Lemondott Boris Johnson két minisztere, Richi Sunak és Sajid Javid

HIRDETÉS

Lemondott kedden Rishi Sunak brit pénzügyminiszter, illetve Sajid Javid egészségügyi miniszter. Döntését mindkét miniszter a Boris Johnson kormányfő iránti bizalmának megrendülésével indokolta. 

Elsőként Javid nyújtotta be lemondását. Közölte, hogy megtisztelő volt számára, hogy egy ilyen kritikus időszakban a kormányban dolgozhatott. A Johnsonnak írt levélben leszögezte, hogy a választók és a munkatársaik egy része nem bízik bennük, és hogy szerinte ez a jövőben nem változik. 

Rishi Sunak azt mondta, hogy a britek jogos elvárása, hogy hozzáértő kormány vezesse az országot. Megjegyezte: országuk rendkívüli kihívásokkal néz szembe, és hogy a Johnsonnal közös, jövő héten esedékes közös beszédükre készülve megértette, hogy nézeteik alapjaiban eltérőek. „Szomorú érzés, de arra jutottam, hogy a jövőben így nem folytathatom tovább."

A BBC szerint a kedd esti órákban a brit kormány összeomlása látható, és ha a lemondási hullám a következő órákban vagy napokban sem áll le, akkor Boris Johnsonnak is le kell mondani a posztjáról. Úgy vélik, hogy egy miniszter elvesztése még kimagyarázható lett volna, de hogy a kabinetből miatta távozott a két legerősebb embere, azzal kritikus helyzetbe került. 

A Guardian szerint Johnson kormányfői karrierjének valószínűleg vége, és már csak az a kérdés marad nyitva, hogy politikai ellenfelei milyen gyorsan tudnak elbánni vele.

Johnson két minisztere távozásával kapcsolatban megjegyezte, hogy sajnálja a felmondásukat. 

Johnson támogatói

Nadine Dorries kulturális miniszter közölte, hogy 100 százalékban Boris Johnson mögött áll, és hozzátette, hogy szerinte Johnson következetes, és mindig jó döntéseket hoz. 

Jacob Rees-Mogg, a Brexittel kapcsolatos lehetőségeket felügyelő miniszter szerint Johnson a hivatalában maradhat. 

Alister Jack aSkócia ügyeiért felelős tárca vezetője közölte, hogy "teljes mértékben támogatom a miniszterelnököt, és sajnálom, hogy ilyen remek munkatársak hagynak itt minket."

A lemondások hátterében

Májusban Boris Johnsont egy parlamenti vitában élesen bírálták amiatt, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások idején a miniszterelnöki hivatalban rendezett partikat, melyek egyikén maga is részt vett. Akkor közölte, hogy emiatt nem kíván lemondani. Hozzátette, hogy a kormány reméli, hogy most már „túlléphet" az ügyön és a brit népet érintő legfontosabbakra összpontosíthat.

A parlamenti vitára azután került sor, hogy nyilvánosságra hozták azt a 60 oldalas, bizonyító erejű fotókat is tartalmazó vizsgálati jelentést, mely szerint az összejövetelek közül „legalább néhány" súlyos mértékben megsértette a kormány meghatározó posztjain dolgozóktól elvárt magas szintű normákat, és azokat a magatartási normákat is, amelyeknek betartását éppen a kormány várta el a brit lakosságtól az adott időszakokban.

A Partygate néven elhíresült ügyben rendőrségi vizsgálat is zajlott, melynek eredményeként összesen 126 pénzbírságot róttak ki 83 kormánytisztviselőre, köztük Johnsonra is.

Az ügy párton belül is feszültséget okozott. 

A Partygate miatt Konzervatív Párton belüli bizalmi szavazást írtak ki, de június 7-én kiderült, hogy Johnson maradhat miniszterelnök, és tovább vezetheti pártját, noha párttársai 41,2 százaléka leváltotta volna.

A bizalmi szavazáson 211-en voksoltak Johnsonra, ellene pedig 148-an.

Június 24-én az Euronews is megírta, hogy elveszített két parlamenti mandátumot a brit Konzervatív Párt.

A wakefieldi előrehozott választáson a Munkáspárt visszaszerezte a 2019-ben elveszített körzetet. Ennél nagyobb meglepetés, hogy a stabil konzervatívnak tartott Tiverton and Honitonban is kikapott a kormánypárt, a Liberális Demokraták jelöltje 6 ezer szavazatos előnyt faragott az előző választás 24 ezer fős lemaradásából.

A vereségek miatt újra nő a nyomás a botrányokba keveredett kormányfőn, Boris Johnsonon. Az eredmények kihirdetése után a Konzervatív Párt társelnöke, Oliver Dowden lemondott tisztségéről, pedig őt eddig Johnson egyik lojális szövetségesének tartottak.