Az Euractiv információi szerint ideológiai vita bontakozott ki az ID-frakcióban a Salvini vezette Lega középre húzása miatt.
HIRDETÉSA francia Nemzeti Összefogás (Rassemblement National, Marine Le Pen pártja) és a Salvini-féle olasz Liga közötti ideológiai megosztottság aláássa az európai szélsőjobboldali pártok egységet - tudta meg az Euractiv európai portál.
A lapnak az Európai Parlament radikális jobboldali Identitás és Demokrácia (ID) csoportjához tartozó források azt mondták, a megosztottság egyik oka, hogy a Liga nacionalista szélsőjobboldali erőből inkább jobbközép párttá vált, és részt vesz az Európa-barát Mario Draghi által vezetett olasz kormánykoalícióban.
Az ID tíz szélsőjobboldali európai pártot tömörít - köztük a Nemzeti Összefogást, a német Alternative für Deutschlandot (AfD) és a csoport legnagyobb, 24 képviselővel rendelkező pártját, a Ligát, amely egyben a csoport elnökségét is betölti.
- mondták az Euractiv-nak ID-s források.
Irány a közép
Az elmúlt harminc évben a Liga az 1990-es évek olasz szeparatista pártjából a 2010-es években Matteo Salvini vezetésével Európa-ellenes erővé vált. Ugyanakkor a párt Európához való hozzáállása határozottan módosult: korábbi fő politikai üzenete a blokkból való kilépés volt, ez mára a több nemzeti szuverenitás követelésére, de az EU égisze alatt maradásra változott.
A változás legszembetűnőbb jele az volt, amikor a Liga 2021 februárjában csatlakozott az Európai Központi Bank korábbi elnöke, Draghi kormánykoalíciójához, és három miniszteri posztot is kapott.
Matteo Salvini egyike azon radikális jobboldali európai politikusoknak, akikre Orbán Viktor évek óta számít egy európai radikális jobboldali szövetség, illetve pártcsalád létrehozásában (a Fidesz idén tavaszi választási győzelme után Orbán Viktor - közvetlenül a pápa után - azonnal Salvinit sietett meglátogatni). Ez a szövetség azonban máig nem jött össze.
2021. júliusában 16 uniós ország szélsőjobboldali pártjai - köztük a lengyel PiS, a magyar Fidesz és az olasz Lega - aláírtak egy dokumentumot, amelyben "jobboldali pártok" összefogására hivatkoztak az EU reformja érdekében. A még abban az évben megtartott varsói csúcsra sem Salvini, sem a rivális Olasz Testvérek elnöke, Giorgia Meloni nem ment el. 2022. január végén végül kilenc szélsőjobboldali és nacionalista európai vezető állapodott meg Madridban a "hazafias Európa útitervéről".
Az orosz választóvonal
Markáns választóvonal az európai radikális jobboldalon belül az Oroszországhoz való viszony: az ID-ben a legtöbb párt, így Marine Le Penék, az osztrák FPÖ, a Lega stb. Putyin-párti (ez a háború kezdete óta némileg változott). A Jaroslaw Kaczynski vezette lengyel Jog és Igazságosság (PiS) azonban markánsan oroszellenes, és ez az Ukrajna elleni orosz agresszió óta csak erősödött.
Salvini hosszú évekig tartó Putyin-pártisága (még 2019-ben is "az egyik legnagyobb államférfinek" nevezte) egyébként olyan erős nyomot hagyott az európai politikusokban, hogy amikor a politikus márciusban egy humanitárius misszió tagjaként a lengyel-ukrán határhoz utazott, Przemysl város polgármestere először megköszönte az olaszok segítségét, majd egy putyinos pólót vett elő, és azt mondta Salvininek, hogy ebben kísérje el őt a határra, a menekültközpontokba.