Az országra bármikor lecsaphat egy szökőár. A lakosokat fel kell készíteni a természeti katasztrófára, hogy tudják mit kell tenniük. Ezen dolgozik az UNESCO.
HIRDETÉSAz UNESCO tájékoztatta Máltát arról, hogy harminc éven belül szökőár csap le az országra. 2023 végéig legalább az egyik tengerparti városnak fel kell készülnie erre - számol be róla a Times of Malta. A következő három évtizedben bekövetkező cunami esélye száz százalékos - közölte az UNESCO, és felszólította a Földközi-tenger partján lévő veszélyeztetett városokat, hogy készüljenek fel a természeti katasztrófára.
Máltára nagy hatással lenne egy cunami, a rengeteg drága hajó miatt – mondta Denis Chang Seng. Nem az a kérdés, hogy lesz-e cunami, hanem az, hogy mikor – tette hozzá az Atlanti-óceán északkeleti részén, a Földközi-tengeren és a hozzá kapcsolódó tengereken működő cunami előrejelző és mérséklő rendszerrel foglalkozó koordinációs csoport programszakértője.
Az UNESCO kockázatfeltáró nyilatkozata egy méteres hullámokat emleget a Földközi-tenger egész térségében. Ezek megmozdíthatják és felemelhetik az autókat a földről, míg a kisebbek 65 km/órás sebességű vízfalakat eredményezhetnek. Chang Seng szerint egy közelgő szökőár szigetre gyakorolt hatásának kiszámításához társadalmi-gazdasági adatokra és a vagyontárgyak értékének ismeretére lenne szükség. A kockázat tényleges, nem csupán statisztika és elmélet, amint azt a 2017-ben és 2020-ban Görögországban és Törökországban már bekövetkezett cunamik is bizonyítják – hangsúlyozta a szakértő. "Nem kell 30 évet várni egy cunamira. Bármikor bekövetkezhet; akár már holnap" - mondta Chang Seng.
Bernardo Aliaga, az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetének vezető szökőár-szakértője megerősítette, hogy a Földközi-tenger szívében fekvő Málta veszélyben van, és hogy a károk enyhítésére irányuló intézkedések már folyamatban vannak. Az EU által finanszírozott, harminc hónapos CoastWAVE projekt keretében Málta csatlakozik hat másik mediterrán országhoz, amelyek közösségeit cunamira felkészültnek ismerik el, egy állandó cunamiriasztó rendszerrel látják el őket.
Az UNESCO és helyi partnerei, a Máltai Egyetem és a Polgári Védelmi Minisztérium (CPD) felkészültek - mondta Pauline Galea szeizmológus, az egyetem földtudományi tanszékének munkatársa. A CPD Polgári Védelmi Minisztérium egy Földközi-tengeri szökőár esetén üzenetet kap a római regionális cunami-szolgáltatótól. Máltán még nincs nemzeti szökőár-előrejelző központ, az egyetem vállalja ezt a szerepet. Az országnak azonban fontolóra kell vennie a megfelelő struktúra létrehozását, amely az olaszországi, görögországi vagy törökországi szolgáltatóktól kapja a cunami-információkat - mondta Chang Seng.
Az UNESCO által finanszírozott projekt felkészíti a közösségeket a természeti katasztrófára. Az esettanulmányként kiválasztott Marsaxlokk lesz az első "szökőárra kész" település Máltán, ha megfelel a tizenkét kritériumnak. A település készen áll arra, hogy csatlakozzon huszonegy ország negyven "szökőárra kész" városához. A program része az UNESCO azon erőfeszítéseinek, amelyeket az ENSZ a lisszaboni óceánokról szóló konferenciája előtt indított el annak érdekében, hogy minden veszélyeztetett közösség megtudja, mit kell tennie egy szökőár esetén. Marsaxlokkban információs táblákat tettek ki az utcákra, szirénákat telepítettek és teszteltek egy gyakorlat során tavaly novemberben. A háromezer lakosból hatszázötvenen, köztük tizenöt gyermek és százharmincöt 65 év feletti személy volt az evakuálási zónában, akiket a szökőár érinthet, a területen száznegyvenhárom épület van.
"Ez egy halászkikötő, így az emberek és a hajók is veszélyben lennének, fel kell készülni a válaszlépésekre" - mondta Chang Seng, megjegyezte, hogy a halászok csak ültek és néztek a gyakorlat alatt. "A közösség felelősségvállalásáról és elkötelezettségéről van szó" - hangsúlyozta, hozzátette, hogy szeretnék, ha a halászok, vendéglősök, tanárok és diákok, sőt még a szállodák és üdülőhelyek is a fedélzeten lennének és támogatnák őket. Az elképzelés szerint a projektet más máltai közösségekre is kiterjesztenék, az UNESCO pedig továbbra is várja az uniós és más forrásokból származó finanszírozást. Chang Seng szerint az embereknek meg kell érteni, hogy nagy a veszély és erre fel kell készülni. Az előrejelzések szerint a Földközi-tenger partján fekvő településeken a cunami kockázata a tengerszint emelkedésével ugrásszerűen megnő, és annak hatásfoka is.
A 2004-es indiai-óceáni cunami során becslések szerint kétszázharmincezer embert vesztette életét tizennégy országban, míg a 2011-es 9,1-es erősségű, közel negyven méteres magasságot elérő földrengés és szökőár tizennyolcezer ember halálát okozta Japánban. A Csendes- és az Indiai-óceánon - ahol a legtöbb szökőár keletkezett – az emberek tisztában voltak a veszéllyel, de más part menti régiókban, köztük a Földközi-tenger térségében alábecsülték azokat. Máltán lesznek evakuációs térképek, gyakorlatokat hajtanak végre, és riasztásokat is bevezetnek. Egy helyi szökőár esetén legfeljebb húsz perc van addig, míg az első hullám eléri a partot. A második hullám nagyobb, negyven perccel az első után érkezik.