NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Háborús és emberiesség elleni bűnöket ismert el a FARC utolsó parancsnoka

Kolumbiai katona egy leszámolás helyszínén
Kolumbiai katona egy leszámolás helyszínén Szerzői jogok Christian EscobarMora/AP
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Rodrigo Londoño ma már egy kolumbiai párt vezetője, de egykori harcosai közül még sokan nem tették le a fegyvert. Az állam és a FARC háborújában legalább 200 ezer ember halt meg.

HIRDETÉS

Elismerték a kolumbiai FARC gerillaszervezet utolsó vezetői, hogy harcosaik emberiesség elleni és háborús bűncselekményeket követtek el az elrabolt áldozatokkal szemben.

Az állam 2016-ban kötött békét a több mint tízezer tagot számláló Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkkel, amiért Nobel-békedíjjal tüntették ki Juan Manuel Santos elnököt. A szerződéssel egy több mint ötven évig húzódó és legalább kétszázezer áldozatot követelő konfliktus zárult le, legalábbis elvileg, számos kommunista gerilla ugyanis máig folytatja az ellenállást. A szervezet volt vezetői mindenesetre politikai pályára léptek, és együttműködnek a hatóságokkal.

„Vállaljuk egyéni és kollektív felelősségünket... A forradalmi eszmék nevében emberiesség elleni bűncselekményeket és háborús bűnöket követtünk el" - jelentette ki Rodrigo Londoño „Timochenko", a FARC utolsó parancsnoka az emberrablásokra utalva a bogotai béketörvényszék előtt. A Comunes párt vezetője a Twitteren is elismételte a vallomását, és bocsánatot kért a tetteiért.

Szavait azonban hűvösen fogadták egykori áldozatai, köztük egy politikus, aki nyolc év után szökött meg fogvatartóitól.

„Arra kérem, hogy mondja el nekünk az igazat. Mi megbocsátottunk, nyilván. De ez nem jelenti azt, hogy nincs szükségünk arra, hogy igazságot szolgáltassanak. Igazságot követelünk" - mondta Oscar Tulio Lizcano. 

A FARC tetteivel foglalkozó békéltető testület már több mint 21 ezer emberrablást tárt fel. A 2002-ben elnökjelöltként elrabolt Ingrid Betancourt még élesebben fogalmazott a gerillavezér vallomása után, mint Lizcano:

„Az igazság az, hogy számunkra ezek nem csak semleges megjegyzések, hanem minden szavuk olyan, mint egy tőrdöfés a szívünkbe."

A gerillák még egyáltalán nem tűntek el Kolumbiából

A 2016-os békekötés óta az ország egyes területein csak rosszabb lett a helyzet. A FARC feloszlásával ugyanis sok kisebb gerillaszervezet alakult, amelyek egymással is harcolnak, és a kommunista eszméket hátrahagyva ma már rendszerint csak a gazdasági haszonszerzés a céljuk. A kábítószerkereskedelembe belefolyó gerillák pedig egyes helyeken módszeresen irtják az útjukba kerülő őslakosokat. Erről szól az alábbi riport:

Kolumbiában nem csak a FARC egykori vezetőiből lettek politikusok a kormány ellen harcoló gerillák közül. Sőt, a nemrég megválasztott új elnök, Gustavo Petro korábban maga is egy gerillaszervezet, az M-19 tagja volt, tetteiért pedig a börtönt is megjárta, majd amnesztiát kapott. A baloldali politikus rendkívül szoros versenyben győzött Rodolfo Hernandez ellen.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Baloldali elnök vezetheti Kolumbiát

Sorra gyilkolják le az őslakosokat a drogkereskedők Kolumbiában

Kolumbia új elnököt keres, de csak a szélekről választhat