Évente 1,3 millió ember hal meg az utakon világszerte, közlekedési szerencsétlenségekben. Ugyanakkor 2021-ben 176 áldozata volt a légi katasztrófáknak. A szerencsétlenségek közül az eltelt évtizedekben néhányat öngyilkos pilóták okoztak.
HIRDETÉSA 2001. szeptember 11-ei terrortámadás csaknem háromezer áldozatával egyben apolgári légiközlekedés legsúlyosabb tragédiája is volt. Akkor terroristák vezették szándékosan pusztulásba az utasokkal teli gépeket. Másfél évtizeddel később a német Germanwings fapados légitársaság mentális zavarokkal küzdő másodpilótája okozott szánt szándékkal légikatasztrófát: a depresszióban szenvedő férfi öngyilkossági indíttatással, utasokkal együtt, szándékosan a hegybe csapódott gépével. Korábban is akadt elvétve példa arra, hogy a mentális gondokkal küszködő pilóták repülőgépeken nemcsak magukkal, hanem útitársaikkal is végeztek. A borzalmas légi katasztrófák nagyobb figyelmet kapnak a hétköznapi baleseteknél, ezért nagyobb megrendülést váltanak ki, ám repülőgép ennek ellenére is messze a legbiztonságosabb közlekedési eszköz. Egy újabb, valószínűleg szintén szándékosan okozott tragédia most mégis ismét ráirányította a figyelmet a repülőgép-katasztrófákra, azok között is a szándékosan előidézett tragédiákra.
Egy 17 éves fiú először utazott repülőn. Hatan egy temetési szertartásra indultak. A China Eastern 5735-as járatának egyik utasa, egy könyvelő, azért kelt útra, hogy feleségül vegye menyasszonyát, ráadásul új munkahelye máshová szólította. Egyikük sem érte el úticélját.
Rajtuk kívül – a személyzettel együtt – összesen 132-en voltak a Boeing 737-800-as repülőgépen, amely március 21-én Wuzhou település közelében, a Kuanghszi-Csuang Autonóm Területen hegyoldalba csapódott. Senki sem élte túl a katasztrófát.
A repülési adatok arra utalnak, hogy valaki a pilótafülkében szándékosan irányította a földnek az utasszállítót – hivatkozott nemrég a Wall Street Journal azokra az amerikai szakértőkre, akiknek rálátásuk van a tragédia okait feltáró vizsgálat előzetes értékelésére.
A Boeing 8870 méteres magasságon repült, amikor hirtelen szinte függőleges süllyedésbe váltott át, és rendkívüli sebességgel egy hegynek csapódott. Ezt egy autós fedélzeti kamerája meg is örökítette.
A szerencsétlenség után előkerült fekete doboz adatai azt sugallják, hogy a vezérlőberendezésbe történő beavatkozás a gépet a végzetes zuhanásba kényszerítette – állítják a szakértők.
– mondta egyikük.
A vizsgálatot vezető kínai hatóságok eddig nem jeleztek semmilyen mechanikai vagy repülésirányítási rendellenességet a Boeing azon típusával kapcsolatban, amely a kereskedelmi repülés egyik legbiztonságosabb gépének számít.
Az eddig begyűjtött információk arra késztették a vizsgálatban részt vevő amerikai tisztviselőket, hogy figyelmüket a pilóta viselkedésére fordítsák. Kezdetben azt sem tartották kizártnak, hogy valaki betört a pilótafülkébe, és szándékosan okozta a balesetet. Ezt azonban már nem sokkal a tragédia után cáfolták. A China Eastern szerint nem valószínű, hogy ilyesmi történt. A légitársaság a kínai hatóságokra hivatkozva közölte, hogy a gépről nem küldtek vészjelzést a baleset előtt. A Leeham News and Analysis című szaklap már áprilisban arról számolt be, hogy a China Eastern utasszállító repülési adatrögzítőjének első leolvasása szerint a pilóta szándékosan avatkozott be a vezérlésbe.
A China Eastern a WSJ kérdésére közölte: nem merült fel olyan bizonyíték, amely alapján megállapítható lenne, hogy a balesetben érintett repülőgéppel bármilyen műszaki probléma volt. A légitársaság megismételte vezető tisztségviselőjének korábbi nyilatkozatát, miszerint a pilóták egészségi és családi állapota stabil, anyagi helyzetük pedig rendezett volt.
A kínai polgári légiközlekedési hatóság, a CAAC – a nemzetközi légiközlekedési egyezménnyel összhangban – elkészítette a balesetről szóló előzetes vizsgálati jelentést, de nem hozta azt nyilvánosságra, csupán egy rövid összefoglalója publikus. Ebben az áll, hogy a személyzet és a légiforgalmi irányítók közötti kommunikáció nem jelzett semmi rendelleneset a gép süllyedése előtt. A légiforgalmi irányítók megpróbáltak kapcsolatba lépni a géppel, miután észlelték a zuhanást, de nem kaptak választ.
Ami biztos: a gép csaknem kilenc kilométeres magasságról mindössze 2 perc alatt 3000 méterre süllyedt, majd eltűnt a radarokról. A hegynek ütközve lángra lobbant, darabjaira hullott szét, maradványai szétszóródtak a zord, erdős terepen.
A több méter mélyen a föld alá temetett repülési adatrögzítőt napokkal később találták meg a tűzoltók 130 méterre a becsapódás helyszínétől. A hangrögzítő már korábban előkerült. A két feketedoboz fontos szerepet játszik a baleset okának meghatározásában. Egy ilyan vizsgálat általában több mint egy évet vesz igénybe,
Ezt a katasztrófát megelőzően Kína utolsó végzetes légiszerencsétlensége 12 éve történt. A mostani, márciusi tragédia 1994 óta a legsúlyosabb légi katasztrófa volt Kínában. Maga a China Eastern 18 egymást követő évben szállított utasokat biztonságosan, baleset nélkül.
Noha egyelőre nem kezelhető tényként, hogy a kínai pilóták, netán valaki más szánt szándékkal vágott zuhanórepülésbe, kétségtelen, hogy a múltban öngyilkos pilóták nemcsak magukkal, hanem sok-sok vétlen emberrel végeztek.
A kamikáze-pilóták
Az első öngyilkos pilóták valószínűleg a kamikázék voltak, akiket a csendes-óceáni hadjáratok záró szakaszában vetették be, és akik a hagyományos légitámadásnál hatékonyabban pusztították az ellenséges hajórajokat, mindenekelőtt a repülőgép-hordozókat. A gépük gyakorlatilag egy ember által vezérelt méretes bomba volt, mégsem túl pontos. A statisztika szerint a bevetések alig egyötöde volt sikeres. Az önkéntes pilótákat akkor vetették be először 1944 októberében a Fülöp-szigeteki Leyte-öbölben, amikor Japán már vesztésre állt a világháborúban. A tokiói Jaszukuni szentély nyilvántartása szerint 2500 japán kamikáze halt meg a második világháború végén, áldozataik száma pedig meghaladta a hétezret.
A kamikáze jelentése isteni szél, és eredetileg azokat a tájfunokat jelölték így, amelyek 1274-ben szétforgácsolták Kubiláj mongol kán Japánt támadó flottáját. A japán katonai kultúrában évszázadokon át mélyen gyökerezett a vereség, fogság és szégyen helyett a halál hagyománya. A szamurájok életének és a busidó kódexnek egyik elsődleges értéke volt a hűség és a becsület - mindhalálig.
A kamikáze taktika szellemi atyja, Ónisi Takidzsiró altengernagy Japán kapitulációja után szeppukut, rituális öngyilkosságot hajtott végre. Búcsúlevelében bocsánatot kért a feláldozott pilóták családjaitól. De csak tőlük. Az áldozatok hozzátartozóitól nem.
HIRDETÉSSzeptember 11. négy öngyilkos pilótája
Valószínű az öngyilkos japán pilóták ihlették az Amerika ellen indított legsúlyosabb terrortámadást az ezredforduló kezdetén. Ám, míg a japán öngyilkos pilóták katonai célpontok megsemmisítésére áldozták életüket, az Al-Káida terroristái ártatlan civilek ezreinek halálát okozták.
A terrorszervezet19 tagú különítményének tagjai 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államok három keleti parti repülőterén négy belföldi járatára szálltak fel, majd nem sokkal az indulás után mozgásképtelenné tették a személyzetet. Néhányukat a gépre felcsempészett késeikkel vélhetően leszúrtak. Ezután átvették az irányítást a nagyméretű utasszállítók felett, amelyek többszáz utassal és teli üzemanyaggal a nyugati partra tartottak.
Helyi idő szerint reggel 8:46-kor az első gép, az American Airlines 11-es járata a New York-i World Trade Center északi tornyába csapódott. Kezdetben ezt feltételezték, hogy ez egy kisebb, ingázó gép balesete. 17 perccel később azonban a második gép, a United Airlines 175-ös járata a déli toronyba ütközött. Ekkor már nem volt kétséges, hogy az Egyesült Államokat terrortámadás érte.
A becsapódás következtében mindkét épület súlyosan megrongálódott, és a tekintélyes mennyiségű kerozintól lángba borult. A becsapódási pontok felett rekedt irodai dolgozók közül néhányan inkább a halálba ugrottak, minthogy bevárják a lángoló pokol terjedését.
A harmadik repülőgép, az American Airlines 77-es járata, amely a Washington melletti Dulles repülőtérről szállt fel, 9:37-kor csapódott a Pentagon délnyugati szárnyába. Percekkel később a Szövetségi Légügyi Hatóság az Amerikai Egyesült Államok egész légterében leállította a polgári légiközlekedést, de már későn.
HIRDETÉSA következő órában, 10:03-kor a negyedik repülőgép, a United Airlines 93-as járata a pennsylvaniai Shanksville közelében lezuhant, miután utasai – akiket mobilon értesítettek a fejleményekről – megkísérelték legyőzni támadóikat.
Ekkor, 9:59-kor már a World Trade Center súlyosan megrongálódott déli tornya összeomlott, majd 29 perccel később az északi torony is ledőlt. A füst- és törmelékfelhő gyorsan megtöltötte Alsó-Manhattan utcáit. Az irodai dolgozók és a lakosok pánikszerűen menekültek. Az ikertornyok mellett számos más épület is súlyos károkat szenvedett. Több épület később dőlt össze. A World Trade Center helyén több mint három hónapig parázslott a tűz.
A kiterjedt terrortámadásnak csaknem háromezer áldozata volt: 2750-en New Yorkban, 184-en Washington közelében a Pentagonban, 40-en pedig Pennsylvaniában vesztették életüket. A terroristák kivétel nélkül mindannyian meghaltak. A New York-i áldozatok között több mint 400 rendőr és tűzoltó is volt, akik életük kockáztatásával mások segítségére siettek.
„Papírtigrisnek”, a ténylegesnél gyengébbnek tartotta Oszáma bin Láden Amerikát, és ebben a hitében támogatta Halid Sejk Mohamed gondosan kidolgozott tervét a támadásokról. Ők ketten 1996-ban találkoztak az afganisztáni Tora Borában. Az utóbb lefolytatott vizsgálat szerint Mohamed „ekkor terjesztette elő egy olyan műveletre vonatkozó javaslatát, amelynek keretében pilótákat képeznek ki, akik repülőgépekkel az Egyesült Államokban lévő épületekbe csapódnak”.
A terrortámadáshoz az Al-Káida biztosította a személyzetet, és finanszírozta az öngyilkos küldetés végrehajtását. Oszáma bin Láden álma az volt, hogy a New York és Washington elleni csapásokkal, egyszóval az Egyesült Államok megtámadásával rendszerváltást idézzen elő a Közel-Keleten.
HIRDETÉSA terve kudarcot vallott.
Begyakorolt öngyilkosság: a Germanwings 9525-ös járata
A szeptember 11-i terrortámadás akár katonai műveletnek is tekinthető, öngyilkos pilóták azonban hétköznapi kereskedelmi járatokon is szedték áldozataikat.
Gyertyagyújtással emlékeztek egy repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt diákokra 2015. március 25-én a németországi Haltern am See városában. A Joseph König Gimnázium tizedik évfolyamának egyik osztálya, 16 tanuló és a két kísérőtanár utazott Barcelonából haza a Germanwings 9525-ös járatán. Sosem érkeztek meg.
Egy nappal korábban a másodpilóta szándékosan a francia Alpokba irányította a gépet, és ezzel – önmagán kívül – a fedélzeten tartózkodó 149 embert is megölte.
A gép helyi idő szerint délelőtt 10 körül szállt fel Barcelonából, és 10:27-kor érte el a 38 ezer lábas, 11,5 ezer méteres utazómagasságot. Nem sokkal később a kapitány, a 34 éves Patrick Sondenheimer arra kérte a másodpilótát, a 27 éves Andreas Lubitzot, hogy vegye át az irányítást, amíg kimegy a mosdóba. A gép 10:31-kor gyors süllyedésbe kezdett, és 10 perccel később a dél-franciaországi Prads-Haute-Bléone falucska közelében hegyvidéki terepre zuhant. Senki sem élte túl a halálra ítélt Airbus A320 katasztrófáját. A feketedoboz hangrögzítőjéből derült ki, hogy a mosdóba távozó kapitány kétségbeesetten próbált visszajutni a pilótafülkébe, amit Lubitz belülről elreteszelt. A gépen – épp a szeptember 11-i terrortámadás nyomán hozott biztonsági intézkedések miatt – már megerősített pilótafülkeajtó védte a személyzetet, amit Sondenheimer nem tudott betörni. Ugyanakkor a német gépeken – az amerikai járatoktól eltérően – még nem volt kötelező, hogy a fülkében mindig két pilóta tartózkodjon egyidejűleg.
HIRDETÉSA repülési adatrögzítőből viszont az derült ki, hogy Lubitz már egy nappal korábban is gyakorolta a végzetes manővert, amikor a pilóta rövid távolléte alatt 100 lábra állította a magasságvezérlőt. Az is kiderült, hogy a másodpilóta súlyos depresszióval küzdött. A katasztrófa előtti napokban az interneten öngyilkossági módszerek, valamint a pilótafülke ajtajának biztonságáról szóló információk után kutatott.
Andreas Lubitz 2008-ban jelentkezett a fapados Germanwings légitársaságot birtokló Lufthansa pilótaképző programjába. Egy évvel később megszakította a képzést, mert pszichológiai problémái miatt kezelésre szorult. Később mégis újra felvették, és 2012-ben megszerezte a kereskedelmi pilótaengedélyét. A Germanwingsnél 2013-ban kezdett el dolgozni. A balesetet megelőző hónapokban Lubitz egy sor orvosnál járt felderítetlen betegsége miatt. Az orvosok szerint alkalmatlan volt a munkavégzésre, de ezt eltitkolta munkáltatója elől.
Előre megfontolt öngyilkosság és tömeggyilkosság: a bolyongó maláj gép tragédiája
A Malaysia Airlines 370-es járatán tartózkodó 239 ember – egy kivételével – valószínűleg eszméletlen volt a Boeing 777-esen bekövetkezett hirtelen nyomáscsökkenés miatt, így nem voltak tudatában, hogy a halálba vezető kanyargós úton már csak óráik maradtak hátra – írta ausztrál szakértők feltételezéséről a Washington Post.
A gép 2014. március 8-án Kuala Lumpurból indult Pekingbe, maradványait azonban csak majdnem három évvel később, épp ellenkező irányban, az Indiai-óceánban fedezték fel, Afrika közelében. A Boeing a szakértők szerint először csak egyetlen, de sokatmondó kitérőt tett Penang felé. Valószínűleg azért, hogy Zaharie Ahmad Shah kapitány egy utolsó pillantást vethessen szülővárosára.
Az ausztrál szakértők a szerintük legvalószínűbb történéssort vázolták fel a repülőgép drámai sorsáról. Azt gyanítják, hogy a gép 2014-es eltűnése és nyilvánvaló lezuhanása az 53 éves Zaharie előre megfontolt öngyilkossága – és tömeggyilkosság volt. Úgy vélik, hogy Zaharie nyomásmentesítette a gépet. Ezzel magatehetetlenné tett mindenkit a fedélzeten, aki nem viselt oxigénmaszkot. Ez adhat magyarázatot a repülőgép csendjére. Miközben letért az útvonaláról, nem érkezett segélykérés a fedélzeti rádióból, az utasok nem küldtek búcsúüzeneteket, nem próbáltak vészhívást kezdeményezni, és a géppel sem sikerült kapcsolatba lépni.
HIRDETÉSAz ausztrál szakértők megpróbáltak választ adni a repülést övező egyik leglényegesebb kérdésre: hogyan tűnhetett el egyik pillanatról a másikra egy modern, radarral és műholdakkal követhető repülőgép? Szerintük Zaharie-nak ez volt a célja. A veterán, közel húszezer órányi repülési tapasztalattal rendelkező pilóta otthonában egy repülőszimulátort épített, és pontosan tudta, miként kivitelezhető az eltűnés. Legalább egy alkalommal élesben is kipróbálta a trükköt: Malajzia és Thaiföld határának közelében repült, a két légtér határán, mindkettő peremén. De egyik országban sem tekintették fenyegetésnek a gépet, mert a légterük határán járt. A légiirányítókat nem zavarta ez a titokzatos repülőgép, hiszen eltűnt, már nem volt a légterükben.
„Ha engem bíznának meg ezzel a művelettel, és megpróbálnék eltüntetni egy 777-est, ugyanezt tenném” – mondta Simon Hardy, a Boeing rangidős pilótája és oktatója.
Zaharie és a másodpilóta kezdettől fogva a gép eltűnésének első számú gyanúsítottjai voltak. A hírek szerint Zaharie házassága romokban hevert, és azután döntött az öngyilkosságról, hogy megtudta, felesége el kívánja hagyni – írta egy ausztrál hírportál.
Bár azok a legemlékezetesebbek, az elmúlt évtizedekben több a fentiekhez hasonló eset is történt.
A 35 éves Katagiri Szeidzsi, a Japan Air Lines DC-8-as repülőgépének pilótája 1982. február 9-én, röviddel a leszállás előtt a Tokiói-öbölbe csapódott gépével. A fedélzeten tartózkodó 166 utasból 24-en meghaltak. Katagiri túlélte a balesetet, sőt az ellene indított eljárást is, mert beszámíthatatlannak találták. Másfél évvel korábban, 1980 végén „pszichoszomatikus zavarok” jelentkeztek nála, a légitársaság orvosai szerint azonban szolgálatra alkalmas volt.
HIRDETÉSA marokkói hatóságok szerint a 32 éves Júnesz Hajati, a Royal Air Maroc ATR-42-es repülőgépének pilótája 1994. augusztus 21-én szándékosan kikapcsolta a gép automatikus navigációs rendszerét, emiatt a gép röviddel felszállása után az Atlasz-hegységbe ütközött. A 44 utas közül senki sem élte túl a tragédiát. Három héttel korábban a pilóta megfelelt az alkalmassági vizsgán és orvosi vizsgálaton.
A szingapúri SilkAir Boeing 737-es repülőgépe verőfényes időben 35 ezer láb magasságban repült, amikor 1997. december 19-én az indonéziai Palembang közelében váratlanul egy mangrove mocsárba zuhant. A személyzettel együtt 104-en haltak meg. Az indonéz nyomozók szerint a repülés utolsó másodperceiben a pilóta, Tsu Way Ming „éppen elhagyta vagy el szándékozta hagyni a pilótafülkét”. A légitársaság nem sokkal korábban lefokozta és fegyelmi büntetést szabott ki rá, ráadásul tetemes szerencsejáték-adósságai voltak.
Az EgyptAir 990-es járata 1999. október 31-én a massachusettsi Nantucket közelében az Atlanti-óceánba zuhant, és a fedélzeten tartózkodó mind a 217 ember meghalt. A nyomozók szerint a másodpilóta, Gamíl el-Batúti szándékosan irányította a tengerbe a gépet. A repülési adatrögzítő szerint megvárta, amíg a kapitány elhagyja a pilótafülkét, majd kikapcsolta a robotpilótát. Miközben a repülőgép zuhant, hallani lehetett, amint arabul újra és újra azt mormolta: „Allahra hagyatkozom”.
Herminio dos Santos Fernandes, a Mozambique Airlines TM470-es, az angolai Luandába tartó járatának pilótája a nyomozók szerint 2013. november 29-én szándékosan zuhant le repülőgépével egy namíbiai nemzeti parkban. A fedélzeten tartózkodó mind a 33 ember meghalt. Amikor a járat másodpilótája kiment a mosdóba, a kapitány kizárta őt a pilótafülkéből, és kézzel a földnek kormányozta a gépet. A repülési hangfelvételeken hallatszott a dörömbölés a pilótafülke ajtaján, és a kétségbeesett riasztás.
Akkor most ne üljünk repülőre?
HIRDETÉSA felsorolt példák ellenére rendkívül ritkán fordul elő, hogy pilóták repülőgépet használnak öngyilkossághoz. Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal tanulmánya szerint a 2003 és 2012 között az általuk dokumentált 2758 repülőgép-szerencsétlenségből csupán nyolcat nyilvánítottak öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet következményének – tudósított a New York Times.
A látványos katasztrófák ellenére a légiközlekedés a legbiztonságosabb
A Germanwings tragédiája után készült felmérés szerint több százra, sőt ezerre tehető azoknak a depressziós pilótáknak a száma, akikben felmerül az öngyilkosság vagy önkárosítás gondolata – jelentette az Independent.
Az amerikai Harvard Egyetem tudósai anonim felmérést végeztek a pilóták körében. Az 1848 megkérdezett 4,1 százaléka, hetvenöten válaszolták: azt, hogy „a megelőző két hétben felmerült bennük, hogy jobb lenne, ha meghalnának”.
Ha ez híven tükrözi a probléma mértékét, az arány azt jelenti, hogy a 140 ezer pilóta közül több mint 5700 küzd depresszióval.
– állapították meg a kutatók.
HIRDETÉSA tulajdonképpen nagyon ritka, de annál látványosabb katasztrófák és a pilóták mentális állapota ellenére a repülő mind a mai napig a legbiztonságosabb közlekedési eszköz - sőt, egyre inkább az.
2018-ban naponta 126 ezer járat indult és landolt . A végzetes kimenetelű szerencsétlenségek száma mindössze 0,28 volt egymillió járatonként, azaz egyetlen halálos baleset történt 4,2 millió járatonként – áll a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség, az IATA hivatalos statisztikájában. Az 1975 és 1994 közötti tizenöt év alatt az egy repülésre jutó halálozási kockázat egy a hétmillióhoz volt, attól függetlenül, hogy valaki háromévente vagy az év minden napján repült – számolta ki Dr. Arnold Barnett, a Massachusetts Institute of Technology professzora.Ez azt jelenti, hogy ha valaki minden áldott nap repülőre szállna, a valószínűségszámítás szerint tizenkilencezer évbe telne, mielőtt halálos balesetet szenvedne.
Évente 1,3 millió ember hal meg az utakon világszerte közlekedési szerencsétlenségekben – tette közzé az Egészségügyi Világszervezet tavaly nyáron. Ugyanebben az évben, 2021-ben 176 áldozata volt a légi katasztrófáknak.