A lépés összefügg azzal a lengyelországi törvénnyel, amely alapján az Ukrajnából a februári orosz támadás után ideiglenesen áttelepült személyek lényegében egyenlő jogokat kaptak Lengyelország állampolgáraival, kivéve a szavazati jogot.
HIRDETÉSUkrajna különleges státust adna a lengyeleknek, az erről szóló törvényt hétfőn nyújtotta be az ukrán parlamentben Volodimir Zelenszkij elnök.
Erről Andrzej Duda lengyel elnök is beszélt az 1942-1943-as volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett varsói megemlékezésen. 1943. július 11-én a mai nyugat-ukrajnai Volhínia (lengyelül Voliny) területén fekvő mintegy 150 községben 8 ezer lengyelt gyilkoltak meg.
A lengyel államfő Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel együtt vett részt az ukrán nacionalisták által a Lengyelország állampolgárai ellen elkövetett népirtás nemzeti emléknapjához fűződő rendezvényen, amit 2016 óta minden évben megtartanak.
Már május óta készülnek az ukránok a lengyelek felé tett gesztusra
Zelenszkij május végén jelentette be, hogy olyan törvényjavaslatot terjeszt az ukrán törvényhozás elé, amely alapján különleges jogi státust adnak Lengyelország állampolgárainak Ukrajna területén.
A lépés összefügg azzal a lengyelországi törvénnyel, amely alapján az Ukrajnából a februári orosz támadás után ideiglenesen áttelepült személyek lényegében egyenlő jogokat kaptak Lengyelország állampolgáraival, kivéve a szavazati jogot.
Duda a hétfői megemlékezésen kijelentette: az, hogy az ukrán tervezet előterjesztése időben egybeesik a lengyel emléknappal, "ellenkező helyzetként" fogható fel az 1943. július 11-i eseményekhez képest, amikor az ukránok "mindenáron meg akartak szabadulni a lengyelektől, életüket is kioltva".
A lengyel államfő ismét népirtásnak nevezte a volhíniai mészárlást
Az erről szóló igazságot "egyértelműen és erőteljesen ki kell mondani. Ugyanakkor nem bosszúról, megtorlásról van szó, amit a legjobban bizonyít az, ami a lengyelek és az ukránok között manapság zajlik" - tette hozzá, azzal kiegészítve, hogy a történelmi igazság megállapítása hozzá kell, hogy járuljon a két nemzet közötti új viszonyhoz.
Mateusz Morawiecki beszédében a volhíniai mészárlás áldozatait is rejtő ukrajnai tömegsírok feltárását szorgalmazta. A feltárást Kijev 2017-ben leállította.
A jelenleg zajló ukrajnai háborúra utalva Morawiecki kijelentette: Ukrajna a saját szuverenitásáért, de mások szabadságáért is harcol, és "azon szörnyű nacionalizmustól" szenved, amelynek "nyolcvan évvel ezelőtt maga is engedett".
Az erőszakhullám összesen 100 ezer áldozatot követelt
1943 júliusában a mai nyugat-ukrajnai Volhínia, lengyelül Voliny területén fekvő mintegy 150 községben az UPA és az OUN mintegy 8 ezer lengyelt gyilkolt meg, ezzel tetőzött az ugyanazon év elején elindított, a térségben élő lengyelek ellen irányuló erőszakhullám, amely Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy 100 ezer áldozatot követelt.
Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek viszont a második világháborús lengyel-ukrán fegyveres konfliktus következményének tekintik azt, és közös, arányos felelősségről beszélnek.