A volt kormányfő hat választást nyert meg, és két ciklusban irányította az országot.
HIRDETÉSAbe Sinzó befolyásos politikuscsaládba született. 1993-ban lett először parlamenti képviselő, majd 2005-ben Junicsiro Koizumi kormányának kancelláriaminisztere. Egyévnyi közös munka után főnökét váltva lett a kormányzó Liberális Demokrata párt elnöke, majd miniszterelnök.
Megválasztásával Japán második világháború utáni történetének legfiatalabb miniszterelnöke lett, 52 évesen.
Első ciklusa csupán egy évig tartott, mert egészségügyi problémái miatt lemondott. A hatalomba 2012-ben tért vissza, amikor ismét pártelnök és miniszterelnök lett.
Sinzónak a nagyapja is miniszterelnök volt. Kilencévnyi kormányzásával azonban őt is felülmúlta, Japán történetének leghosszabb ideig szolgáló kormányfője lett.
Sinzónak konzervatív, nacionalista politikusként fontos célja volt Japán hadseregének megerősítése. Az ország pacifista alkotmányát is szerette volna módosítani, azonban ehhez hiányzott a társadalmi támogatottság.
Nacionalista politikája azonban nem tetszett Kínának és Dél-Koreának sem. Az Egyesült Államokkal viszont jó kapcsolatot alakított ki, jelentősen segítve ezzel Japán haderejének erősödését.
Hat megnyert választás után, 2020 szeptemberében betegsége miatt ismét lemondott a miniszterelnöki posztról, így az általa is támogatott tokiói olimpia megrendezésekor már nem volt hivatalban.