Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Környezetvédelmi biztos: a zöld megállapodás a geopolitikai szabadságunknak is jót tesz

Access to the comments Kommentek
Írta: Gregoire Lory
euronews_icons_loading
Környezetvédelmi biztos: a zöld megállapodás a geopolitikai szabadságunknak is jót tesz
Szerzői jogok  euronews

Háború Ukrajnában, emelkedő energiaárak, növekvő infláció és megélhetési költségek. Hogyan tudja az Európai Unió fenntartani a klímaterveit, és meggyőzni a polgárait, hogy 2050-re kötelezzék el magukat a szén-dioxid-semlegesség mellett? Ez a kihívás vár az uniós környezetvédelmi biztosra. Virginijus Sinkevičiust az Euronews riportere, Grégoire Lory kérdezte a Global Conversationben.

Grégoire Lory, Euronews:Bemutatott néhány javaslatot a természet helyreállítására. Mik a céljai ennek a törvénynek?

Virginijus Sinkevičius, környezetvédelmi uniós biztos: Ma valóban hatalmas lépést tettünk, a természet védelmétől a helyreállításáig. A fő cél pedig az, hogy 2030-ra 20%-os legyen a természet helyreállítása az EU-ban. Vannak különböző ökoszisztéma-célkitűzéseink is, amelyek magukban foglalják a tőzeglápokat, a füves területeket, a beporzókat és így tovább, sőt, még a városi területeket is, ami szerintem nagyon fontos az európaiak szívének, különösen a lezárások óta, amikor rájöttek, hogy mennyire hiányzik a zöld terület a városokban. Célunk tehát az, hogy 2030-ra a városi területek zöldfelületi lefedettségét 5%-kal növeljük.

G.L:Milyen ára van a tétlenségnek, és milyen előnyökkel jár a biológiai sokféleség helyreállítása?

V.S: Egy igazán átfogó hatástanulmányt végeztünk. Majdnem 700 oldal. A legfontosabb dolog valóban az előnyök kihangsúlyozása, hogy ha cselekvésről vagy tétlenségről beszélünk. Nem szabadna tovább élnünk abban a hitben, hogy a természetért való cselekvés, a természet helyreállítása csak költségekkel jár, és nincs haszna. A hatástanulmányunk azt mutatja, hogy egy befektetett euró 8 eurónyi hasznot hoz. És ezek az előnyök közvetlenül, például a gazdákon keresztül, a terméshozam növekedése révén jelentkeznek, mert ugyan ki tudna termelni, ha nincs nagy hatékonyságú, termékeny talaj, ha nincs beporzás? A közvetlen mezőgazdasági termelés 5 milliárd euró értékű része ténylegesen a beporzástól függ. Tehát a beporzók csökkenése veszélyezteti ezt a mezőgazdasági termelést. Úgy gondolom, hogy a természet helyreállításába való befektetésnek egyértelmű előnyei vannak. És nagyon örülök, hogy konkrét számok támasztják alá a jogszabályainkat.

G.L:Milyen intézkedésekre van szükség a természet helyreállításához?

V.S: Például az erdőket lehetne kezelni, de fenntartható módon, a talaj veszélyeztetése nélkül, hogy az a talaj az erdőgazdálkodás után is képes legyen szén- és vízfelvételre. Ha a tőzeglápokat vesszük, ott alapvető a földek újranedvesítése és a tőzeglápok helyreállítása. Alapvetően általában hagyni kell, hogy a természet tegye a dolgát, de ez nagyban függ az ökoszisztémától. Nagyon fontos, hogy a jogszabály elfogadása után a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy elkészítsék terveiket, megvizsgálva, melyik ökoszisztéma a legfontosabb számukra, melyek a prioritások, és hogyan állítják helyre azokat. Így a döntést a tagállamokra hagyjuk.

G.L:A természet-helyreállítási törvényben téma a növényvédő szerek csökkentése is. Ezen néhány tagállam szeretne változtatni. Mit szól ehhez?

V.S: Nem, inkább arról van szó, hogy a tagállamok egy nagyon fontos különbségre hívták fel a figyelmet. Ha megnézzük az egy négyzetméterre jutó növényvédő szerek arányát a különböző államokban, láthatjuk, hogy néhány országban nagyon intenzíven használják ezeket, másokban pedig alig. És ha az Európai Unióban egységesen 50%-os csökkentést akarunk, akkor mindenkinek ennyivel kell csökkentenie? Néhány országban az 50%-os csökkentés nagy kihívást jelentene, ahol viszont sok növényvédőt használnak, ott nem olyan nagy kihívás.

G.L:A gazdasági nehézségek és a háború közben is prioritás marad a zöld megállapodás az EU számára?

V.S: Energiafüggőségünk rendkívül veszélyes, amit ma Oroszország nyíltan kihasznál, és megpróbálja az európai országok zsarolására felhasználni. A zöld megállapodás tehát azt bizonyítja, hogy nemcsak az éghajlati ambícióinknak, ökoszisztémáink megmentésének, hanem geopolitikai döntéseinknek, szabadságunknak és ambíciónknak is jót tesz.

G.L:Több tagállam - Németország és Ausztria - fontolgatja néhány szénerőmű újraindítását. Ezt elfogadhatónak tartja? Hiszen ez ellentétes a szén-dioxid-semlegességi céllal.

V.S: Ez igaz. De azt is biztosítanunk kell, hogy a fogyasztók számára a piac stabilitása megmaradjon. Tehát ha ez az utolsó lehetőség, egy szükséges intézkedés, akkor meg kell fontolnunk. Eddig úgy látjuk, hogy ez nem lesz hatással a 2030-as vagy 2050-es céljainkra, és ez a legfontosabb. A zöld megállapodás nem rövid távú terv, hosszú távra szól. És természetesen hosszú idő alatt váratlan dolgok történhetnek. Tudja, ha két és fél évvel ezelőtt megkérdezte volna tőlem, mit várok ettől a bizottsági megbízatástól, teljesen mást mondtam volna. Először is, majdnem két évig világjárvány volt. Most háború van Európában, Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ez természetesen mindent megváltoztat, és nekünk is alkalmazkodnunk kell. De hosszú távon a céljaink változatlanok maradnak.

G.L:Az éghajlatváltozással kapcsolatos átállásnak ára lesz a polgárok számára, és a megélhetési költségek már most is emelkednek. Mikor fog csökkenni a számla?

V.S: Ez egy nagyon jó kérdés. A növekvő költségek nyilvánvalóan nem közvetlenül az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódnak. Először is, láttuk, mi történt az energiaárakkal. Tehát a fosszilis tüzelőanyagoktól és különösen a gáztól való függőségünk volt az első és legfontosabb kérdés a költségek befagyasztásában. Aztán ráadásul Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ez hatalmas sokk volt a globális értékláncok számára. Ezek az események mind nyomást gyakorolnak az európai árakra. Biztosítanunk kell, hogy a tagállamokban elegendő munícióval rendelkezzünk a legkiszolgáltatottabb csoportok, a szociálisan kiszolgáltatott rétegek támogatására, ezért különösen fontos, hogy a tagállamokban célzott intézkedéseket készítsenek elő, mire elkezdődik a fűtési szezon. Ugyanez vonatkozik az üzemanyagárakra is, de szerintem a válasz egyértelmű. Amikor teljesen függetlenek lesznek az energiaforrásaink egy harmadik országtól, az kevésbé tesz minket sebezhetővé, és biztonságot nyújt a fogyasztók számára az árak tekintetében.