Bekérette a brit nagykövetet az orosz külügy a brit kormány "sértő" kijelentései miatt

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav  & Reuters
Deborah Bronnert, az Egyesült Királyság oroszországi nagykövete Putyin elnökkel 2020-ban a beiktatási ceremóniáján
Deborah Bronnert, az Egyesült Királyság oroszországi nagykövete Putyin elnökkel 2020-ban a beiktatási ceremóniáján   -   Szerzői jogok  Alexei Nikolsky/AP   -  

Behívatta az orosz külügy a moszkvai brit nagykövetet csütörtökön, miután élesen elítélték a "sértő" brit kijelentéseket - ideértve azt a feltételezést is, hogy az oroszok a nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetnek.

Az orosz külügyminisztérium szerint "dorgálásban" részesítették Deborah Bronnert brit nagykövetet a "brit vezetés nyíltan goromba állításai miatt Oroszországról, annak vezetőjéről és hivatalos képviselőiről, csakúgy, mint az orosz népről".

A minisztérium közleménye szerint Bronnertnek átnyújtottak egy memorandumot is, melyben azt írják: "a sértő retorika az Egyesült Királyság hatóságainak képviselői részéről elfogadhatatlan. Egy udvarias társadalomban az ilyen kijelentésekért bocsánatot szoktak kérni."

A minisztérium szerint Oroszország tiltakozott a nagykövetnél az olyan kijelentések miatt is, melyek "szándékosan hamis információkat" tartalmaznak, ideértve "a nukleáris fegyverek használatáról szóló, feltételezett orosz fenyegetést". A brit külügyminisztérium még nem reagált a fejleményekre.

Durva kommentháború alakult ki a britek és az oroszok közt

Az orosz-ukrán háború miatt Oroszország kapcsolata a legtöbb nyugati országgal mélyponton van - de még így is kitűnik közülük az a vitriolos kommentháború, amit a briteknek tartogatnak, miután az ország Kijev egyik legfőbb támogatójaként pozicionálta magát, mind retorikai, mind fegyverszállítási szinten.

Februárban a Kreml elítélte és "abszolút mértékben elfogadhatatlannak" nevezte a brit külügyminiszter, Liz Truss kijelentését arról, hogy Oroszország és a NATO között fennáll a válság kialakulásának esélye, miután Moszkva lerohanta Ukrajnát. Az események azonban június utolsó hetére eszkalálódtak igazán.

A brit védelmi miniszter, Ben Wallace a BBC-nek adott hét eleji interjújában azt mondta, Putyin "kisember-szindrómában" szenved, az orosz külügyminisztérium szóvivőjéről, Maria Zaharováról pedig kijelentette: olyan "mint egy bohózat - minden héten kiad egy nyilatkozatot, amiben mindenkit azzal fenyeget, hogy atomot dob rájuk."

Kedden, a madridi NATO-csúcson a brit kormányfő egy interjúban így fogalmazott: "Ha Putyin nő lenne, ami nyilvánvalóan nem így van, de ha az lenne, akkor nem hiszem, hogy belevág egy efféle őrült, macsó küldetésbe, mint az ukrajnai háború – mondta Boris Johnson. – Ez a toxikus maszkulinitás tökéletes példája." Johnson a G7 csúcson, egy nappal korábban még azzal viccelődött, hogy talán nekik is meg kéne mutatniuk mellizmaikat, mint ahogy azt az orosz elnök teszi évek óta a róla közreadott képeken.

Johnson kijelentését Putyin egy nappal később visszautasította, és Margaret Thatcherrel példálózva vágott vissza, mondván: 40 évvel ezelőtt éppen egy nő, az akkori brit miniszterelnök, Margaret Thatcher döntött úgy, hogy katonai műveletet indít Argentína ellen. Az orosz elnök szerint Thatcher döntését birodalmi ambíciók vezérelték, ezért nem hagyta, hogy a gyéren lakott, brit fennhatóságú Falkland-szigeteket Argentína elfoglalja.

Putyin azt sem hagyta szó nélkül, hogy Johnson a G7-ek vezetőinek körében az ő korábbi fotóin és pózolásain gúnyolódott. Szerinte a nyugati politikusok gusztustalanul néznének ki, ha megpróbálnák utánozni az ő megjelenését.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője később Johnson kijelentéseiről azt nyilatkozta, hogy néhány közülük egyenesen "gyalázatos" volt.