NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Gyakorlatilag már csak Magyarország nem kapott uniós pénzt, miután Lengyelországnak is jóváhagyták

Mateusz Morawiecki és Ursula von der Leyen, 2020-ban; Orbán Viktor, 2012-ben
Mateusz Morawiecki és Ursula von der Leyen, 2020-ban; Orbán Viktor, 2012-ben Szerzői jogok Forrás: AP Photo
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Dacos és különutas politikája eredményeként gyakorlatilag már csak Magyarország számára nem hagyták jóvá az uniós helyreállítási alap támogatását. A korábbi szövetséges, Lengyelország is megkapja – igaz, csak akkor – ha befejezi az igazságszolgáltatás reformját.

HIRDETÉS

Utolsóként, márciusban Hollandia adta be a járvány utáni helyreállítási tervét, ami alapján 4,7 milliárd eurót igényel a 750 milliárd eurós uniós helyreállítási alapból. Nem fér kétség, hogy az igényelt összeget megkapja. Lengyelország számára az Európai Bizottság hosszú huzavona után a napokban hagyta jóvá a nem csekély, vissza nem térítendő támogatást, így gyakorlatilag már csak Magyarország nem kapott anyagi segítséget, holott égetően szüksége lenne a háború miatt is romló mutatók, az elszabaduló energiaárak és infláció, a megroggyanó forint és a küszöbön álló globális gazdasági recesszió miatt. Ehhez azonban – Lengyelországhoz hasonlóan – a magyar kormánynak is helyre kellene állítania a jogállamiságot és meg kellene akadályoznia az uniós kifizetéseket övező korrupciót. Ráadásul Orbán kormánya egyre inkább magára marad a Brüsszel elleni harcban.

A lengyel igazságszolgáltatás állítólagos „függetlenségének” mutatója, hogy több mint 200 bírát a bírói kamara helyett a lengyel államfő, Andrzej Duda nevezett ki. Lengyelországban az állam már az alapoktól beavatkozik a bíróságok munkájába.

A többi között ennek a gyakorlatnak a megszüntetésétől tette függővé az Európai Parlament a Lengyelországnak szánt, tekintélyes összegű helyreállítási alap kifizetését. Nem kevés pénzről van szó: a tét 24 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás és 12 milliárd eurós olcsó kölcsön, vagyis összesen 36 milliárd euró, napi árfolyamon több mint 14,3 ezer milliárd forint.

A fordulópontot Lengyelország megítélésében az orosz invázió iránti éles varsói kritika és az ukrajnai menekültek önzetlen elhelyezése és ellátása váltotta ki.

Az Európai Bizottság ennek ellenére csak fenntartásokkal javasolta a 36 milliárd euró folyósítását. A Lengyelország ellen folytatott jogállamisági eljárás okán két biztos ellenezte, három pedig fenntartásait fogalmazta meg az indítvány kapcsán, amely végül szigorú feltételek megszabásával került az Európai Parlament elé.

A világjárvány utáni helyreállítási alapot eredetileg nem az unió demokratikus normáinak ellenőrzésére szolgáló eszköznek tervezték. Tavaly azonban azzá vált, miután Brüsszel elvetette Varsó költési tervét. Az Európai Bizottság aggályosnak találta a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét és azt, hogy az ország nem hajtja végre az EU legfelsőbb bíróságának döntéseit.

Az ukrajnai háború konstruktív partnerré változtatta Varsó megítélését Brüsszelben. Franciaország célja, hogy véglegesítse a Lengyelország által ellenzett globális minimális társaságiadó-kulcsot, további löketet adott a Bizottságnak a megállapodás megkötéséhez. Varsóban eközben az orosz invázió után világossá vált, hogy Lengyelországnak szüksége van nyugati partnereire, nemkülönben az uniós pénzekre, ha a kiadások váratlanul megugranak.

Már a bizottság javaslatából is kiderült, hogy a kompromisszumos megállapodás nem biztosít azonnali hozzáférést Lengyelország számára a készpénzhez.

Ehelyett lényegében egy teljesítményalapú fizetési tervet jelentettek be, amely „mérföldkövekben” határozta meg azokat az intézkedéseket, amelyeket Lengyelországnak teljesítenie kell ahhoz, hogy megkapja támogatás minden egyes részletét.

„Nagyon-nagyon odafigyelünk a teljesítésre” – mondta a javaslat közzététele után Paolo Gentiloni gazdasági biztos.

Lengyelország a maga részéről jogszabályi változtatásokat ígért, amelyek állítása szerint segítenek majd elérni néhány mérföldkövet. A jogállamiság védelmezői azonban máris arra figyelmeztetnek, hogy a javasolt reformok csupán kozmetikai jellegűek, és nem szüntetik meg az igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető strukturális veszélyeket.

A nehezen kidolgozott alku mindenesetre tükrözi, hogy a háború alaposan megnehezítette a jogállamisági normák érvényesítésére irányuló erőfeszítéseket. Mivel a szankciókra és az ukrajnai fegyverszállításra vonatkozó döntéseket fel kell gyorsítani, sok európai tisztségviselő az egységet helyezi előtérbe az eltérő véleményekkel szemben.

Ezt történt például akkor, amikor a jogállamisági problémákkal küzdő Magyarország mentességet kapott az orosz olajembargó alól.

A támogatási alap kifizetésének feltételei

Lengyelországnak két kulcsfontosságú feltételt kell teljesíteni, hogy hozzájusson az uniós pénzekhez: szavatolnia kell az igazságszolgáltatás függetlenségét, és végre kell hajtania az Európai Unió Bíróságának ítéletét.

A részletezésben szerepel a bírák vitatott fegyelmi testületének felszámolása, a bírák fegyelmi rendszerének megszüntetése, illetve reformja, valamint a kétes rendszer alapján felfüggesztett bírák visszahelyezése munkahelyükre. A bíróság már tavaly júliusban törvénytelennek nyilvánította a fegyelmi rendszert, és később napi egymillió eurós bírságot szabott ki, amiért Varsó nem számolta fel az intézményt.

A dokumentum arra szólítja fel a lengyel vezetést: dolgozza ki azt az eljárást, hogy a bírákat érintő fegyelmi ügyeket „független és pártatlan bíróság vizsgálja ki”. Lehetővé kell tenni, hogy a jelenlegi érvényes rendszerben fegyelmi eljárás alá vont bíráknak „hozzáférést biztosítsanak ügyeik felülvizsgálati eljárásához”, amelyeknek lezárási határideje 2023 vége. A kompromisszum utat nyit egyes bírák visszahelyezése előtt anélkül, hogy garantálnák: visszakapják az állásukat.

A javaslat szerint Lengyelországnak az idei év második negyedévéig, azaz június végéig kell elfogadnia az igazságügyi reformokat. Magyarán: a változtatásokat „az első kifizetési kérelem benyújtása előtt” kell végrehajtani. „Minden kifizetés előfeltétele” egy-egy mérföldkő teljesítése lesz.

Elméletben Lengyelország nem kérhet támogatási részletet, amíg az ország nem teljesíti a bizottság konkrét követeléseit. Ráadásul az Európai Bizottság nem egyedül fogja eldönteni, hogy Lengyelország elérte-e a mérföldköveket. A tagországok többségének jóvá kell hagynia a lengyel finanszírozási kérelmeket.

HIRDETÉS
Ha a mérföldkövek szilárdak, nem férhetnek hozzá pénzhez mindaddig, amíg nem teljesítenek minden feltételt

– magyarázta egy uniós diplomata.

Bár Lengyelország tervét különösen alapos vizsgálatnak vetették alá, minden uniós országnak saját ütemtervet kellett készítenie a bizottsági jóváhagyásához. Mindegyik tartalmazta a javasolt beruházások és reformok részletes listáját.

A tervek jóváhagyását követően a legtöbb ország a finanszírozási keret 13 százalékát előre megkapta az összesen 750 milliárd eurós keretből. Lengyelország elesett az előlegtől, mert lekéste a határidőt.

Hasonló tervet tavaly a magyar kormány is benyújtott, Orbán Viktor azonban akkor nem tartott igényt a kedvezményes kamatozású, akkori árfolyamon 3300 milliárd forintos hitelre. Idén márciusban megváltoztatta a véleményét. Ezt a kölcsönt is felvenné, ehhez azonban módosítani kellene az eredeti tervet, ami mindeddig nem történt meg.

Helyette a magyar kormány a hitelezés magasabb kamatozású, költségesebb formájára kényszerült: devizakötvényt bocsátott ki 3 milliárd dollár és 750 millió euró értékben, amit Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán jelentett be.

HIRDETÉS

„Nincs szükségünk több konfliktusra”

Az Európai Bizottság Lengyelországnak dobott mentőövét sokan elhamarkodottnak tartják.

„Hiba volt, amit a bizottság lépett” – idézett az EUobserver egy német zöldpárti EP-képviselőt. „Minden tagállam számára magától értetődőnek kellene lennie, hogy betartja az Európai Unió Bíróságának ítéleteit” – érvelt Terry Reintke.

Lengyelország korábban más vitás kérdésekben visszakozott. Az államfő például megvétózta az oktatási törvény módosítását, amelynek célja a „gyermekek védelme az erkölcsi romlástól”. A változás lehetővé tette volna, hogy a melegjogok lelkes ellenzőjeként elhíresült oktatási miniszter nagyobb ellenőrzési joggal rendelkezzen az oktatási rendszerben.

„Nincs szükségünk több konfliktusra Brüsszellel” – indokolta akkor döntését Andrzej Duda elnök.

Az Ukrajnában tomboló háború miatt a lengyel kormányzó párt, a Jog és Igazságosság „gyökeres fordulattal visszatért az alapokhoz: a NATO-hoz és az Európai Unióhoz” – hangoztatta a varsói Polityka Insight kutatócsoport elemzője. „Most megpróbálják kimutatni, vagy legalábbis elhitetni velünk, hogy száz százalékig lojális európaiak” – mondta Marek Świerczyński.

HIRDETÉS

Ez meglepő változás kivált Jarosław Kaczyński, az ország tényleges vezetője esetében, aki még decemberben az Európai Uniót „Negyedik Birodalomként” bélyegezte meg, és akinek nacionalizmussal és dogmatikus katolicizmussal átitatott Jog és Igazságosság pártja politikai védjegyét az jellemezte, hogy európai honfitársaival a melegjogokról, a jogállamiságról és számos más kérdésről vitázott.

Ezúttal azonban a lengyel parlamentben elakadt a fegyelmi kamara felülvizsgálatára vonatkozó javaslat. Ráadásul a kritikusok szerint a módosítási elképzelések nem elégségesek ahhoz, hogy megszüntessék a politikai beavatkozás lehetőségét.

Az Európai Bizottság azonban bizakodó.

„Számunkra az a fontos, hogy a végleges törvény, amelyet aztán az elnök aláír, hatályba lépjen” – jelentette ki Eric Mamer, a bizottság szóvivője.

Ursula von der Leyen fejét követelték

Miután az Európai Bizottság jóváhagyta Lengyelország gazdaságélénkítési tervét, három vezető európai parlamenti képviselő bizalmi szavazást kezdeményezett Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök ellen.

HIRDETÉS

A bizottság elképzelése bizonyos értelemben fegyverszünetet jelentett a Brüsszel és Varsó között, a vitatott igazságügyi reformok miatt kialakult, hosszan tartó patthelyzetben.

A fordulatot azonban élesen bírálata a többi között az Európai Parlament liberális Renew Europe képviselőcsoportja. A frakció vezető személyiségei szerint Lengyelország még mindig nem védi teljes mértékben a jogállamiságot a bírák fegyelmi rendszerének reformjával.

A Von der Leyennel szembeni bizalmatlansági indítványt Luis Garciano, a képviselőcsoport alelnöke, Sophie in't Veld holland EP-képviselő és Guy Verhofstadt, volt belga miniszterelnök írta alá.

„Ha Von der Leyen továbbra is elutasítja a jogállamisági feltételrendszert szigorú alkalmazását, visszavonjuk támogatásunkat” – üzente Verhofstadt, aki csatolta két kollégájával beterjesztett indítványát.

A bizalmatlansági indítványt a 705 fős Európai Parlament tíz százalékának kell támogatnia, mielőtt szavazásra bocsátják. A bizottság vezetője, Ursula von der Leyen azonban a bizalmi szavazáson csak kétharmados többséggel buktatható meg.

HIRDETÉS

Egy vasat sem kapnak, amíg...

Egy nappal később, június 7-én már heves vita folyt az Európai Parlamentben, amelyben Ursula von der Leyent bírálták a lengyel nemzeti helyreállítási terv idő előtti elfogadása miatt – tudósított az Euractiv lengyel portálja.

Lengyelország egy vasat sem kap, amíg nem hajtja végre a reformokat – védekezett a bizottsági elnök.

„Az Európai Bizottság egyéves tárgyalássorozat után, alapos helyzetértékelés után zöld utat adott Lengyelország nemzeti gazdaságélénkítési tervének. Erről a tanácsnak kell döntenie” – utalt a bizottság vezetője arra, hogy az általa vezetett testület csak javaslattevő, a végső döntés a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács kezében van.

Mindenesetre „a terv támogatja a lengyeleket a fenntarthatóbb, digitális és rugalmasabb jövő felé vezető úton” – tette hozzá Von der Leyen.

„Minden gazdaságélénkítési tervhez hasonlóan ezek a beruházások reformokhoz kapcsolódnak. A terv jóváhagyása mindenekelőtt a független igazságszolgáltatás melletti egyértelmű elkötelezettség függvénye” – hangoztatta az EB vezetője.

HIRDETÉS

Ursula von der Leyen elismerte, hogy néhány európai parlamenti képviselő kételyeit fejezte ki az Európai Bizottság indítványával kapcsolatban. Őket arról biztosította, hogy „az első kifizetés csak akkor lesz lehetséges, ha egy új törvény lép hatályba, amely megfelel mindezen követelményeknek”.

A nemzeti helyreállítási terv elfogadása „nem állítja le a lengyelországi jogállamisággal kapcsolatos eljárások egyikét sem” – nyomatékosította a bizottság elnöke.

Folytatjuk a folyamatban lévő jogsértési eljárást. És nem fogunk habozni, hogy szükség esetén továbbiakat indítsunk.

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Bíróságának az ítéletei kötelező érvényűek Lengyelországra nézve. A bizottság érvényt szerez a bíróság határozatának, és „napi kötbért szab ki mindaddig, amíg Lengyelország nem tesz eleget az ítéleteknek”.

A renitensek kiéheztetése

Az Európai Parlamentben folytatott vitában Lengyelországot az európai konzervatívok – a lengyeleken kívül többek között a magyarok és a szélsőjobboldali németek – védték.

A bizottság kritikusai szerint Varsó még semmilyen lépést sem tett a jogállamiság helyreállítása érdekében, elengedi a füle mellett az Európai Unió Bíróságának ítéleteit, és aláássa az uniós alapelveket.

HIRDETÉS

„A bizottság enged a lengyel kormány zsarolásának. A lengyelországi változtatások csak kozmetikai jellegűek” – értékelte a helyzetet a francia Stéphane Séjourné.

Az én képviselőcsoportomban elképzelhetetlen, hogy akár egy eurót is adjunk olyan országnak, amely nem tiszteli az európai normákat

– hangsúlyozta a Renew Europe európai parlamenti képviselője.

Frakciótársa, a lengyel Róża Thun szerint az EP-ben zajló, Lengyelországról folytatott viharos viták azt igazolják, hogy hazája fontos az EU számára.

Ezzel párhuzamosan Lengyelország védelmezői – egyértelműen a jobboldali körök képviselői – baloldali zsarolásnak tartják, hogy az uniós források kifizetését az uniós szabályok betartásától tegyék függővé.

„Lengyelország megvédte szuverenitását Brüsszel csábításaival szemben” – mondta a német Nicolaus Fest, az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport tagja.

HIRDETÉS

Semmit sem tudnak Lengyelországról és intézményeiről – így ostorozta a bizottságot Ryszard Legutko lengyel európai parlamenti képviselő. Az Európai Konzervatívok és Reformerek nevében felszólaló képviselő azt állította: Lengyelországban ezerszer nagyobb szabadság van, mint Spanyolországban.

Felidézte, hogy nemrégiben az egyik európai parlamenti képviselő azt állította: „Lengyelországot ki kell éheztetni anyagilag. Legutko szerint az Európai Parlament elfogadta magáévá tette a stratégiát. „Szelet vetnek, és hamarosan vihart aratnak” – figyelmeztetett.

„Soha nem mondtam ilyet” – cáfolta Katarina Barley, akinek a vitatott mondatot tulajdonították. A német EP-képviselő azt azonban elismerte, hogy a magyarországi korrupcióra utalva valóban élt ezzel a szófordulattal.

A magyar kormány egyre inkább magára marad

A Lengyelországnak szánt helyreállítási pénzek kiutalásáról az Európai Tanács dönt minősített többséggel. A jogállamiságért keményen kardoskodó Hollandia és a skandináv országok valószínűleg kevesek ahhoz, hogy meghiúsítsák a kifizetést. Egy diplomata szerint néhányan tartózkodhatnak vagy akár ellene is szavazhatnak, bár ez példa nélküli lenne, mivel az összes többi ország egyhangúan támogatta a megállapodást.

Ugyanakkor maga az a tény, hogy az Európai Bizottság zöld utat adott Lengyelország támogatásának, sokkolta a jogi szakértőket és a lengyel kormány kritikusait, akik szerint a Varsó által javasolt jogszabályi változtatások nem szüntetik meg az ország igazságszolgáltatási rendszerét fenyegető alapvető veszélyeket.

HIRDETÉS

„Nagyon aggasztónak és nagyon felháborítónak" nevezte ezt a fejleményt a lengyel alkotmányjog szakértője. Az EU-nak – tette szóvá Wojciech Sadurski professzor – „nagyon erős befolyása van, amit az Európai Bizottság talán egyszerűen feladott”.

A lengyel helyreállítási alap kifizetése körüli bonyodalmak a magyar kormány szempontjából azért érdekesek, mert hasonló, ha nem parázsabb vitára számíthat Orbán Viktor miniszterelnök.

A magyar kormány – Brüsszel sokszor elismételt, határozott cáfolata ellenére – a „gyermekvédelmi” törvénnyel magyarázza, hogy az unióban immár egyedüliként nem fér hozzá az egyre inkább apadó helyreállítási alaphoz, ami ez előzetesen várt 7,2 milliárd euróról az átlagosnál magasabb magyar gazdasági növekedés miatt 5,9 milliárd euróra zsugorodott.

Ahhoz azonban, hogy Magyarország hozzáférjen a forrásokhoz, meg kellene felelnie az uniós jogállamisági mércéknek, és fel kellene számolnia az uniós pénzek kifizetését övező korrupciót. A segítségre égetően szüksége lenne a háború miatt is romló mutatók, az elszabaduló energiaárak és infláció, a megroggyanó forint és a küszöbön álló globális gazdasági recesszió miatt.

Ráadásul a magyar kormány egyre inkább magára marad a Brüsszellel folytatott harcában azok után, hogy eddigi legközelebbi szövetségese, a lengyel kormány nemcsak az uniós feltételrendszerrel békélt meg – akár látszólag is –, hanem gyökeresen más nézeteket képvisel az agresszor az Oroszországgal, és vezetőjével, Putyinnal szembeni erélyes fellépésben. Eközben Orbán Viktor heteken át ellenállt a Moszkva elleni szigorúbb szankcióknak országa gazdaságáért való aggódás ürügyén. Végül megtartotta jogát, hogy finomítója továbbra is feldolgozhassa a csővezetéken érkező olcsó orosz olajat.

HIRDETÉS

Varsóban megdöbbentek. „Nem értjük, milyen logikával lehet a háborúból, a vérből és az áldozatokból hasznot hajtani” – idézett a Financial Times egy lengyel tisztviselőt a legutóbbi uniós csúcs előtt, amikor az olajembargóról tárgyaltak. Néhány nappal később a varsói magyar nagykövetség előtt tartott kisebb tüntetésen a tiltakozók jelképesen vérrel áztattak el egy olajvezetéket.

Az uniós fegyelmi eljárások mindeddig már csak azért sem voltak eredményesek Lengyelországgal és Magyarországgal szemben, mert mindkét ország vétójoggal védhette meg a másikat a szankcióktól.

A közöttük fennálló kötelék azonban lazul – figyelmeztetett egy uniós diplomata, aki nem tartja kizártnak a kapcsolatok további romlását.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Varsó vétóval fenyeget, ha nem kapja meg az uniós pénzeket

Jogi aggályok – regisztrálják a terhes nőket Lengyelországban

Harckocsik Ukrajnába szállítására kezdeményez nemzetközi koalíciót Varsó és Berlin