A háborús inflációt csak a békével lehet megoldani, fokozni kell a haderőfejlesztést, és Magyarország tárgyalni sem hajlandó az orosz gázembargóról – ezekről beszélt Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban, miután hazatért az EU- és a NATO-csúcsról.
HIRDETÉSA háborús inflációt csak a békével lehet megoldani, fokozni kell a haderőfejlesztést, és Magyarország tárgyalni sem hajlandó az orosz gázembargóról – ezekről beszélt Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban, miután hazatért az EU- és a NATO-csúcsról.
Orbán elmondta, úgy jött haza a csúcsról, hogy „folyamatosan szólt a vészcsengő a fejében”, mert bár most úgy tűnik, hogy a harcok nagyon messze zajlanak, a háborús zóna hamarosan közelíteni fog Magyarország felé. Ezért a haderőfejlesztést két-háromszorosára kell gyorsítani, a „félbékés állapotból ki kell rántani a hadsereget, „a békeidőre jellemző nyolc órás munkaidőnek most vége van”.
A védelmi képességek radikális fejlesztésére van szükség, és a NATO is érzi, hogy baj van, ezért arról döntettek, hogy megerősítik a szövetség keleti szárnyát, így Magyarországot és Lengyelországot is. Ezt most kell meglépni, mert a védelmi felkészülés évekig eltarthat; amikor a baj beütött, már hiába akarunk katonákat képezni és fegyverrendszereket fejleszteni. „Megfeszített munkát fogok kérni a honvédelmi minisztertől” – hangsúlyozta.
Az inflációt is csak a békével lehet megállítani
Magyarországnak a béke oldalán kell lennie, a háborús inflációt nem lehet másképpen megakadályozni, csak ha a háborúnak vetünk véget - mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor jelezte: Magyarország bizonyos termékek árát hatóságilag korlátozza, azonban ezzel a háborús inflációt csak időlegesen és részlegesen lehet megfékezni.
Ezért Magyarországnak és az összes európai országnak az az érdeke, hogy minél előbb vége legyen a háborúnak. Nem szankciókat kell kivetni, hanem el kell érni, hogy tűzszünet legyen, majd meg kell állapodni a béketárgyalások keretéről. A békével mindenki jól járna - hangsúlyozta a kormányfő, aki szerint azonban Magyarországon kívül mások nem képviselik ezt az álláspontot, nem "ütik meg ezt a hangot".
Azt is leszögezte: háborús helyzet van, nem támadunk, hanem védekezünk, nem most van az ideje annak, hogy "előre tudjunk lépni egy vagy kettőt" a fejlesztésekben vagy akár bérkérdésekben. A siker, az eredmény ma az, ha nem csúszunk vissza, hanem "meg tudjuk vetni a sarkunkat" és nem engedjük, hogy a háborús helyzet visszatoljon bennünket a gazdasági fejlettség és az életszínvonal tekintetében - mondta. Hozzátette: a kormány azt vállalta, hogy megvédi a teljes foglalkoztatást, a családtámogatási rendszert, a rezsicsökkentést és a nyugdíjakat.
Magyarország egy kérdésben nem enged
Az orosz gázembargóról Magyarország még tárgyalni sem hajlandó, ezt jelezték is a csúcs kezdetén. Orbán szerint nem szankciókra, hanem azonnali tűzszünetre és békére volna szükség, Magyarországon kívül azonban nem nagyon akad, aki így látja.
Vannak élet-halál kérdések, pontok, amelyekből Magyarország nem engedhet, ilyen az energia kérdése, de ahol nem életbevágó a dolog, ott engedni kell, máskülönben elveszítjük a szövetségeinket, mondta a miniszterelnök a vétóval kapcsolatban.
Ukrajna tagjelöltsége jó a magyaroknak
Ukrajna európai uniós tagjelöltsége segíti az ott élő magyarok jogainak érvényesítését - hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: a tagjelöltség "a kezdő lépés", ami nem jelenti azt, hogy meg is kezdődnek a tárgyalások; ehhez feltételeket kell teljesítenie Kijevnek, köztük olyan európai uniós és benne magyar elvárásokat, amelyek az ott élő kisebbségekre vonatkoznak.
Sokkal jobb helyzetben vagyunk az ott élő magyarok jogainak érvényesítése tekintetében, mint lennénk, hogy ha Ukrajna nem kérte volna a tagjelölti státust - fogalmazott Orbán Viktor.
Azt ugyanakkor nem tudták elérni, hogy Bosznia is bekerüljön a tagjelölti státuszúak körébe, pedig a Balkán felvétele az EU-ba létszükséglet volna mindannyiunk számára.