A február 24-kezdődött ukrajnai invázió a második világháború óta a legnagyobb katonai támadás Európában. Eddig több ezer ember halálát okozta, milliókat űzött el otthonaikból. És száz nap elteltével sem látni a végét.
HIRDETÉSPutyin és a Kreml abban bízott: rövid idő alatt lerohanják Ukrajnát, menesztik Zelenszkijt, és a helyére egy oroszbarát bábot ültetnek. Ez nem jött össze. Nem számítottak heves ellenállásra, sem arra, hogy az ukránok „elküldik őket a búsba”. Az orosz sereg már a háború elején visszavonulásra és stratégiaváltásra kényszerült. Kijev és Harkiv helyett Kelet-Ukrajnát jelölték ki új célpontként, sőt már azt sem titkolják, hogy egészen a moldovai Transznisztriáig szárazföldi folyosót nyitnának az elfoglalt területek és „Oroszország anyácska” között. Az már most bizonyos, hogy Oroszország és Ukrajna összecsapása nem lesz villámháború. Az viszont igen, hogy Oroszország az eltelt száz napban Ukrajna egyötödét elfoglalta.
Az orosz-ukrán háború száz napja tart, kiváltó okai azonban mélyebben gyökereznek, és sokéves múltra tekintenek vissza. Gyakorlatilag minden a Szovjetunió összeomlásával kezdődött, amelynek Oroszország és Ukrajna alapító tagja volt. A Rada, az új ukrán parlament 1990. július 16-án megszavazta a kiválást a Szovjetunióból, és kikiáltotta Ukrajna függetlenségét.
A két szomszédos ország alig két és fél évtizedig tudott egymás mellett békében megélni.
A kijevi főtér, a Majdan tüntetői 2014 februárjában megbuktatták az oroszbarát Viktor Janukovics elnököt, aki Moszkvába menekült. A Nyugat-barát forradalmat követő ideiglenes kormány kereskedelmi megállapodást kötött az Európai Unióval, amelyet a tömbhöz való csatlakozás első lépésének tekintenek.
Oroszország megtorlásul annektálta a Krím félszigetet. Két szakadár régió, a Donyecki Népköztársaság és a szomszédos Luhanszki Népköztársaság később elszakadt Ukrajnától. A háború kelet-ukrajnai régióban, a Donyec-medencében folytatódott, majd nyugat felé terjedt. A szórványos összecsapásokban 13 ezer ukrán katona és civil halt meg. A frontvonalak évek óta alig változtak.
Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország 2014-ben és 2015-ben aláírta a tűzszünetet szavatoló minszki megállapodásokat. Nem sok haszon származott belőlük.
Volodimir Zelenszkij azt ígérte: visszaszerzi a kivált Donbászt az anyaországnak. A korábbi komikust 2019-ben elsöprő többséggel választották meg Ukrajna elnökének.
Az orosz elnök ezek után tavaly és az idei év elején igyekezett megakadályozni Ukrajna sodródását az Egyesült Államok és szövetségesei felé. Putyin „biztonsági garanciákat” követelt, a többi között a NATO ígéretét, hogy Ukrajna soha nem lesz a szövetség tagja. Azt is elvárta, hogy a védelmi tömb vonja ki az 1997 után csatlakozott országokban állomásozó csapatait.
Ezzel párhuzamosan az orosz csapatok felvonultak az ukrán határon az ország lerohanására. Washington szerint a támadáshoz szükséges erők 70 százaléka ekkor már Ukrajna tőszomszédságában állomásozott.
Putyin azt állította: fő célja az Ukrajnában, kivált az ukrán ellenőrzés alól 2014-ben kiszakadt két önjelölt köztársaságban, Donyeckben és Luhanszkban élő orosz ajkúak védelme, Ukrajna „nácimentesítése”, az „oroszellenes érdekek terjeszkedésének” a megállítása.
Az orosz elnök a különbségek dacára elválaszthatatlannak, „egy népnek, egy egésznek” tekinti Ukrajnát és Oroszországot, ezért feltett szándéka, hogy meghiúsítsa a volt szovjet tagköztársaság szorosabb integrációját a Nyugattal és a NATO-val. Ha ezt valóban így gondolja, akkor Putyin egyértelműen testvérháborút indított. Ezzel párhuzamosan létre kívánta hozni a szárazföldi korridort Oroszország és a Krím félsziget között, és kiterjeszteni az orosz ellenőrzést a kelet-ukrajnai Donbász térségében.
Nem elvetendő tény, hogy Ukrajna potenciálisan gazdag földgázkészletekkel rendelkezik, például az Oroszország által nyolc évvel ezelőtt annektált Krím partjainál.
Az invázió előtti utolsó lépésként Putyin február 21-én elismerte Ukrajna két, az oroszok által támogatott szeparatisták által ellenőrzött szakadár területének szuverenitását, és ezzel felrúgta a konfliktust rendezni hivatott minszki egyezményeket, megsértette az Ukrajna területi szuverenitására vonatkozó nemzetközi egyezményeket, és tulajdonképpen megtette az első lépést az Ukrajna elleni katonai intervenció felé.
Három nappal később Oroszország – hadüzenet nélkül – megtámadta Ukrajnát. Putyin rendeletében „különleges katonai műveletet” indított. A „háború” kifejezés használata tilos Oroszországban.
A február 24-kezdődött ukrajnai invázió a második világháború óta a legnagyobb katonai támadás Európában, amely eddig több ezer ember halálát okozta, milliókat űzött el otthonaikból, megingatta a hidegháború utáni geopolitikai rendet, és felborította a globális piacokat.
Íme, az eltelt 100 nap emlékezetes pillanatai.
Első hónap
Február 24. – orosz hadihajó, húzz a búsba!
Oroszország három irányból indított támadást Ukrajna ellen: északról Belaruszból, keletről a Donyec-medencéből, délről pedig a Krímről. Az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat jelentett be, amelyek Oroszország pénzügyi szektorát, technológiai importját és oligarcháit célozzák. Az orosz részvények ára zuhant, a rubel bedőlt.
A háború első napján egy orosz hadihajó megadásra szólította fel a Kígyó-szigeten szolgáló 13 ukrán határőrt.
HIRDETÉS„Tegyék le a fegyvert, és adják meg magukat, hogy elkerüljük a vérontást és az indokolatlan áldozatokat. Ellenkező esetben lövünk” – ismételte meg kétszer az orosz hajó parancsnoka.
„Orosz hadihajó, húzz a búsba!” – hangzott kisvártatva a szó szerint ennél nyersebb válasz.
Az orosz hajó ezt követően lőni kezdte a szigetet, az orosz repülők pedig bombázták. Az első jelentések szerint a védők kivétel nélkül meghaltak, Zelenszkij pedig hősnek nyilvánította őket. Ezzel szemben valószínűleg életben maradtak, és hadifogolyként Szevasztopolba szállították őket – jelentette két nappal később az ukrán Állami Határőrség.
Február 25. – az ukrán elnök nemzetközi segítséget kért
Volodimir Zelenszkij elnök elutasította, hogy elmeneküljön Kijevből. Azt mondja: erői visszavágnak, és ehhez nemzetközi támogatást és fegyvereket kért. Az unió szankciókat vezetett be Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter ellen.
Február 27. – Németország korszerűsíti a Bundeswehrt
Olaf Scholz német kancellár bejelentette: Németország 100 milliárd eurót fordít a hadsereg modernizálására és a NATO azon célkitűzésének teljesítésére, hogy 2024-re a bruttó hazai termék 2 százalékát költse védelemre.
HIRDETÉSFebruár 28. – Ukrajna uniós tagságért folyamodott
A csatlakozás hosszú és vesződséges folyamat, amely megköveteli a tagjelölt országtól, hogy elfogadja a bevett uniós jogot és reformokat hajtson végre a többi között az igazságszolgáltatásban és gazdaságban. A lépéshez az EU összes tagjának egyhangú jóváhagyása is szükséges. A francia elnök szerint Ukrajna csatlakozási folyamata évtizedekben mérhető.
Második hónap
Március 1. – Mariupol ostroma
Az orosz erők megkezdték az Azovi-tengeren fekvő, mintegy 450 ezer lakosú, stratégiai szempontból kulcsfontosságú kikötőváros ostromát.
Március 2. – Lavrov atomháborúval fenyeget
Az orosz külügyminiszter azzal vádolta a NATO-t és az EU-t, hogy atomháborút akarnak kirobbantani. Lavrov arra figyelmeztetett, hogy „a III. világháború nukleáris és pusztító lesz”.
Március 4. – nukleáris terrorizmus
Ennek nevezte a litván elnök Európa legnagyobb atomerőművének, a zaporizzsjainak az elfoglalását.
A NATO-főtitkár elutasította Zelenszkij követelését, hogy repüléstilalmi zónát vezessenek be Ukrajna felett. Jens Stoltenberg ezzel „egy Európára kiterjedő háborút kockáztatnának”.
HIRDETÉSMárcius 8. – brit és amerikai olajembargó
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok betiltotta az orosz olaj importját.
Március 10. – három NATO-országon repült át a drón
Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter első magas szintű megbeszélései nem vezettek eredményre. Kuleba szerint a Kreml azt követelte, hogy Kijev adja meg magát.
Egy hat tonnás, pilóta nélküli, szovjet gyártmányú felderítő drón Ukrajnából három NATO-országon átrepülve a horvát főváros, Zágráb mellett lezuhant. Az incidens kínos kérdéseket vetett fel a szövetség felkészültségével kapcsolatban. A drón 40 percig repült Magyarország légterében.
Március 13. – rakétatámadás Lviv mellett
Orosz rakéták csapódtak be egy ukrán katonai kiképző létesítményre, amit a NATO-erők használtak az invázió előtt. A lengyel határhoz közeli, nyugati Lviv város közelében elkövetett támadásban 35-en meghaltak és 134-en megsebesültek. A támadás aggodalomra adott okot, hogy a háború átterjedhet Ukrajna határain.
Egy fegyver nélküli orosz Orlan-10 felderítő drón lezuhant a romániai Tărpiu település közelében.
HIRDETÉSMárcius 15. – lengyel, cseh és szlovén vezető Kijevben
Zelenszkij szerint Ukrajna a NATO „nyitott ajtók” politikája ellenére sem lesz az észak-atlanti szövetség tagja.
Petr Fiala cseh miniszterelnök, Janez Janša szlovén miniszterelnök, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és Jarosław Kaczyński lengyel miniszterelnök-helyettes Kijevben támogatásáról biztosította az ukrán elnököt. A magyar és a szlovák kormányfő nem utazott velük.
Március 16. – lebombázott színház
Az ukrán hatóságok szerint 600 ember halálát okozta a mariupoli színházra mért orosz légicsapás. Az épületre hatalmas betűkkel azt írták: „Gyerekek”, hogy megelőzzék a támadást.
Március 25. – német olajembargó
A német kormány bejelentette, hogy az év végéig leállítja az orosz kőolajimportot, 2024 derekáig pedig az orosz gáz behozatalát is. Berlin megismételte: nem támogatják az azonnali embargót, és ezzel ellenálltak a kijevi nyomásnak, miszerint a fosszilis üzemanyagok vásárlása finanszírozza Putyin háborúját.
Március 29. – leáll Kijev támadása
Az ukrán erők megállították a több ezer áldozatot követelő az orosz előrenyomulást a főváros felé. A Kreml közölte, hogy csökkenti a katonai műveleteket Kijev és Csernyihiv térségében, helyette kelet felé fordulnak.
HIRDETÉSHarmadik hónap
Április 1. – az oroszok kivonulnak Csernobilből
Oroszország kivonta erőit a szarkofágba burkolt csernobili atomerőműből. Kijev szerint az orosz katonákat „jelentős dózisú” sugárzás érte, miután árkokat ástak a sugárszennyezett helyszínen.
Április 3. – a bucsai tömeggyilkosság
Tömeggyilkosságokra és más atrocitásokra utaló bizonyítékokat találtak, miután az orosz csapatok kivonultak Bucsából és más, Kijev környéki területekről. Az EU elítélte a háborús bűnöket, és új szankciók kidolgozását kezdte meg. Joe Biden amerikai elnök szerint az orosz elnök nemzetközi bíróság elé kerülhet. A Kreml többször is tagadta, hogy civileket támadtak, és – bizonyítékok nélkül – a Nyugatot vádolta a támadások megrendezésével.
Putyin napokkal később kitüntette azt az orosz katonai dandárt, amelyhez az eddigi legsúlyosabb ukrajnai háborús bűncselekmény, a bucsai mészárlás elkövetése fűződik.
Április 7. – Oroszország kizárása
Az ENSZ közgyűlése kizárta Oroszországot az Emberi Jogi Tanácsból.
Április 8. – lebombázott pályaudvar
Legalább 52 ember meghalt és több mint 100 megsebesült, amikor legalább egy kazettás bombákat szállító orosz cirkálórakéta csapódott be a keleti Kramatorszk városának főpályaudvarán. A donbászi civilek evakuálására szolgáló fő csomópont elleni támadás felháborodást váltott ki, ami után sokan újabb büntetőintézkedéseket sürgettek.
HIRDETÉSÁprilis 10. – háborús bűnök ezrei
Ukrajna 5600, az orosz invázióval összefüggő háborús bűncselekmény ügyében folytat eljárást – közölte Irina Venediktova. Az ukrán főügyész Putyint „a 21. század fő háborús bűnösének” nevezte.
Április 11. – az osztrák kancellár Moszkvában
Karl Nehammer Moszkvában találkozott az orosz elnökkel. Ez volt egy nyugati vezető első látogatása az invázió kezdete óta. Az osztrák kancellár szerint a Putyinnak folytatott beszélgetés „nagyon közvetlen, nyílt és kemény” volt.
Április 13. – népirtással vádolt orosz elnök
Biden először vádolta Putyint azzal, hogy „népirtást” követett el Ukrajnában.
Április 14. – elsüllyedt a Moszkva
Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy atomfegyvereket telepít a Balti-tengerre és környékére, ha Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz.
Oroszország fekete-tengeri zászlóshajója, a Moszkva rakétacirkáló elsüllyedt, amit Oroszország a fedélzeten felrobbanó lőszerrel, egy ukrán illetékes pedig rakétatámadással magyaráz.
HIRDETÉSÁprilis 18. – a Donyec-medence elleni támadás
Zelenszkij bejelentette, hogy Oroszország offenzívát indított a donbászi térségben.
Április 21. – Mariupol elfoglalása
Putyin győzelmet hirdetett Mariupolban, jóllehet az Azovsztal védői még tartották magukat. Gyakorlatilag létrejött az Oroszországot a Krímmel összekötő szárazföldi korridor.
Április 22. – a következő cél a Moldovához tartozó Transznisztria
Egy orosz tábornok elismerte, hogy az ukrajnai invázió „második szakaszának” célja Donbász és Dél-Ukrajna teljes elfoglalása, valamint szárazföldi folyosó létrehozása az oroszok által megszállt, nemzetközileg Moldovához tartozó Transznisztriával. Ezzel elvágnák Ukrajna tengeri kijáratát.
Április 23. – Odessza lövetése
Orosz rakétacsapás érte Ukrajna déli kikötővárosát, Odesszát. A következő napokban a támadások megismétlődtek.
Április 28. – a rubel a fizetőeszköz
Moszkva elrendelte, hogy a megszállt Herszonban az orosz rubel a hivatalos fizetőeszköz az ukrán hrivnya helyett.
HIRDETÉSNegyedik hónap
Május 4. – csata az Azovsztalban
Ukrajna szerint orosz csapatok behatoltak az Azovsztal vas- és acélműbe. Moszkva cáfolt.
Május 7. – lebombázott iskola
Lebombáztak egy iskolát az ukrajnai Bilohorivkában. Az épületbe épp a bombázások elől menekültek be előtte az emberek. Szinte az egész falu a pincében keresett menedéket. Az orosz légicsapásnak több tucatnyi áldozata volt. Harminc embert sikerült élve kimenteni a romok alól.
Május 9. – A Győzelem napja
A Vörös téren megtartott negyedórás beszédében Putyin „szükségszerűnek és időszerűnek” nevezte az inváziót. A várakozásokkal ellentétben nem hirdetett részleges győzelmet, és általános mozgósítást sem rendelt el a harcok felgyorsítására.
Május 13. – süket fülek
Lloyd Austin korábban többször is megpróbált beszélni Szergej Sojguval, de Moszkva nem mutatott érdeklődést. Az amerikai miniszter ezúttal a kommunikációs vonalak fenntartásának fontosságát hangsúlyozta, de a közel egyórás beszélgetés nem hozott érdemi eredményt. Washington és Moszkva már az invázió kezdetén forródrótot hozott létre, hogy megakadályozzák a konfliktus kiszélesedését.
Május 14. – kivonulás Harkivból
Az ukrán vezérkar azt állította, hogy az oroszok kivonultak Harkiv térségéből.
HIRDETÉSMájus 15. – orosz veszteségek
A brit védelmi minisztérium szerint Oroszország vélhetően elvesztette a február óta bevetett erőinek egyharmadát.
Május 17. – megadták magukat az Azovsztal védői
Kéthónapos hősies ellenállás után elesett az ukránok utolsó mariupoli bástyája, az Azovsztal acélgyár. A fegyvert letevő katonák lécekből tákolt hordágyakon hozták ki sebesült társaikat. Az orosz legfőbb ügyész kérvényezte, hogy a Legfelsőbb Bíróság nyilvánítsa terrorista szervezetté az üzemet védő Azov ezredet, ezzel meghiúsítva az esetleges fogolycserét, ráadásul a katonákat ebben az esetben akár ki is végezhetik.
Május 18. – az évtizedekig semleges Finnország és Svédország NATO-csatlakozását kérte
Finnország és Svédország közösen nyújtották be hivatalos csatlakozási kérelmüket a NATO-hoz. Törökország ellenzi felvételüket.
Május 20. – az oroszok elfoglalták Luhanszk térségét
Azt állították, hogy szinte a teljes területet ellenőrzésük alatt tartják.
Május 22. – a statárium meghosszabbítása
Zelenszkij három hónappal, 2022. augusztus 22-ig meghosszabbította a hadiállapotot Ukrajnában.
HIRDETÉSMájus 25. – idősebb katonákat is toboroz Oroszország
A Duma által elfogadott egy törvény lehetővé teszi az idősebb katonák toborzását. A törvényjavaslat kísérő dokumentuma szerint: „A nagy pontosságú fegyverek használatához, a fegyverek és katonai felszerelések működtetéséhez magasan képzett szakemberekre van szükség. A tapasztalat azt mutatja, hogy 40-45 éves korukra válnak azzá”.
Május 27. – Szeverodonyeck az új Mariupol
Kijev szerint a szeverodonyecki épületek 90 százaléka megsérült.
Május 28. – súlyos a helyzet
Zelenszkij értékelése szerint Ukrajnában nagyon nehéz a helyzet, kivált a Donbász és Harkiv térségében.
Május 30. – Medvegyev szerint „észszerű” az amerikai döntés
Az ukrajnai háború prioritása a Donyeck és Luhanszk régiók felszabadítása, amelyeket az Oroszország független államként ismer el, valamint Ukrajna demilitarizálása – mondta az orosz külügyminiszter.
Washington bejelentette, hogy nem küld Ukrajnának olyan rakétarendszereket, amelyek hatótávolsága meghaladja a 300 kilométert, ezáltal képesek Oroszország területére is csapást mérni. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök „észszerűnek” nevezte a döntést.
HIRDETÉSMájus 31. – részleges uniós olajembargó
Az uniós állam-és kormányfők megállapodtak az orosz olajimport korlátozásáról. Magyarország egyelőre mentesül az embargó alól.
Ötödik hónap
Június 1. – gyarmatosítás útlevelekkel
A megszállt kelet-ukrajnai területek okmányirodái ontják magukból az orosz útleveleket. A kérelmezők hosszú sorokban várják, hogy gyorsított eljárással vehessék fel az orosz állampolgárságot. Egyesek a megtorlástól félnek, mások abban bíznak, hogy könnyebb lesz munkát találni. Washington szerint ez a régió bekebelezésének első lépése.
Június 2. – olaj a tűzre
Az amerikai elnök úgy döntött, hogy nagyobb, akár 70 kilométeres hatótávolságú, precíziós irányítású rakétákkal segíti az ukránokat, amennyiben garanciákat kap, hogy nem támadnak oroszországi célpontokra. A Kreml szerint a döntés „olaj a tűzre.”
Elhúzódó háború
Az orosz invázió egyik elsődleges célpontja február végén Zelenszkij hatalmának megdöntése, és az elnök menesztése volt. A heves ukrán ellenállás nyomán ezt a szándékot gyorsan feladták, és Kelet-Ukrajna elfoglalására csoportosították át erőiket.
A háború eddigi menetéből látszik, hogy Ukrajna nem adja meg magát. A háború első 100 napjából az is kiderült: elenyésző a valószínűsége, hogy a háború kimenetele az elkövetkező 100 napban eldőljön.
HIRDETÉS