A köztársasági elnök pártjának jelöltje kapta a legtöbb voksot a 11 külföldi körzet többségében, második helyre többnyire az egyesült baloldal jelöltje futott be. Nagy meglepetésre az egykori szocialista miniszterelnök, a most Macron-párti Manuel Valls nem jutott tovább a második fordulóba.
HIRDETÉSHat nappal a francia nemzetgyűlési választások első fordulója előtt nyilvánosságra hozták a külföldön élő franciák által június 5-én leadott szavazatok eredményét, aminek alapján többségében Emmanuel Macron elnök La République En Marche (LREM) nevű pártjának jelöltjei várják az első helyen a második fordulót. A két kivételnek számító körzet közül az egyik a korábbi francia miniszterelnöké. A jelenleg Macron-párti induló Manuel Valls már az első körben csúfos vereséget szenvedett körzetében, és mivel kevesebben szavaztak rá, mint az összes választásra jogosult 12,5 százaléka, ezért nem jutott tovább a második fordulóba.
A külföldön élő, ám a francia nemzetgyűlési - a parlament alsóháza - választásokon szavazni jogosult franciák a magyar gyakorlattól eltérően nem csupán pártlistára, hanem összesen 11 jelöltre is szavaznak. Minden jelölt egy adott földrajzi területet képvisel majd a törvényhozásban. Az egyes számú körzet például Észak-Amerikát, a hatos számú Svájcot, a hetes Közép- és Kelet-Európát, az ötös pedig Spanyolországot, Portugáliát, Monacót és Andorrát fedi le. Ez utóbbi körzetben szenvedett csúfos vereséget a 2014 és 2016 között Franciaország miniszterelnöki posztját betöltő, spanyol származású Manuel Valls.
Az egykori miniszterelnöknek mintha semmi sem sikerülne az utóbbi években
Az 59 éves, Barcelonában született, ám Franciaországban politikai karriert építő Valls korábban a szocialista párt tagjaként került be a Nemzetgyűlésbe. Francois Hollande kormányzása alatt először belügyminiszter, majd 2014-ben miniszterelnök lett - ez utóbbi posztjáról 2016 decemberében mondott le. 2017-ben Macront támogatta az elnökválasztáson, később a megválasztott államfő pártjába is belépett és parlamenti képviselőként tevékenykedett.
2018-ban aztán nyilvánosan visszavonult a francia politikai élettől, hogy helyette éles váltással spanyol karrierbe kezdjen és induljon a 2019-es barcelonai polgármester-választáson. Negyedik helyével végül csupán az önkormányzati tagok közé sikerült bejutnia. A kudarctól elkeseredve tért vissza a francia politikai életbe, ahol ismét Macron pártjának színeiben, a külképviseleti listán indult jelöltként.
"Tudomásul veszem az eredményeket. (...) Ha az elkülönülés és a megosztottság szülte zűrzavar eredményezte is, nem lehet nem tudomásul venni az eredményem és azt a tényt, hogy a jelöltségem nem volt meggyőző" - írta a korábbi kormányfő a Twitteren.
"Világos számomra, milyen következtetéseket kell ebből levonnom" - tette hozzá, mielőtt legyőzője, Renaud Le Berre, az egyesült baloldal jelöltje elleni második fordulós összefogásra szólított fel. Vasárnap este aztán Valls egy, a közösségi oldalán posztolt üzenetben bejelentette: nem jelentkezik többé a Twitteren, fiókja el is tűnt.
Az egyesült baloldal már ünnepel
A 20 év után először összefogó francia baloldal négypárti koalícióban, Új Népi-Zöld-Szociális Szövetség néven (Nouvelle Union Populaire Écologique et Sociale) indul a Franciaországban június 12-én és 19-én tartott választásokon. A Manuel Valls körzetében indított jelöltjük és a külföldön élők körében elért jó eredményeik hallatán a koalíció egyes tagjai, leginkább a vezető szerepet betöltő Lázadó Franciaország (La France Insoumise) radikális párt tagjai örömüket fejezték ki.
A párt vezetője, Jean-Luc Mélenchon twitterére egy fotót is feltöltött, melyen ő maga és párttársai "Bon débarras" (Vége megszabadultunk tőle) szövegű táblákat tartanak a magasba Vallsnak címezve, és megköszönte az 5-ös körzet szavazóinak támogatását.
Macron pártja küzd az egyesült baloldallal
A 11 körzetből nyolcban a macronisták kapták a legtöbb voksot az első fordulóban, a második helyen szinte mindenütt az egyesült baloldal jelöltjei állnak, kettőben végeztek az első helyen.
A részvételi arány a 2,5 millió külföldön élő francia körében továbbra is alacsony: míg 2017-ben az első fordulóban 19,1 százalékos részvételt mértek, addig a 2022-es első körben a legmagasabb részvételt (29,8 százalék) a hetes körzetben (Közép- és Kelet-Európa) mérték, a legalacsonyabbat (12,08 százalék) pedig a nyolcas körzetben.