helyzeten.
Most már láthatjuk, hogy a globális felmelegedés nem csak elérte, de meg is tépázta Magyarországot. Éppen ezért ideje jobban gazdálkodnunk a legnagyobb kincsünkkel: a vízzel.