Magyarország mégis csatlakozna az európai ügyészséghez?

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter egy budapesti sajtótájékoztatón
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter egy budapesti sajtótájékoztatón   -   Szerzői jogok  MTI/Kovács Attila   -  

"Magyarország mérlegeli az európai ügyészséghez való csatlakozást, hogy hozzájusson az alapokhoz" - ezzel a címmel számolt be a Bloomberg arról az interjúról, amit Navracsics Tibor adott a Mandinernek. A területfejlesztési miniszter ebben elismeri, hogy a kormányülésen szó volt a kérdésről.

"Legtöbb kollégájával ellentétben Orbán Viktor miniszterelnök elutasította az uniós ügyészséghez való csatlakozást, vörös vonalnak nevezve azt, amely sérti a nemzeti szuverenitást. Most azonban nyomás nehezedik rá, hogy engedjen egy sor kérdésben, hogy hozzáférhessen a gazdaság számára létfontosságú több milliárd eurós alapokhoz, amelyeket az EU a korrupcióval és a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt befagyasztott" - írja a Bloomberg.

Az amerikai hírügynökség annak kapcsán idézte ezt fel, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Mandinernek adott szerdai interjújában elmondta: a kormányülésen az európai ügyészséghez való csatlakozás is előkerült. 

Önmagában az, hogy Magyarország eddig nem csatlakozott az intézményhez, nem jelenti azt, hogy kizárjuk ennek a lehetőségét.

Az Európai Bizottságnak benyújtott javaslataink alapján nem szükséges a csatlakozás. A mozgásterünk meglehetősen tág, és ebben Orbán Viktor aktívan részt vevő, sőt irányító játékos" - nyilatkozta a miniszter, aki szerint egyébként közel a megállapodás Brüsszellel: "Konstruktív javaslataink vannak, ha ezek elfogadhatók lesznek számukra, ugyancsak valamikor az ősz folyamán ezt a megállapodást is alá tudjuk írni."

A magyar kormány már az európai ügyészség létrehozását sem támogatta öt évvel ezelőtt (a szervezet végül tavaly júniusban kezdte meg működését), mivel annak uniós szintű tevékenységi köre sértheti a nemzeti szuverenitás elvét. Ráadásul alkotmányos aggályokat is előhoztak, mondván, az alaptörvény szerint a magyar ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára éppen néhány hete fejtegette, miért nem csatlakozna Magyarország az intézményhez: azzal szerinte az egyik legfontosabb hatáskörünket adnánk át a büntetőjog terén, ráadásul az eljárások feleslegesen bonyolultak, ami rontja a büntetőeljárások hatékonyságát.

Az európai ügyészség egyébként idén áprilisban tette közzé az első jelentését, a dokumentum szerint 2021-ben 17 olyan ügyben is nyomozott a hivatal, amelyek Magyarországot is érintik. Az Átlátszó oknyomozó portál szerint tavaly Magyarországról 28 bejelentés érkezett a hivatalhoz uniós pénzekkel kapcsolatos csalások miatt.