Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Tényleges életfogytiglani büntetést kapott, mégis szabadulhat a párizsi terrorkommandó túlélő tagja?

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
A 2021 szeptember 8-ai tárgyaláson csak rajzot készíthettek a vádlottakról - Abdeslam feketében, a jobb oldalon látható
A 2021 szeptember 8-ai tárgyaláson csak rajzot készíthettek a vádlottakról - Abdeslam feketében, a jobb oldalon látható   -   Szerzői jogok  Noelle Herrenschmidt/Noelle Herrenschmidt

Tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték a 2015. november 13-ai párizsi merényletek miatti perben a terrorista kommandó csapat egyetlen életben maradt tagját, Salah Abdeslamot. A francia büntetőtörvénykönyv szerint ez a legsúlyosabb kiszabható büntetés, miután nem teszi lehetővé, hogy a büntetést megrövidítsék. Van viszont lehetőség felülvizsgálat kérelmére.

A francia törvény szerint harminc év elteltével a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt kérheti, hogy vizsgálják felül a büntetését és ne kelljen élete végéig börtönben maradnia - ezt a kedvezményt azonban csak akkor adják meg neki, ha azt látják, hogy komoly szándéka van a társadalomba való reintegrációra.

A bíróság még ebben az esetben is csak szigorú feltételek esetén tudja felülvizsgálni a kiszabott büntetést. Először egy öttagú, a fellebbviteli bíróságon dolgozó magisztrátusokból álló bizottságot hoznak létre, akik megállapítják, hogy van-e helye az ítélet felülvizsgálatának.

Ezután a bíróságnak arról is meg kell győződnie, hogy a felülvizsgálatról szóló döntés nem jelent veszélyt a közrend megzavarására nézve és össze kell gyűjteni az áldozatok véleményét is az ügyben. Emellett három, egymástól független orvosszakértőből álló kollégiumot hoznak létre, melynek véleményeznie kell az elítélt állapotát és hogy veszélyt jelent-e a társadalomra, majd ezt az állásfoglalást is alapul veszik.

Tíz hónapig tartott a tanúvallomások és kihallgatások sora

A 2015-ös novemberi párizsi támadásokban százharminc ember vesztette életét. A büntetőügyben húsz vádlott volt, köztük a terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja, Salah Abdeslam. A bíróságon eddig csak tizennégy vádlott jelent meg, a többi hat eltűnt vagy feltehetőleg meghalt.

Abdeslam nem tagadta, hogy más öngyilkos merénylőket kitett az autójából, de azt mondta, nem vitte véghez a küldetését, hogy felrobbantsa magát egy észak-párizsi bárban. Az ügyészek azonban azt állítják, hogy csak azért nem tudta megtenni ezt, mert a felszerelése nem működött.

A halálbüntetés eltörlése után ez lett a legszigorúbb büntetés

A tényleges életfogytiglani büntetést a halálbüntetés 1981-es eltörlése után 13 évvel, 1994-ben hozták vissza, egy akkoriban különösen nagy felháborodást keltő eset miatt, melyben egy korábban szexuális erőszak miatt már elítélt férfi megerőszakolt és megölt egy kislányt. Eddig összesen négy esetben alkalmazták az 1994. február elsején jogerőre emelkedett törvényt, mind a négy esetben kiskorúak sérelmére elkövetett erőszak és kínzás, majd az áldozat megölése miatt.

- 2007-ben, a "Pierrot le fou" (Bolond Pierrot) néven emlegetett Pierre Bodein ellen

- 2008-ban, Michel Fourniret ellen - ő még a harmincadik év letelte előtt elhunyt a börtönben

- 2013-ban, Nicolas Blondiau ellen és

- 2016-ban, Yannick Luende Bothelo ellen.

2011-ben a tényleges életfogytiglant, melyet eleinte valóban csak a kiskorúak elleni gyilkosságok esetén szabtak ki, kiterjesztették a közrend fenntartásában részt vevők (fegyveres erők, bírósági alkalmazottak, börtönőrök) elleni gyilkosság vagy gyilkossági kísérlet elkövetőire is. A 2015-ben elkövetett merényletek után pedig még tovább bővítették a kört, kiterjesztve azt a terrorista bűncselekmények elkövetőire is - de a 2016 júniusában jogerőre emelkedett törvény nem visszamenőleges hatályú