Biden kétállami megoldást sürgetett, de nemet mondott Jeruzsálem megosztására

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Az amerikai és a palesztin elnök megbeszélése Betlehemben
Az amerikai és a palesztin elnök megbeszélése Betlehemben   -   Szerzői jogok  AP/Mohamad Torokman

Kétállami megoldást sürgetett az 1967-es határok alapján az amerikai elnök Betlehemben, Mahmúd Abbász palesztin elnökkel való találkozóján.

Jeruzsálemből Betlehembe, a Palesztin Hatóság elnökéhez vezetett az amerikai elnök útja. Közös sajtótájékoztatójukon Mahmúd Abbász arról beszélt, "kifejeztük annak fontosságát, hogy visszaállítsuk a békefolyamat alapjait", és hangsúlyozta, hogy készek tárgyalni Izraellel a kétállami megoldásról az 1967-es határok alapján (Izrael és a palesztin területek között jelenleg nincs rögzített határ, az 1967-es "zöld vonal" nem számít annak).

A palesztin elnök szerint "itt az ideje, hogy a megszállás véget érjen", a palesztin nép elnyerje szabadságát és függetlenségét, és létrejöjjön egy palesztin állam, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem lenne. Sürgette, hogy Washington vegye le a terrorszervezetek listájáról a Palesztin Felszabadítási Szervezete (PLO), lévén "nem vagyunk terroristák." Ugyanakkor ismét " faji diszkriminációval és apartheiddel" vádolta meg a zsidó államot.

Abbász előhozta a májusban egy tűzharc során fejlövést kapott amerikai-palesztin újságírónő ügyét, és sürgette, hogy Izraelt tegyék felelőssé Sirín Abu Akla haláláért. (Több vizsgálat valószínűsíti, hogy izraeli katona golyója találta el Aklát, Izrael ugyanakkor többször cáfolta, hogy ha ők is voltak, szándékosan lőtték volna le az újságírónőt. Az izraeli hatóságok még vizsgálják az ügyet.)

Joe Biden is sajnálatát fejezte ki a sajtótájékoztatón Abu Akla halála miatt, mint mondta, "fontos munkát végzett a független médiában és a demokráciáért", és hangsúlyozta, Amerika továbbra is ragaszkodik az ügy teljes és átlátható feltárásához. 

A sürgős palesztin igényekre reagálva Biden közölte, hogy az Egyesült Államok további 200 millió dollárt biztosít az UNRWA menekültügyi ügynökségnek, hogy az "folytatni tudja létfontosságú munkáját a legkiszolgáltatottabb palesztinok, különösen a palesztin gyermekek megsegítésében."

Ő is kijelentette, hogy kétállami megoldásra van szükség az 1967-es vonal mentén, kölcsönös területcserékkel, úgy vélte, továbbra is "ez a legjobb módja annak, hogy a palesztinok és az izraeliek számára egyenlő mértékű biztonságot, jólétet, szabadságot és demokráciát érjünk el". Ugyanakkor hozzátette, hogy az idő még nem érett meg ezekre a béketárgyalásokra. Kifejezte viszont a reményét, hogy Izrael és több arab állam javuló kapcsolata pozitívan hathat az izraeli-palesztin viszonyra is.

Nemet mondott viszont az amerikai elnök a palesztin fél azon elvárására, hogy ismerje el Kelet-Jeruzsálemet a leendő palesztin állam fővárosaként (Izrael az 1967-es háborúban szerezte vissza Jordániától a város keleti felét, és újraegyesítette a várost), nemet mondott a város megosztására.

Az amerikai elnök ehelyett azt hangsúlyozta, hogy "Jeruzsálem központi szerepet játszik mind a palesztinok, mind az izraeliek nemzeti elképzeléseiben, a történelmükben, a hitükben és a jövőjükben", ezért Jeruzsálemnek olyan városnak kell lennie, ahol muszlimok, keresztények és zsidók is szabadon gyakorolhatják a hitüket.