Ukrajna: Oroszország törvénytelen módon vet be foszforbombákat a háborúban

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Elképzelhető, hogy a mariupoli Azovsztal acélmű elleni támadások során az orosz hadsereg használt foszforbombát. A gyárat porig rombolták.
Elképzelhető, hogy a mariupoli Azovsztal acélmű elleni támadások során az orosz hadsereg használt foszforbombát. A gyárat porig rombolták.   -   Szerzői jogok  Fotó: AP   -  

A foszforbombák használatát nem tiltja a nemzetközi jog, a bevetés módját azonban korlátozza. Ukrajna szerint Oroszország az ukrajnai invázió során ezen a téren (is) megsértette már a nemzetközi jogot. A foszforbomba emberre mért károsító hatása kegyetlen

Ukrán tisztviselők állítják: az orosz erők több alkalommal is foszforbombákat vetettek be Ukrajna különböző területein. Legutóbb múlt pénteken vádolták meg Oroszországot azzal, hogy foszforbombákkal támadták a Kígyó-szigetre, ami ismét ukrán fennhatóság alá került azok után, hogy az oroszok kivonták onnan a hadseregüket

Feltételezett esetek

Pontosan egy hónappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, március 24-én Volodimir Zelenszkij a NATO-hoz intézett beszédében azt mondta, hogy aznap reggel az oroszok foszforbombákat használtak, melyekkel felnőtteket és gyerekeket öltek meg – az ukrán elnök további részletekkel nem szolgált, bizonyítékokat nem közölt.

Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója szerint májusban az orosz hadsereg foszforbombát használt a mairupoli offenzíva során. A várost az oroszok elfoglalták. Gerascsenko az alábbi videót posztolta a Twitteren. 

Igor Ponocsovnij, a Krím és Szevasztopol város vezető ügyésze szintén a Twitteren posztolt egy videót, amin állítólag egy foszforbomba felrobbanása látható.

Emina Dzheppar, Ukrajna külügyminiszter-helyettese márciusban a Twitteren posztolt egy videót a következő szöveggel: "Az orosz megszállók foszforbombákat használtak, melyek a robbanást követően 800 fokos anyagot szórnak szét."

Szakértők szerint egyelőre képtelenség megerősíteni és megcáfolni is, hogy Oroszország használt-e foszforbombákat az ukrajnai invázió során, egyes képsorok és videók viszont arra utalnak, hogy feltételezhetően használt. Margaret E. Kosal, az amerikai Georgia Institute of Technology nemzetközi kapcsolatok szakának professzora a fentebbi videókkal kapcsolatban is megjegyzi, hogy alapos ellenőrzésre sajnos nincs lehetőség.

Mi az a foszforbomba?

A fehér foszfor és a gumi keverékéből álló bomba a levegőben lévő oxigénnel érintkezve meggyullad, és akár 1300 Celsius-fokos láng keletkezik, a lángot pedig sűrű, fehér füst kíséri. Dan Kaszeta, a brit illetőségű Royal United Services Institute munkatársa szerint pont ezért a foszforral lehet a leggyorsabban sűrű füstfüggönyöket előidézni. „A fehér foszforos lőszerek az elmúlt száz évben a legtöbb számottevő hadsereg fegyverarzenáljában helyet kaptak" –  közölte. 

A foszforbombák hatása pusztító. A Human Rights Watch szerint „a fehér foszfor csontig éget, a bőrön keresztül beszivároghat a véráramba, károsítja a vesét, a májat és a szívet, így többszörös szervi elégtelenséget okoz. Már a belélegzése is halálos lehet. A füstben terjengő gázok károsíthatják vagy irritálhatják a szemet. A fehér foszfor okozhat arcbénulást, görcsöket és halálos szívritmuszavart is."

A foszforbombák által okozott tűz vízzel nem oltható, homokkal viszont elfojtható.

Kosal szerint ha a fehér foszfor a bőrrel való érintkezés során „a testbe ágyazódik, akkor levegővel érintkezve, például orvosi ellátás során újra meggyulladhat. Bénítóan fájdalmas, harmadfokú égési sérüléseket okoz."

Kosal az Al Jazeerának elmondta, hogy egy foszforbomba-támadás áldozatai valószínűleg az égési sérüléseikbe, esetleg a mérgező füst belélegzésébe halnak bele. "A bombák hatása függ attól, hogy miként és milyen körülmények között használják őket – teszi hozzá. – A fehér foszfor alapú lőszerek károsító hatása ugyanis minimalizálható, sőt kiküszöbölhető, ám szándékos visszaélés esetén jelentős károk okozására képesek."

A genfi egyezmény szerint

A fehér foszfort a modern kor háborúi közül több tucatban is bevetették. Az Egyesült Államok használta a 2003-tól 2011-ig tartó iraki háborúban, Izrael pedig ugyanebben az időszakban a 2006-os libanoni háború, illetve a 2009-es gázai háború során vetette be – de kifejezetten füstképzés céljából, ami Kaszeta szerint is legális, ellenben tilos a gyújtófegyverek polgári személyek ellen vagy olyan módon történő bevetése, mely során könnyedén keletkezhet úgynevezett “járulékos kár”. 

Ukrajnában viszont feltehetően történt ilyen, márpedig az 1949-es genfi egyezményekhez 1977-ben csatolt, a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló kiegészítés szerint a kiszámíthatatlan támadás háborúban tilos. Kosal hozzáteszi: "A nemzetközi jog szerint civileket bármilyen halálos katonai fegyverrel tilos szándékosan támadni. Csakhogy a harcok ködében a szándékosság bizonyítása nemhogy bonyolult, hanem szinte lehetetlen.”