NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Vissza akarja kapni 102 milliárd forintos, lefoglalt szuperjachtját egy orosz oligarcha

Az eredetileg Abramovichnak készült szuperjacht, az MV Luna a hamburgi kikötőben, ahol zár alá vették
Az eredetileg Abramovichnak készült szuperjacht, az MV Luna a hamburgi kikötőben, ahol zár alá vették Szerzői jogok Georg Wendt/(c) Copyright 2022, dpa (www.dpa.de). Alle Rechte vorbehalten
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az orosz oligarcha jogi úton akarja visszaszerezni a két helikopterleszállóval, medencével és mini tengeralattjáróval felszerelt hajót, melyre korábban már exfelesége is rá akarta tenni a kezét.

HIRDETÉS

Vissza akarja kapni 102 milliárd forintnál is többet érő, lefoglalt szuperjachtját a 66 éves oligarcha, Farkhad Akhmedov. Az MV Luna jelenleg Németországban van zár alatt, az ukrán-orosz háború miatt szankciós listán lévő orosz oligarcha ezért Brüsszelhez fordult segítségért, hogy visszaszerezhesse hajóját. A jachtot korábban már Akhmedov exfelesége is meg akarta szerezni válásukkor, mely pár évvel ezelőtt Nagy-Britannia legnagyobb összegű vagyonmegosztási perének számított.

Az EU közbenjárását kérte Farkhad Akhmedov orosz oligarcha, hogy visszakaphassa az Oroszország elleni szankciók értelmében lefoglalt jachtját, az MV Lunát. A 66 éves üzletember jogi úton akar érvényt szerezni követelésének Brüsszelben - a The Times birtokába került papírok szerint elsősorban azt kéri, hogy vegyék le őt a szankciós listáról, hogy visszaszerezhesse a 225 millió fontot - több mint 102 milliárd forintot - érő szuperjachtját, az MV Luna-t, amit jelenleg Hamburgban őriznek. 

Nem ez az első alkalom, hogy az eredetileg Roman Abramovichnak épített, majd tőle 2014-ben Akhmedov által megvett jacht jogi csatározás középpontjába kerül. A 377 láb hosszú, úszómedencével, két helikopter-felszállóval és saját minitengeralattjáróval ellátott hajót 2018-ban Akhmedov ex-felesége is megpróbálta már megszerezni válásukkor.

Nagy-Britannia legnagyobb válása a dubaji sejk után

Akhmedov volt felesége 2016-ban nyújtotta be a válási papírokat Nagy-Britanniában, a bíróság pedig 2018-ban volt férje vagyonának negyven százalékát, vagy egy összegben, készpénzben kifizetve 453 millió fontot ítélt meg neki a bíróság. Ilyen összegű vagyonmegosztási perre addig még soha nem került sor Nagy-Britanniában - azóta is csak a dubaji sejk és felesége válópere tudta lekörözni ezt. A "végkielégítés" részeként a nőnek sikerült megszereznie a szuperjachtot is, mely épp Dubaiban dokkolt - csakúgy, mint a hozzá tartozó, 5 millió font értékű Eurocopter -t és a másfél millió font értékű Torpedo hajót.

Akhmedov azonban elutasította a fizetést, mondván: feleségétől már évekkel korábban elvált Oroszországban, így a brit bíróságnak nincs joghatósága az ügyben. Az ügyből végül öt éven át tartó pereskedés kerekedett, melyben a volt felesége specialisták özönével próbálta bizonyítani, hogy férje bizonyos vagyontárgyai - köztük a jacht is - neki járnak. 

Yui Mok/Press Association
Tatyána, Akhmedov volt felesége a bíróságra siet 2020 decemberébenYui Mok/Press Association

A hajót a pereskedés alatt végig Dubajban tartották, és bár 2021 májusában Tatyánának sikerült szereznie egy bírósági végzést a hajó tulajdonjogának átruházásáról a brit Marshall-szigeteken, ezt később maga az érintett bíróság vonta vissza, mondván: csak a hajó jelenlegi tartózkodási helye szerint illetékes dubaji bíróság mondhatna ki ilyet.

Még ugyanezen év júliusában a párnak végül sikerült peren kívül megegyeznie és Tatyána 100 millió font készpénz kifizetése, illetve 50 millió fontyi műtárgy átadása után lemondott a hajóról. Az így kapott összeg végül kevesebb, mint harmada lett a bíróság által megítéltnek - és ebből az egykori feleségnek még ki kell egyenlítenie 74,5 millió font tartozást is a Burford Capital pénzügyi alapjának, mely őt a per során anyagilag támogatta. 

"Egyáltalán nem áll közel a Kreml-hez"- állítja Akhmedov

Akhmedov karrierjét szőrmekereskedelemmel kezdte a londoni árutőzsdén mielőtt a jobban jövedelmező energiaszektorra váltott volna, 1987-ben megalapítva a Tansley Trading nevű céget, mely felszerelést adott el gázipari szereplőknek. A Szovjetunió összeomlását követően Akhmedov azok közt az orosz üzletemberek között volt, akiknek sikerült felvásárolni a volt orosz állami cégeket a privatizáció során. Ő a szibériai Nortgas részvényeiből vásárolt be, hogy 1998-ban többségi tulajdonossá váljon. Részvényeit 2012-ben kicsit több, mint egymilliárd fontért adta el.

Az Európai Unió szerint Akhmedov szoros kapcsolatot tart fenn az orosz állammal és pénzügyileg is támogatja Putyint, hogy folytathassa "honvédő háborúját". Az általa pénteken benyújtott jogi iratok azonban azt állítják: "már nincs jelen az energiaszektorban és az elmúlt években sem volt."

Bár azt elismerik a leírtakban, hogy az orosz politikai életben a férfi továbbra is jelen van, de hozzáteszik, hogy sosem töltött be politikai pozíciót vagy volt bármely párt tagja "Orszországban vagy bárhol másutt."

Akhmedov jogi csapata szerint az oligarcha "egyáltalán nem áll közel a Kreml-hez és sosem volt tagja a Vlagyimir Putyint körülvevő körnek". Az ügyvédek azzal érvelnek, hogy Akhmedov évek óta jogi vitában áll Oroszország legnagyobb energiaipari cégével, a Gazprommal, így kormányközeli jó kapcsolatai sem állnak fenn.

Mi lehet a lefoglalt vagyontárgyak sorsa?

Bár az oligarchák üzleti pozícióit súlyos csapások érik, vagyonuk javát mégsem fogják elveszíteni. A nyugati jogrendekben az elkobzás csak mellékbüntetésként alkalmazható, konkrét bűncselekményekhez kötve, például bizonyított pénzmosáshoz vagy vesztegetésekhez. A Bloomberg már márciusban figyelmeztetett arra, hogy a foglalások trükkös és nehézkes ügyek. Ha az ügyek bíró elé kerülnek, valószínűleg nem lesz kellő hivatkozási alap az, hogy az illető Putyin elnök barátja, vagy „a Kreml köreihez köthető”, mert ezek jogilag értelmezhetetlen meghatározások.

Bökkenő az is, hogy az oligarchák üzleti tevékenysége nem hozható oksági kapcsolatba az ukrajnai háborúval, és még kevésbé az ott zajló súlyos jogsértésekkel. Brian O'Toole, az Atlanti Tanács szakértője szerint „bár vonzó elképzelés az iparbárók korrupcióinak egybekötése az ukrán eseményekkel, de törvénytelen. Pont.”

A zárolások ezért ideiglenesek, és máris születtek panaszbeadványok, amik a befagyasztások feloldását követelik. Oleg Gyeripaszka iparmágnás már 2019-ben is indított pert a rá kivetett szankciók miatt, amit ugyan végül elvesztett, de két évet nyert vele, és ezalatt újjászervezhette üzleti viszonyait.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megbüntetik Cipruson az orosz oligarchák segítőit

Szabad Európa: Magyarország megint levetetne Kreml-közeli oligarchákat a szankciós listáról

Titokban tárgyal a Kreml a Moszkvában bebörtönzött amerikai újságírót érintő fogolycseréről