NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Tételesen cáfolta Szergej Lavrov állításait a BBC

Szergej Lavrov a szentpétervári gazdasági fórumon
Szergej Lavrov a szentpétervári gazdasági fórumon Szerzői jogok TASS Host Photo Agency via AP
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az orosz külügyminiszter a brit közszolgálati csatornának nyilatkozva sem nevezte háborúnak a háborút.

HIRDETÉS

Exkluzív interjút adott nemrég a BBC-nek Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki a brit közszolgálati csatorna szerint többször is csúsztatott a válaszaiban. A hamis állításokat össze is gyűjtötték, a lista pedig azért is tanulságos, mert elemei a hazai sajtóban is fel-felbukkannak. Nézzük tehát, mit mondott Vlagyimir Putyin külügyminisztere, és hogyan viszonyul mindez a valósághoz.

1. Ukrajna közeledése a NATO-hoz

Szergej Lavrov:

„Bűncselekmény volt a NATO-ba rángatni Ukrajnát."

BBC:

Ukrajna nem tagja a NATO-nak, bár a csatlakozási szándéka egyértelmű. A katonai szövetség és a kijevi kormány között a Krím 2014-es orosz elcsatolása után vált szorosabbá a viszony. Katonákat ugyan nem küldtek a NATO-tagállamok Ukrajna területére, de felszerelést, valamint kiképzőket igen. 

Kelet-Európában megerősödött a NATO jelenléte az utóbbi években. A szövetség négy harccsoportot, azaz nagyjából ötezer katonát küldött Lengyelországba és a balti államokba. A NATO kifejezetten az orosz agresszióval indokolja azt, hogy katonákat dobott át a keleti határvidékére. 

Euronews:

A 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozón a szövetség üdvözölte Ukrajna és Grúzia tagságra irányuló törekvéseit, és megállapodott abban, hogy „ezek az országok a NATO tagjai lesznek". A két országnak azonban nem ajánlottak fel cselekvési terveket, mondván, még foglalkozni fognak „a kérelmekkel kapcsolatban még nyitott kérdésekkel."

Bár ez a bukaresti nyilatkozat gyakran szerepel az inváziót igazolni próbáló orosz érvekben, a két ország csatlakozását illetően azóta sem történt érdemi előrelépés. Sőt, a NATO utoljára 2004-ben, 18 évvel ezelőtt bővült keleti irányba (Bulgária, Románia, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia csatlakozott ekkor), a keleti NATO-bővítés akut veszélyével érvelni tehát meglehetősen nehéz. 

Az ukrán csatlakozással nem foglalkoztak komolyan a nyugati országok, már csak azért sem, mert a NATO-tagság védelmi kötelezettséggel jár - azaz, ha bármelyik tagállamot külső támadás éri, a többieknek kötelességük katonai segítséget nyújtani számára. Ráadásul a NATO nem vesz fel olyan országot a tagjai közé, amely aktív fegyveres konfliktusban áll, ez pedig Ukrajnára már 2014 óta igaz.

Az interjú részletei angolul

2. Invázió vagy különleges katonai művelet

Szergej Lavrov:

„Nem hajtottunk végre inváziót Ukrajnában, egy egy különleges katonai műveletet."

BBC:

Február 24-én az orosz erők több hónapnyi előkészület után átfogó támadást indítottak Ukrajna ellen. A nyugati világ egyértelműen invázióként, háborúként hivatkozik a konfliktusra. 

Oroszországban azonban, ha valaki így akar tenni, azért büntetés jár. Márciusban ugyanis elfogadtak egy törvényt, melynek értelmében akár 15 éves szabadságvesztéssel lehet büntetni azokat, akik „hamis információkat" terjesztenek az orosz hadsereg tevékenységével kapcsolatban. Ez pedig praktikusan azt is jelenti, hogy a földön, vízen, levegőben, több mint százezer katonával vívott háborút nem lehet háborúnak nevezni.

3. A külföldi zsoldosok esete

Szergej Lavrov:

„A nemzetközi jog szerint a zsoldosokat nem tekintjük kombatánsoknak."

BBC:

HIRDETÉS

A háború jogát a genfi egyezményekben foglalták össze. Ezek alapján a hadifoglyoknak úgynevezett kombatáns immunitás jár (a kombatáns szó a harcokban részt vevő személyekre utal).

A külföldi zsoldosok nem válnak tagjaivá az adott állam hadseregének, a jogi definíció szerint őket pusztán felbérlik bizonyos műveletekre. A genfi egyezmények alapján a kombatáns immunitás rájuk valóban nem vonatkozik.

Szergej Lavrov azonban két olyan ember kapcsán használta a külföldi zsoldos kifejezést, akik valójában nem tekinthetők annak. Mindketten 2018 óta Ukrajnában élnek, és a családjuk szerint már hosszú ideje az ukrán hadseregben szolgálnak. Márpedig az olyan külföldi állampolgároknak, akik egy adott állam hadseregének tagjai, jár a hadifoglyoknak járó kombatáns immunitás.

A két férfi brit állampolgárságú. A harcokban mindketten foglyul estek, majd június elején a Donyecki Népköztársaság egyik bíróságán halálra ítélték őket.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az orosz külügyminiszter a nemzetközi jog védelmére szólított fel

Oroszország „különleges katonai műveletei” Putyin uralkodása alatt

Miért nem lehet Ukrajna a NATO tagja?