A kormányok és a városok is sokat tehetnek azért, hogy könnyebb legyen elviselni a hőséget, de ez persze pénz és akarat kérdése.
HIRDETÉSA kormányok és a városok is sokat tehetnek azért, hogy könnyebb legyen elviselni a hőséget, de ez persze pénz és akarat kérdése. Természetesen mindenkinek érdemes magára is figyelni, és a mediterrán országokban élőktől is elleshetünk néhány praktikát.
Becslések szerint évente 480 ezren halnak meg a világon a hőség miatt, de ennek nem feltétlenül kellene így lennie. A veszélyeztetettebbekre különösen kell figyelni ilyenkor, de az önkormányzatoknak és a kormányoknak is fontos feladatuk, hogy segítsenek a túlélésben.
Azért is lenne sürgető a megoldáson dolgozni, mert a klímaváltozás egyértelműen ront a helyzeten: egy 2020-ban készült ausztrál tanulmány világosan kimutatta, hogy az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribbá váltak a hőhullámok, és egyre tovább is tartanak.
Mit tehetnek a kormányok és önkormányzatok?
Európában a lakosság 75 százaléka él városi környezetben, ahol a sok beton miatt különösen nehéz elviselni a kánikulát. Egy 2019-es tanulmány azonban bebizonyította, hogy minél több fa van egy városban, annál jobban lehet csökkenteni a hőérzetet, de igazából nagy tudomány nem kell hozzá, hogy ezt elképzeljük.
Míg az utakhoz hasonló felületek elnyelik a hőt, a fák hűtik a környezetüket: a gyökereiken keresztül vizet vesznek fel, és azt a légkörbe bocsátják. Ezért több európai városban azt a célt tűzték ki, hogy a következő években, évtizedekben jelentősen megnövelik a fával borított felületek arányát – Barcelonában például a következő húsz évben 25-ről 30 százalékra.
A másik kézenfekvő megoldás: víz, víz, víz. Bár a vízhasználat miatt luxusnak tűnhet egy-egy szökőkút megépítése, az igazság az, hogy ezek nagyon jól hűtik a környezetüket. A víz elnyeli és továbbítja a hőt, ivóvizet biztosít a kitikkadt emberek számára, és a párolgás révén csökkenti a levegő hőmérsékletét.
Nem véletlen, hogy sok mediterrán nagyvárosban szinte minden sarkon találni szökőkutat, de például London is azt tervezi, hogy szökőkutak építésével próbál alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz.
A C40 Cool Cities Network nevű szervezet összeállított egy javaslatcsomagot a városok számára, amelyben ötleteket adnak, hogy milyen módszerekkel tudják hűvösebbé tenni a településeket. A fent említetteken túl még számos kevésbé költséges megoldást is ajánlanak, például a tetők fehérre festését, vagy éppen maguknak az épületeknek a "zöldítését".
Mit tehet az ember a saját szervezete védelmében?
Sokféle trükköt, praktikát találni az interneten, hogy mivel tudjuk enyhíteni a kánikula hatásait, hogyan védhetjük meg a saját szervezetünket. Nyilvánvalóan a két legfontosabb szabály a megfelelő folyadékfogyasztás és az, hogy ne menjünk napra.
Emellett azonban sokat segíthet a természetes anyagokból készült ruhák viselése. A pamutból vagy vászonból készült ruhák hűvösebben tartják az ember testét, felszívják az izzadságot, és lehetővé teszik a levegő mozgását is a test körül.
Bár sokak szerint a langyos, meleg folyadék ilyenkor a legjobb, mások a jéghidegre esküsznek, mindenesetre egy mentatea hidegen és melegen fogyasztva is erőteljes frissítő és hűsítő hatással van a szervezetre. Ráadásul a menta nem túl igényes növény, könnyen termeszthető a kertben vagy akár a balkonon is.
Ha valaki anyagi vagy környezetvédelmi megfontolásból nem használ az otthonában légkondicionálót, akkor egy nyitott ablak és egy ventilátor segítségével csinálhat kereszthuzatot a lakásban. Az is segít, ha egy lefagyasztott palack vizet tesz az ember a ventilátor elé, ezzel fokozni lehet a hűsítő hatást.
Spanyol kollégánk hasznos tanácsai kánikula idejére
A szieszta minden bizonnyal az egyik legismertebb spanyol szokás a világon. Kollégánk, Rafael Cereceda szerint ennek nem a spanyolok lustasága az egyik legfőbb oka, hanem ez az egyik olyan találmány, amivel túl lehet élni a nyári hőséget. Ahogy egyre több a hőhullám Európában, egyre több ember érti meg, hogy a hosszú délutáni munkaszünet nem az alvásigényről szól, hanem a túlélésről.
Spanyolországban a legfontosabb szabály, hogy árnyékban kell maradni. A spanyolokat elborzasztja az a látvány, amikor a turisták a kora délutáni napsütésben grasszálnak a turisztikai célpontok környékén, amikor a legerősebben süt a nap. Szerintük ha mindenáron menni akarnak valahova, ilyenkorra érdemes időzíteni a szűk sikátorokból és labirintusszerű utcákból álló városrészek látogatását, ahol napközben is sok árnyékot találni.
A külföldiek meg vannak lepődve azon, hogy a spanyolok milyen későn vacsoráznak, vagy mennek szórakozni. De, ahogy ezt a legtöbb európai ország lakói is tapasztalják már, ha 40 fokos hőség van, akkor eszük ágában sincs este 8 előtt kimenni az utcára.
Kisebb adagokat, és friss ételt kell enni - ez a receptje a spanyoloknak a kánikula túlélésére. Spanyolországban ez is adott: nyáron különösen életmentő a tapas és a gazpacho fogyasztása, de minden kultúra megtalálhatja erre a saját verzióját.