NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Lavrov: az ukrajnai háború prioritása a Donyeck és Luhanszk régiók felszabadítása

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy moszkvai oktatási fórumon május 17-én
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy moszkvai oktatási fórumon május 17-én Szerzői jogok AP/Russian Foreign Ministry Press Service
Szerzői jogok AP/Russian Foreign Ministry Press Service
Írta: euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az ukrajnai háború prioritása a Donyeck és Luhanszk régiók felszabadítása, amelyeket Moszkva független államként ismer el, valamint Ukrajna demilitarizálása, vagyis hogy a területén nem lehet olyan fegyver, amely veszélyt jelent Oroszországra - mondta el a francia TF1-nek az orosz külügyminiszter.

HIRDETÉS

Az ukrajnai háború prioritása a Donyeck és Luhanszk régiók felszabadítása, amelyeket az Oroszország független államként ismer el, valamint Ukrajna demilitarizálása, vagyis hogy a területén nem lehet olyan fegyver, amely veszélyt jelent Oroszországra - mondta el a francia TF1 televíziónak adott interjújában az orosz külügyminiszter.

Szergej Lavrovot a háború indítékairól és céljairól kérdezték. Az előzőekkel kapcsolatban az orosz külügyminiszter elmondta: az ukrajnai orosz lakosságot évek óta súlyos megkülönböztetés érte mind Petro Porosenko, mind Volodimir Zelenszkij elnöksége alatt,  az orosz nyelvtörvény és oktatási törvény diszkriminálta az orosz kisebbséget, az orosz médiát a kijevi kormányok betiltották. „A kijevi rezsim hagyja abba a civilek gyilkolását Donbászban, ahogyan azt már nyolc éve, a 2014-es ukrajnai puccs óta teszi" - fogalmazta meg ismét a népirtás vádját Lavrov.

Az orosz külügyi tárca vezetője szerint egy „russzofób neonáci rezsim" uralkodik Ukrajnában a Nyugat közvetlen egyetértésével. A legfőbb probléma viszont az lett, hogy a Nyugat a NATO-ba hívta meg Ukrajnát. „A NATO már ötször közeledett az orosz határhoz, ellentétben a Szovjetunió megszűnésekor tett ígéretekkel" - utalt Lavrov az oroszok által közvetlen biztonsági fenyegetésként megélt keleti bővítésre. „Sok éven át sürgettük a Nyugatot, hogy ne tegye Ukrajnát oroszellenes országgá. A közvetlenül a határainkat fenyegető veszélyt azonban teljesen figyelmen kívül hagyták. Ezért volt elkerülhetetlen a katonai műveletünk" - fogalmazott a moszkvai vezető.

Szergej Lavrov felhívta a figyelmet, hogy míg Oroszországot agresszornak nevezik, addig az Egyesült Államok és a NATO Jugoszláviában 1999-ben, Irakban 2003-ban és Líbiában 2011-ben nemzetközi felhatalmazás nélküli háborút viselt, ezen konfliktusokban több mint egymillió civil halt meg, mégis, ezek ellen egyetlen ország sem emelt szót.

Az orosz politikus szerint a kettős mérce oka az, hogy Amerika nem engedi a kritikát, „ellenőrzése alatt tartja Európát". Mint mondta, hiába vetik fel a franciák, hogy új, szuverén európai biztonsági rendszerre van szükség, az Egyesült Államok ezt nem engedi, európai szövetségesei szerint Európa biztonsága lehetetlen a NATO nélkül.

Szergej Lavrov a vasárnap sugárzott interjúban elmondta azt is, hogy szerinte a nyugati gazdasági szankciók „hisztérikusak", minden jel szerint kiötlői erre régóta készültek, és nem valószínű, hogy a jövőben feloldják őket. „Ukrajna csak egy eszköz. Őt használják, hogy megfojtsák Oroszország fejlődését. Mert Oroszország Európával együttműködve megakadályozná a Washington által meghirdetett egypólusú világ kialakulását" - vélekedett az orosz csúcsdiplomata.

A háború céljairól a fentiekkel összefüggésben Lavrov a következőket mondta: a fő prioritásuk a Donyeck és Luhanszk régiók felszabadítása, amelyeket az Orosz Föderáció független államként ismer el. „Ez egy katonai művelet, amelyet a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok szuverén államai kértek az Egyesült Nemzetek Alapokmánya alapján, amelynek 51. cikke rendelkezik az egyéni és kollektív önvédelem jogáról. Megvédjük a lakosságot, és segítjük őket területi integritásuk helyreállításában" - indokolta a külügyminiszter. Lavrov szerint a másik cél Ukrajna demilitarizálása és „nácitlanítása", vagyis hogy a területén ne legyen olyan fegyver, amely veszélyt jelent az Oroszországra, illetve az orosz kollektív jogokat a kijevi kormány ne tudja korlátozni.

Arra az újságírói kérdésre, hogy igazak-e a hírek Putyin elnök betegségéról, azt felelte: Putyin szinte naponta megjelenik a nyilvánosság előtt, így nem hiszi, hogy van olyan „épelméjű ember", aki ezek alapján ezeknek a híreknek hitelt adna.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az ukrán erők kivonultak Liszicsanszkból

Ukrajnai háború: Szeverodonyeck romokban hever

Drámaian megnőtt a gyilkosságért elítélt orosz katonák száma