Oroszország lekörözte Szaúd-Arábiát, és Kína legnagyobb olajexportőre lett.
HIRDETÉSHatalmas mennyiségben vásárolja Kína az orosz energiahordozókat, májusban az import elérte a 7,47 milliárd dollárt – ez egymilliárddal több az előző havinál és duplája a tavalyinak.
Ezen belül a nyersolaj behozatala 55 százalékkal nőtt a tavaly májusihoz képest rekordszintre emelkedett, és ezzel Oroszország kiszorította Szaúd-Arábiát a vezető szállítói pozícióból, mivel a finomítók az ukrajnai invázió miatt Moszkva ellen bevezetett szankciók közepette kedvezményes árakat érvényesítettek.
Az orosz kőolajimport a Kelet-Szibéria–Csendes-óceán kőolajvezetéken, valamint tengeren is érkezik, és a mennyisége májusban megközelítette a 8,42 millió tonnát. Ez nagyjából napi 1,98 millió hordónak felel meg, ami negyedével több az áprilisi 1,59 millió hordónál – a kínai vámhivatal adatai szerint. A teljes kínai olajimport az elmúlt hónapban alacsony bázisról ugyan, de 12 százalékkal, napi 10,8 millió hordóra nőtt éves bázison.
Az adatok azt mutatják, hogy Oroszország az ukrajnai háború miatt bevezetett nyugati szankciók ellenére is képes vevőket találni az olajára, bár kénytelen volt csökkenteni az árakat – emlékeztet a Reuters.
Miközben Kína általános nyersolajkeresletét a COVID-19 korlátozások és a lassuló gazdaság visszafogta, a vezető importőrök, köztük a finomító óriás Sinopec és a kereskedő Zhenhua Oil, az Iránból és Venezuelából érkező szankciókkal sújtott szállítások mellett fokozták az olcsóbb orosz olaj vásárlását, ami lehetővé teszi számukra, hogy csökkentsék a Nyugat-Afrikából és Brazíliából érkező konkurens szállítást.
Bár Szaúd-Arábia a második helyre szorult, az onnan érkező kínai behozatal is kilenc százalékkal nőtt az elmúlt hónapban az előző évhez képest, és elérte a 7,82 millió tonnát, vagyis a napi 1,84 millió hordót. Ez a mennyiség azonban jelentős visszaesést jelent az áprilisi napi 2,17 millió hordóhoz képest.
A hétfői adatok szerint Iránból 260 ezer tonna nyersolaj érkezett Kínába, és a májusi mindössze a harmadik szállítmány volt tavaly december óta. Az Iránnal szembeni amerikai szankciók ellenére Peking folyamatosan vásárolta az iráni olajat, és általában továbbadta azt más felhasználóknak. Ez Kína teljes nyersolajimportja 7%-ának felel meg.
A szintén szankciókkal sújtott Venezuelából, a vámhivatal adatai szerint nem importáltak, az eredetileg Iránból és Venezuelából származó kőolaj transzferpontjának számító Malajziából viszont az áprilisival megegyező mennyiség, 2,2 millió tonna érkezett, ami több mint duplája a tavalyinak.
Nem Kína az orosz olaj egyetlen vásárlója, India is lecsapott a lehetőségre. És minden jel szerint júniusban mindkét ország tovább növeli az importot.
Kína és India harminc, illetve húsz százalékkal növelte részesedését a tengeri szállítású orosz kőolajexportból. Együttesen több mint napi egymilliárd hordóval többet vásárolnak így, mint az ukrajnai háború előtt.
Duplájára, napi 260 ezer hordóra nőtt a török import is, Bulgáriáé pedig az év elejihez képest több mint a háromszorosára, napi kétszázezer hordóra ugrott. Az Európai Unió importja az előzetes adatok szerint június első felében is maradt napi 1,3 millió hordón, ami májushoz képest csekély változás, de jelentős visszaesés az év eleji 1,75 millióhoz képest.
Külön adatokból az is kiderült, hogy Kína orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatala közel 400 000 tonnát tett ki a múlt hónapban, 56%-kal többet, mint 2021 májusában.