A legfrissebb Eurobarométer felmérés szerint nőtt az EU támogatottsága a háború kezdete óta. Az uniós szankciókat az emberek négyötöde támogatja, abban viszont nincs egyetértés, hogy meddig kell elmenni az európai értékek védelmében.
HIRDETÉSOroszország Ukrajna elleni háborúja megerősítette az EU támogatottságát az Európai Parlament friss Eurobarométer felmérése szerint. Az uniós tagság helyeslése majdnem kétharmados az EU-ban, és az emberek 80 százaléka támogatja az Oroszország elleni gazdasági szankciókat. Az arányok Magyarországon is hasonlók, még a szankciók támogatottsága is 72 százalékos. A női-férfi egyenjogúság vagy éppen a rezsivédelem tekintetében azonban messze vagyunk az uniós átlagtól.
Az európaiak csaknem 65%-a jó dolognak tartja hazája uniós tagságát, derül ki az Európai Parlament megbízásából készült, 2022 tavaszi Eurobarométer felmérésből. Ez az arány a mérések 2007-es kezdete óta egyszer sem volt még ilyen magas. A tagállamok legnagyobb részében a lakosság relatív többsége jó dolognak tartja hazája uniós tagságát, Görögország és Szlovákia kivételével, ahol csak a társadalom 41 százaléka vélekedik így.
Az Európai Parlament megbízásából készült legutóbbi, 2021 végi Parlaméter felmérés óta a legtöbb tagállamban jelentősen emelkedett a tagság pozitív megítélése, különösen Litvániában (+20 százalékpont), Máltán (+12 százalékpont) és Észtországban (+9 százalékpont). Magyarország az uniós átlaghoz közel helyezkedik el, a lakosság 60 százaléka szerint jó dolog hazánk uniós tagsága, míg csupán 5 százalék tekint rá negatívan.
A felmérésből az is kiderül, hogy az európaiak 52 százalékának pozitív a véleménye az EU-ról, míg 12 százalékuknak kedvezőtlen. Ez 3 százalékpontos emelkedés a tavalyi év november-decemberéhez képest, egyben a legjobb eredmény, amit 2007 óta mértek az Európai Parlament felméréseiben. Az egyes tagállamokban 32 százalékostól (Görögország) 76 százalékosig (Írország) terjed a támogatottság. Magyarországon a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív kép él benne az EU-ról, ez 2 százalékpontos csökkenést mutat a fél évvel ezelőttihez képest.
„Miközben a háború visszatért kontinensünkre, az európaiak nagyobb biztonságban érzik magukat az EU-hoz tartozva. Az európai polgárok ragaszkodnak a szabadsághoz, készek megvédeni közös értékeinket, és egyre jobban tudatosul bennük, hogy a demokráciát nem lehet adottnak tekinteni. A szankciók támogatása mutatja, hogy az európaiak készek árat fizetni a demokráciáért” - értékelte az eredményeket Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.
A magyarok támogatják a szankciókat, de a rezsijüket féltik
A legtöbb európai ember alapvető változásként érzékeli az ukrajnai háborút: 61%-uk nem bízik abban, hogy életük változatlanul folytatódik tovább (Magyarországon ez az arány 59%). A válaszadóknak csak mintegy harmada volt ezzel ellentétes véleményen. Az Európai Bizottság megbízásából készült, az elmúlt héten közzétett felmérés szerint tízből nyolc európai polgár az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciók mellett foglal állást - Magyarországon pedig a lakosság 72 százaléka támogatja a szankciókat.
A közelmúlt eseményei hatottak arra is, hogyan látják az európaiak a nemzetközi színtér fontos szereplőit. Oroszországról mindössze a válaszadók 10 százalékának van kedvező véleménye, ez a harmada a legutóbbi, 2018-as adatnak. Kínáé az utolsó előtti helyezés 22%-kal, ez 14 százalékpontos csökkenés. Összehasonlításként, az Egyesült Királyság (65%, 1 százalékpontos emelkedés) és az Egyesült Államok (58%, 13 százalékpontos emelkedés) megítélése sokkal kedvezőbb, mint korábban.
Az Egyesült Államokon kívül a vizsgált országok mindegyikének pozitívabb a megítélése Magyarországon, mint ami az uniós átlag. Kína esetében a legnagyobb a különbség, Törökországgal kapcsolatban is jelentős, és Oroszország esetében is szembetűnő.
Hasonlóan nagy a különbség az uniós átlag és a magyar álláspont között abban a kérdésben, hogy a közös európai értékek, például a szabadság és a demokrácia aktív védelme elsőbbséget élvez-e még akkor is, ha ennek hatása van az árakra és a megélhetési költségekre. Az uniós lakosság 59 százaléka inkább így vélekedik. Magyarországon viszont csak az emberek 32 százaléka látja így, és 67 százalékuk inkább azzal ért egyet, hogy az árak és a megélhetési költségek szinten tartása elsőbbséget kell, hogy élvezzen, még akkor is, ha ezáltal csorbulhatnak a közös európai értékek.
Fontos leszögezni azt is, hogy a kérdést nem általánosságban, hanem az ukrajnai háborúval összefüggésben tették fel a válaszadóknak. Az uniós összevetésből egyébként az látszik, hogy minél magasabb egy ország GDP-je, annál inkább hajlandó bevállalni a lakosság pluszköltségeket az uniós értékek védelmében.
A női-férfi egyenjogúságot nem nagyon kell védeni a magyarok szerint, a nemzeti identitásokat már inkább
Az infláció és a megélhetési költségek már az Ukrajnai elleni háború kezdete előtt emelkedni kezdtek, most pedig tízből négy európai mondta azt, hogy a háború következményeit saját életszínvonalukon is érzékelik. A fokozódó gazdasági nehézségek tükröződnek abban is, hogy az európaiak szerint mire kellene kiemelt módon összpontosítania az Európai Parlamentnek.
Az emberek a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni fellépést sorolják az első helyre (38%), ezt követi a közegészségügy (35%-kal, ami egyben jelentős, 7 százalékpontos csökkenés a hat hónappal ezelőttihez képest), majd a demokrácia és a jogállamiság jön 32 százalékkal, ami viszont 7 százalékpontos emelkedést mutat a fél évvel ezelőtti felméréshez képest. Magyarországon fordított a sorrend az élen, sőt, a szegénység elleni küzdelemnél több másik téma is nagyobb prioritást kapott a válaszadóktól. A klímaváltozás szintén jóval kevésbé tűnik fontosnak a magyarok szemében.
A háborúról és annak európai hatásáról alkotott közvélekedés abban is leképeződik, hogy az európai polgárok szerint mely fő értékeket kellene az Európai Parlamentnek elsősorban megvédenie: a demokrácia áll a lista élén 38%-kal, ami 6 százalékpontos emelkedés 2021 őszéhez képest. A második helyen az emberi jogok védelme az EU-ban és a világban, valamint a szólásszabadság védelme áll, egyaránt 27%-kal.
Magyarországon a válaszadók többsége szintén a demokrácia és az emberi jogok védelmét sorolja az első két helyre (37%, illetve 27%), a harmadik helyen a jogállamiság áll (22%) az EP által védendő értékek sorában. Hazánkban az uniós átlagnál jóval fontosabbnak tartják a mozgás szabadságát, az üldöztetés elleni menedékjogot és a nemzeti identitások, kultúrák, hagyományok tiszteletét. A szólás- és gondolatszabadság, a női-férfi egyenjogúság és az emberi méltóság védelme viszont jóval kevésbé tűnik fontosnak Magyarországon, mint az egész Európai Unióban.
Az Európai Parlament megbízásából készült 2022 tavaszi Eurobarométer felmérést 2022. április 19. és május 16. között végezték az EU 27 tagállamában. A közvélemény-kutatás személyes megkérdezéssel zajlott, ahol szükséges, online interjúkkal kiegészítve. Az uniós eredményeket a lakosságszámmal arányosan súlyozták az egyes tagállamok tekintetében. A kérdezőbiztosok összesen 26580 interjút készítettek, ebből 1025-öt Magyarországon.